a légykapófélék családjába tartozó madárfaj From Wikipedia, the free encyclopedia
A kis légykapó (Ficedula parva) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjéhez és a légykapófélék (Muscicapidae) családjához tartozó faj.[1][2]
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett       | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Magyarországon fokozottan védett Természetvédelmi érték: 100 000 Ft | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Ficedula parva (Bechstein, 1792) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Kis légykapó témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Kis légykapó témájú médiaállományokat és Kis légykapó témájú kategóriát. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A fajt Johann Matthäus Bechstein német természettudós írta le 1792-ben, a Muscicapa nembe Muscicapa parva néven.[3]
Eurázsia középső részén honos, erdők lombkoronájának lakója. Hosszútávú vonuló, telelni délre vonul. Természetes élőhelyei a mérsékelt övi erdők, szubtrópusi vagy trópusi száraz erdők, síkvidéki esőerdők, valamint ültetvények és vidéki kertek.[4]
Áprilistól szeptemberig tartózkodik Magyarországon, rendszeres fészkelő az öreg bükkösök patakvölgyeiben.[5]
Testhossza 11–12 centiméter, szárnyfesztávolsága 18–21 centiméter, testtömege pedig 8–11 gramm.[5] A hím torka vörös, mint a vörösbegynek.
.jpg) |
 |
Főleg rovarokkal táplálkozik, de vonuláskor a bodza bogyóit is fogyasztja.[5]
Korhadt fák odvaiba készíti fészkét, melyet mohával bélel ki. Fészekalja 5–6 tojásból áll, melyen 13–14 napig kotlik. A fiókákat még 13–14 napig táplálja, mire kirepülnek. A hím fiókák vörös mellénye csak 2 éves korára alakul ki, de egyévesen már költ.
Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma nagy és növekszik. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4] Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100 000 forint. Fészkelő-állománya 60-150 párra tehető (2008-2012)[5]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
