Knósszosz
ókori krétai város / From Wikipedia, the free encyclopedia
Knósszosz (görögül: Κνωσός) Kréta legnagyobb bronzkori épületegyüttese, feltételezhetően az egykori Minószi civilizáció vallási és politikai központja, a mai Heraklion közelében.
Knósszosz | |
Ország | Görögország |
Település | Heraklion Municipality |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 35° 17′ 53″, k. h. 25° 09′ 47″35.297961111111, 25.163155555556 | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Knósszosz témájú médiaállományokat. |
Krétán, az Égei-tenger déli végében elnyúló szigetek legnagyobbikán, már a neolitikumtól (i. e. 7. évezred) megjelentek a valószínűleg Észak-Afrikából származó pelaszgok, majd i. e. 2600 körül érkeztek a bronzkori prehellén civilizációt képviselő anatóliai telepesek. Több mint ezer évig tartó kulturális fejlődés nyomán Kréta lett a mediterrán térség tengeri kereskedelmének legjelentősebb résztvevője. Kréta szigetén több város is volt, és ezek között néhányban – Knósszosz, Phaisztosz, Malia – i. e. 2000-1600 között pompás paloták épültek. Ezeket többször lerombolták a szigetre jellemző földrengések, de mindig újjáépítették őket. A sziget északi partjától hat kilométerre, a Kephala domb csúcsán és keleti lejtőjén fejlődött ki a Knósszosz nevű gazdag város, ahol a település fénykorában 50 000 ember élt.
- „Knósszosz nagy vára, kilenc évig, hol a legfőbb
- Zeusszal társalgó Minósz gyakorolta uralmát”.
- (Homérosz: Odüsszeia, XIX. 178-179. Devecseri Gábor fordítása)
A város legfőbb épülete, a palota, egyszerre volt királyi rezidencia és szakrális szertartási központ.
A palotát Sir Arthur John Evans, az oxfordi Ashmolean Museum korábbi főintendánsa tárta fel, több mint harmincévi munkával. Evans négy korszakra osztotta a „minószi civilizációt”, és az egész épületegyüttest e teória szerint, több részletben teljesen restaurálta, illetve újjáépítette. (Rekonstrukcióinak egy részét ma önkényesnek ítélik.[1])