(1857–1902) magyar építész From Wikipedia, the free encyclopedia
Kiss István (Körösladány, 1857. május 4. – Budapest, 1902. január 9.) magyar építész, műegyetemi magántanár.
Kiss István | |
Született | 1857. május 4. Körösladány |
Elhunyt | 1902. január 9. (44 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Gyermekei | Kiss László (építész) |
Foglalkozása | építész |
Halál oka | veseelégtelenség |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kiss István témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Középiskolai tanulmányait a nagyváradi és budai főgimnáziumban és a budapesti IV. kerületi főreáliskolában, egyetemi éveit pedig mint ösztöndíjas és pályadíjjal kitüntetett hallgató 1875-től a királyi magyar József-műegyetemen végezte. 1878-ban Németországban, Franciaországban és Angliában tett tanulmányutazásokat és az építészi oklevelet (mely az első építészi oklevél volt hazánkban) 1880-ban nyerte el. Már műegyetemi évei alatt 1876-tól 1880-ig a budapesti IV. kerületi főreáliskolánál, 1880-tól 1882-ig pedig a királyi József-műegyetemen mint tanársegéd működött. 1882-től 1885-ig a vallás- és közoktatási minisztériumtól nyert ösztöndíjjal külföldön tartózkodott. Ez alatt növendéke volt a Theophil Hansen báró mesteriskolájának a bécsi császári és királyi képzőművészeti akadémián; továbbá másfél évig ugyancsak Bécsben Schmidt Frigyes bárónak (a híres dóm-építőnek) atelierjében volt alkalmazva a Stiftungshaus építésénél. Visszatérve külföldről a királyi József műegyetemen magántanári képesítést nyert és utána ezen minőségben ott működött. Az 1890-es években szinte kizárólag igazságügyi épületeket tervezett.
Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület könyvkiadó vállalatának bizottsági tagja; a VIII. nemzetközi közegészségügyi és demográfiai kongresszus szakosztályi titkára; a millennáris kiállítás történelmi főcsoportjának bizottsági tagja és az I. magyar országos technikus kongresszuson az országos törvényszéki műszaki tanács életbeléptetésére vonatkozó javaslat előadója volt. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet választmányának, egyleti tanácsának és könyvkiadó vállalata bizottságának tagja; a Magyar Iparművészeti Társulat és az országos közegészségügyi tanács rendkívüli tagja.
Több évig munkatársa volt az Építő-Ipar c. műszaki hetilapnak, a Közteleknek (építészeti rovatát vezette); terjedelmesebb munkálatai a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönyében és az Első Magyar Technikus Congressus irataiban.
1901 decemberében régi vesebaja kiújult és 1902. január 9-én életének 45. évében elhunyt.[1] Két fiú maradt utána: Kiss László (1887–1925) építész és ifjabb Kiss István (1889–1960) gépészmérnök.[2]
Egy ideig neki tulajdonították a Szent János Kórház (1125 Budapest, Diós árok 1–3.) építését is,[8] de az újabb kutatások szerint ez Barcza Elek alkotása.[9]
Egyes források a ő nevéhez kötik a Komáromi Törvényszék (ma: Komáromi Járásbíróság, 2900 Komárom, Beöthy Zsolt u. 26.) terveit is,[1] azonban részletesebb kutatások szerint az épület jóval Kiss István halála után, 1929–1930-ban épült fel Brüll Ignác tervei szerint.[13]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.