falu Horvátországban, Zára megyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Kruševo falu Horvátországban Zára megyében. Közigazgatásilag Obrovachoz tartozik.
Kruševo | |
Közigazgatás | |
Ország | Horvátország |
Megye | Zára |
Község | Obrovac |
Jogállás | falu |
Irányítószám | 23452 |
Körzethívószám | (+385) 023 |
Népesség | |
Teljes népesség | 954 fő (2021. aug. 31.)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 219 m |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 44° 10′ 46″, k. h. 15° 39′ 26″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kruševo témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Zárától légvonalban 35, közúton 50 km-re keletre, községközpontjától légvonalban 3, közúton 10 km-re délnyugatra, Dalmácia északi részén és a Bukovica tájegység északi részén fekszik. Településrészei: Donje és Gornje polje (Srida sela), Otišna, Brčić, Zevelinac, Uzdrage, Ribnica, Podgreda, Orljak, Kobljani, Kosmač, Bukovac, Drage stb.
Területén már az ókorban római település volt. Itt állt a liburnok által épített, majd a rómaiak által megerősített „Clambetae” erődje, melyet a nép Cvijina Gradinának nevez.[2] Maradványai között még mindig felismerhetők az egykori utcakövek, egy Mars templom, a fürdő alapfalai, valamint különböző feliratok és faragott kövek töredékei.[2] A középkorban itt állt a korbáviai grófok Otišina nevű vára.[3] A horvátok ősei a 7. században telepedtek meg a területén. Első írásos említése a zárai Szent Krševan apátság oklevelében 1224. október 2-án történt.[3][4] A környező településekkel együtt 1527-ben foglalta el a török. A törökök a várat megerősítették,[2] de 1647-ben Franjo Posedarski gróf visszafoglalta.[3] Ezt követően főként katolikus horvát lakosság telepedett itt le. A török kiűzése után 1797-ig a Velencei Köztársaság része volt. 1709-ben 659 lelket számláltak a településen. Plébániatemplomát 1700 körül építették. Plébániájának szolgálatát 1731-től a karini kolostor szerzetesei látták el. Hat falu, Bukovac, Drage, Karlovac, Kobljane, Orljak, Otišina és Podgreda hívei tartoztak hozzá.[3] Miután a francia seregek felszámolták a Velencei Köztársaságot és a campo formiói béke értelmében osztrák csapatok szállták meg. 1806-ban a pozsonyi béke alapján az Első Francia Császárság Illír Tartományának része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. A településnek 1857-ben 1044, 1910-ben 1775 lakosa volt. Az első világháború után előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A második világháború idején 1941-ben a szomszédos településekkel együtt Olaszország fennhatósága alá került. Az 1943. szeptemberi olasz kapituláció, majd német megszállás után visszatért Horvátországhoz, majd újra Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 93 százaléka horvát, 6 százaléka szerb nemzetiségű volt. 1991-től szerb lakói csatlakoztak a Krajinai Szerb Köztársasághoz. 1991 októberében a bevonuló szerb felkelők a település legnagyobb részét a templommal együtt elpusztították.[3] A Vihar hadművelet idején 1995 augusztusában a horvát hadsereg visszafoglalta a települést. Szerb lakossága elmenekült. A visszatérő horvátok újjáépítették falujukat, de néhány településrészen még ma sincs ivóvíz és aszfaltozott út.[3] A településnek 2011-ben 1112 lakosa volt.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.