Kaja ( ) hat kisebb államból álló államszövetség volt a Koreai-félsziget déli részén 42 és 562 között. A Szamhan ( )hoz tartozó Pjonhan ( ) államszövetség lazán szövődő 12 államából alakult. Több néven is ismeretes még, úgy mint: Karak ( ) (가락, 駕洛), Kara ( ) (가라, 加羅), Kuja ( ) (구야, 狗邪/拘邪) vagy Imna (임나, 任那). A városállamok közül a két legerősebb Tegaja ( ) és Kumgvan Kaja ( ) volt, utóbbit a legendákból ismert Szuro ( ) alapította.[1][2]
Kaja ( ) | |
가야 (加倻) 42 – 562 | |
Általános adatok | |
Hivatalos nyelvek | kaja ( ) nyelv |
Vallás | sámánizmus, buddhizmus |
Kormányzat | |
Államforma | államszövetség |
Uralkodó | király |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kaja ( ) témájú médiaállományokat. |
Államok
A Kaja ( ) államszövetség tagjai voltak:[1]
- Ara Kaja ( ) (아라가야, 阿羅伽耶)
- Korjong Kaja ( ) (고령가야, 高寧伽耶)
- Tegaja ( ) (대가야, 大伽耶)
- Szongszan Kaja ( ) (성산가야, 星山伽耶)
- Szogaja ( ) (소가야, 小伽耶)
- Kumgvan Kaja ( ) (금관가야, 金官伽耶)
Története
A legenda szerint kilenc falusi vezető felmászott egy dombra Kimhe ( ) mellett, ahol elénekelték a „teknős dalát”, melyet követően hat aranytojás ereszkedett alá az égből. Az elsőből kelt ki Szuro ( ), ő lett Kumgvan Kaja ( ) uralkodója, a többi ötből kikelt vezér pedig a másik öt államé.[3]
A kajai ( ) emberek rendszeresen jártak át a japán szigetekre, Kjúsú északi és Honsú déli csücskében településeket alapítottak. A kínai történetírók ezeket a népeket vo (倭, ) (japánul: va, koreaiul ve ( )) néven nevezték. A 7-8. századot követően a va kifejezés már kizárólag a japánokat jelölte.[3]
Kaja ( ) fejlődésének gátat szabott, hogy két erős állam, Silla és Pekcse ( ) közé szorult. Először Pekcse ( ) befolyása alá került, majd Silla fokozatosan magába olvasztotta az államait és 562-ben az államszövetség végleg megszűnt létezni.[3]
Uralkodók listája
# | Uralkodó | Uralkodási évek | Hangul | Handzsa | Megjegyzés |
---|---|---|---|---|---|
Kumgvan Kaja (금관가야)[4] | |||||
1. | Szuro | 42–199 | 수로왕 Szuro vang |
首露王 | [5] |
2. | Kodong | 199–259 | 거등왕 Kodong vang |
居登王 | [6] |
3. | Maphum | 259–291 | 마품왕 Maphum vang |
麻品王 | [7] |
4. | Kodzsilmi | 291–346 | 거질미왕 Kodzsilmi vang |
居叱彌王 | [8] |
5. | Isiphum | 346–407 | 이시품왕 Isiphum vang |
伊尸品王 | [9] |
6. | Csvadzsi | 407–421 | 좌지왕 Csvadzsi vang |
坐知王 | [10] |
7. | Cshühi | 421–451 | 취희왕 Cshühi vang |
吹希王 | [11] |
8. | Csildzsi | 451–492 | 질지왕 Csildzsi vang |
銍知王 | [12] |
9. | Kjomdzsi | 492–521 | 겸지왕 Kjomdzsi vang |
鉗知王 | [13] |
10. | Kuhjong | 521–532 | 구형왕 Kuhjong vang |
仇衡王 | [14] |
Tegaja (대가야)[15] | |||||
1. | Idzsinasi | ?–? | 이진아시왕 Idzsinasi vang |
伊珍阿豉王 | [16] |
? | Hadzsi | ?–? | 하지왕 Hadzsi vang |
荷知王 | [17] |
? | Kasil | ?–? | 가실왕 Kasil vang |
嘉悉王 | [18] |
9. | Inö | ?–? | 이뇌왕 Inö vang |
異腦王 | [19] |
10. | Volgvangthedzsa | ?–? | 월광태자 | 月光太子 | [20] |
16. | Toszoldzsi | ?–562 | 도설지왕 Toszoldzsi |
道設智王 | Tegaja utolsó uralkodója.[21] |
Jegyzetek
Források
Kapcsolódó szócikkek
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.