Kiskunsági Nemzeti Park
From Wikipedia, the free encyclopedia
A Kiskunsági Nemzeti Park hazánk második nemzeti parkja, 1975. január 1-jén jött létre. Hasonlóan a Hortobágyi Nemzeti Parkhoz, ez a táj is az ember és a természet sok száz éves együttélésének emlékeit őrzi. A nemzeti park értékes területei a Duna-völgy szikes pusztái, tavai, a Duna-Tisza közi homokhátság homokbuckái, homokos pusztái, mocsarai, az Alsó-Tiszavidék holtágai és ártéri erdői, a Bácska homokbuckái és dunavölgyi löszpartjai.
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Gyors adatok
Kiskunsági Nemzeti Park | |
IUCN kategória: II (Nemzeti park) | |
Ország | Magyarország |
Elhelyezkedése | Kecskeméti járás |
Terület | 530 km² |
Alapítás ideje | 1975. január 1. |
Felügyelő szervezet | Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 53′, k. h. 19° 24′46.883333333333, 19.4 | |
Kiskunsági Nemzeti Park weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kiskunsági Nemzeti Park témájú médiaállományokat. |
Bezárás
Területének kétharmadát az UNESCO Ember és Bioszféra programja 1979-ben bioszféra-rezervátummá nyilvánította. Vizes élőhelyei a Rámszari egyezmény hatálya alá tartoznak és fokozottan védettek. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága Kecskeméten található.