település Horvátországban From Wikipedia, the free encyclopedia
Kostanje falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Omišhoz tartozik.
Kostanje | |
Közigazgatás | |
Ország | Horvátország |
Megye | Split-Dalmácia |
Község | Omiš |
Jogállás | falu |
Irányítószám | 21207 |
Körzethívószám | (+385) 21 |
Népesség | |
Teljes népesség | 572 fő (2021. aug. 31.)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 192 m |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 43° 26′ 26″, k. h. 16° 49′ 57″ | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Splittől légvonalban 32, közúton 38 km-re keletre, községközpontjától légvonalban 11, közúton 18 km-re keletre, Poljica középső részén, a Cetina nagy kanyarulata és a Mosor-hegység napsütéses oldala által határolt területen fekszik. Közelében halad át az A1-es autópálya.
Kostanje a középkorban része volt a 13. században alapított, úgynevezett Poljicai Köztársaságnak, mely tulajdonképpen egy jelentős autonómiával rendelkező kenézség volt. Kostanje egyike volt a köztársaság tizenkét kantonjának, egyházilag pedig a prisoljei plébánia része volt. Poljica kezdetben a horvát-magyar királyok, majd 1444-től a Velencei Köztársaság uralma alá tartozott. Velence nagyfokú autonómiát biztosított a poljicai települések számára. Jogi berendezkedését az 1490-ben kibocsátott Poljicai Statutum határozta meg, mely egyúttal rögzítette határait is. Területe már nagyon korán, 1495 előtt török uralom alá került és csak 1686-ban a velencei-török háború során szabadult fel a török uralom alól. Ezután ismét velencei fennhatóság alá tartozott, de autonómiájának valamely szintjét végig megőrizte. Poljica önállóságát 1807-ben a bevonuló napóleoni francia csapatok szüntették meg. Napóleon lipcsei veresége után 1813-ban a Habsburgoké lett.
Az önálló kostanjei plébániát 1625-ben említik először, amikor 300 lelket számlált, plébánosa pedig Stjepan Kujavić volt. A török alóli felszabadulás idején kezdték építeni plébániatemplomát is, melyet 1703-ban fejeztek be. Felszentelése 1711. május 17-én történt. 1857-ben 558, 1910-ben 812 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A háború után a szocialista Jugoszláviához került. 1991 óta a független Horvátországhoz tartozik. Az 1970-es évek óta lakossága a fiatalok elvándorlása miatt folyamatosan csökkent. 2011-ben a településnek 605 lakosa volt.
A település kulturális és művészeti egyesülete a HKUD Kostajne három szekcióval működik. Ezek a „Kostanje” gyermekkórus, a „Konistra” felnőtt kar és a mandolin-gitár zenekar.
Kostanje szülötte Mila Gojsalić horvát nemzeti hős aki 1530. március 27-én a Poljica ellen támadó török sereg gatai táborába belopózva felgyújtotta azt. A tűznek, melyben Ahmed pasa, több török tiszt és katona is elpusztult ő maga is áldozata lett. Hőstette annyira megtörte a török sereget, hogy az ezt követően vereséget szenvedett a rátámadó poljicai hadaktól. Mila Gojsalić bronz szobra Ivan Meštrović alkotása a hőstett közelében Gatánál a Cetina szurdoka felett áll.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.