Korál (zene)
From Wikipedia, the free encyclopedia
A korál (latin choralis = kórushoz tartozó) első (eredetileg melléknévi) jelentésében legkésőbb a 14. századtól a kórusra, mint az egyszólamú liturgikus ének zenei apparátusára vonatkozott.[1] A késő középkorban a nyugati katolikus egyház egyszólamú, latin énekeinek, vagyis a gregorián, ambrozián, beneventán és mozarab énekeknek gyűjtőfogalmává vált.[1] A protestantizmusban egyházi népének, amely egyszólamú, és legtöbbször német nyelvű. Kialakításában Luther Márton játszott döntő szerepet. A 17. század óta a korál vokális vagy hangszeres korálfeldolgozást is jelent.[1]
![]() | Ez a szócikk a zenei műfajról szól. Hasonló címmel lásd még: Korál (együttes). |
![]() | Nem tévesztendő össze a következővel: korall. |
A korál szó a magyarban is használatos műfajmegjelölésként csak Németországban és Itáliában szerepel. Az angol és francia szóhasználatban a choral annyi, mint kóruson megszólaló.[1]