Krasznabéltek
település Romániában, Szatmár megyében From Wikipedia, the free encyclopedia
település Romániában, Szatmár megyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Krasznabéltek (románul Beltiug, németül Bildegg) falu és községközpont Romániában, Szatmár megyében.
Krasznabéltek (Beltiug, Bildegg) | |
Római katolikus templom | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Partium |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Szatmár |
Község | Krasznabéltek |
Rang | községközpont |
Irányítószám | 447040 |
Körzethívószám | 0261 |
SIRUTA-kód | 136973 |
Népesség | |
Népesség | 1174 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 400 |
Népsűrűség | 10,03 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 163 m |
Terület | 117,03 km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 32′ 55″, k. h. 22° 50′ 29″ | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szatmár megye déli részén, Erdődtől délre, a Kraszna folyó mellett fekvő település.
A település és környéke már az őskor óta lakott helynek számít, amit az itt talált leletek is bizonyítanak.
1086-ban a hagyomány szerint Szent László király táborozott e helyen, mikor a besenyők ellen harcolt.
1216-ban a Váradi regestrum említi Béltek helységbe való Pált, aki perbe fogta Batári helység flandriai lakosait, minthogy testvérét megölték.
1301-ben Bölcsi Czudar Domokos kap rá királyi adományt. 1342-ben fiai a Kállayak itteni leánynegyedét is megkapják. 1412-ben az Ónody Czudarok elkobzott birtokait Drágh fiai Sándri és György kapták, kik ettől kezdve Bélteki Drágfiaknak nevezték magukat. 1431-ben a Kállayak és a Czudarok perlekednek a Drágfiakkal, de az uradalom 1444-ben végképp a Czudar családé lett. 1470-ben Belthek poss., 1475-ben már opp. Erdeuallya Beltek alakban fordul elő neve. 1470-ben Bélteki Mihály hűtlensége miatt annak birtokait Mátyás király a Drágfiaknak adta, és az övék volt 1555-ig, a Drágfi család kihalásáig.
1556-tól Béltek a Drágfiak kihalása miatt királyi birtok lett. 1569-ben Miksa király Béltek lakosait a törökök környéken végzett pusztításai miatt elszenvedett veszteségeikért, hat évre felmentette mindenféle adófizetés alól. 1592-ben az Erdődy uradalomhoz tartozott, és ezzel a szatmári váré volt. 1633-ban lokácsi Prépostváry Zsigmond kapott rá királyi adományt a hozzátartozó tíz helységgel együtt. 1681-ben az országgyűlés a bélteki vár felépítését kívánta, és azt, hogy a rendek Béltek várát végvárnak tekintsék. Béltek vára azonban nem épült fel, de a Prépostváryaknak sáncokkal ellátott várkastélyuk volt itt.
A Rákóczi-szabadságharc után a bélteki uradalom is gróf Károlyi Sándoré, majd 1772-ben gróf Károlyi Antalé lett, aki királyi adományt kapott a bélteki uradalomra és a mezővárosra is. A Károlyiak az itt lakó reformátusokat kitelepítették a szomszédos Dobra helységbe, és helyükbe Württembergből hozott svábokat telepítettek. Később hozzájuk a közeli Résztelekről áttelepült frankok is csatlakoztak. Ők honosították meg a szőlőtermesztést a környéken.
1862-ben nagy tűzvész volt a településen, ekkor 1–2 ház kivételével az egész város és a templom is leégett.
A templomot gróf Károlyi Alajos építtette újjá.
1900-as évek elején legnagyobb birtokosa a gróf Károlyi család volt.
A templomban van eltemetve Prépostváry Bálint is, kinek sírfeliratát Szirmay Antal őrizte meg:
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.