Kisdebrek
falu Romániában, Beszterce-Naszód megyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Kisdebrek (románul: Dobricel) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.
| Kisdebrek (Dobricel) | |
 | |
| A falu fatemploma 1744-ben Szent Arkangyalok tiszteletére épült. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Beszterce-Naszód |
| Község | Ispánmező |
| Rang | falu |
| Községközpont | Ispánmező |
| Irányítószám | 427029 |
| SIRUTA-kód | 32866 |
| Népesség | |
| Népesség | 487 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | < 3 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 383 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 17′ 47″, k. h. 24° 06′ 42″ | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Bethlentől északnyugatra, Ispánmező közelében fekvő település.
A hegyek között, szűk völgyben fekvő falu mellett egy nagy hegy emelkedik, melyen egykor tölgyfás erdő díszlett, határán pedig keresztül folyik Nagydebrek irányába a "Dobricil" patak, erről az erdőről kaphatta nevét is, melyet szláv eredetűnek mondanak: a dobra, dubrava, dubrek szó nyelvünkön tölgyes erdőt jelent.
Kisdebrek, Debreg nevét 1483-ban említette először oklevél Debreg néven, mint Harinai Farkas Tamás és Miklós birtokát.
További névváltozatai: 1593-ban Debrik-Pojána, 1603-ban Kis-Debreh, 1733-ban Kis-Debrek, 1750-ben Dobricsel, 1808-ban Debrek (Kis-), Dubricsel, 1888-ban Kis-Debrek (Dobricsel), 1913-ban Kisdebrek.
A falu a fennmaradt hagyományok szerint egykor a falutól déli irányban fekvő Csicsói hegyoldalról költözött jelenlegi helyére, a múlt század elejei leírások szerint szántás közben többször akadtak itt nagyobb kődarabokra, melyekből következtetve ott egykor nagyobb épületek lehettek.
Kisdebrek Szészárma tartozékai közé számított, de az 1567-ből fennmaradt iratokban a tartozékok közt még nem fordult elő, csak 1585-ben, tehát 1567–1585 közt keletkezhetett.
Az előbb Harinnai birtok Kisdebreket 1589-ben Báthory Zsigmond Báthory András bibornoknak adományozta.
1590-ben azonban Harinnai Farkas Miklósnak és testvérének néhai Farkas Jánosnak fiai: Tamás, István, János. Ferenc és Mihály Báthory András e birtokba való beiktatásának ellentmondtak, eredménytelenül, mert a falu még 1593-ban is Báthory András bibornok tulajdona volt.
1595-ben Farkas Miklós a maga és testvérének néhai János fiainak: Tamásnak, Istvánnak, Ferencnek és Mihálynak nevében a fejedelmet e birtok bitorlásától újra eltiltotta.
Az 1603 évi összeírás szerint már ismét Harinnai Ferenc birtoka volt.
1615-ben Suky Kata Harinnai Erdélyi Miklós özvegye kapta osztályrészül életére, midőn leánya Zsuzsanna s unokája Farkas Kata itteni javaikon megosztoznak.
1618-ban és 1628-ban Kun István birtoka volt neje jogán, 1653-ban-ban birtokosa Toldalagi Mihályné Huszár Margit. A Toldalagiak birtoka volt még 1726-ban is.
1816 körül gróf Mikó Károly, és a Rhédei leszármazottak, 1820-ban gróf Bethlen Farkas, Hollaki Antalné volt birtokos itt, 1898-ban pedig nagyobb birtokosai a Bolbosz család tagjai voltak.
A trianoni békeszerződés előtt Szolnok-Doboka vármegye Bethleni járásához tartozott.
1910-ben 567 lakosából 13 német, 554 román volt. Ebből 81 görögkatolikus, 473 görög keleti ortodox, 13 izraelita volt.
A 2002-es népszámláláskor 586 lakosa volt.
- 18. századi ortodox fatemplom[2]
.svg){kind=small}
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
