növényfaj From Wikipedia, the free encyclopedia
A kaukázusi jegenyefenyő (Nordmann-fenyő, nordmannfenyő, Abies nordmanniana) dísznövényként Magyarországon is terjedő, karácsonyfaként is divatos örökzöld, a jegenyefenyők (Abies) Nordmanniana fajcsoportjának egyetlen tagja. Megkülönböztető nevét Alexander von Nordmann finn zoológusról kapta. Mivel ez a név a normannokra, illetve a róluk elnevezett Normandiára emlékeztet, a köznyelvben a „normann”, illetve „normand” fenyő név terjedt el.
Kaukázusi jegenyefenyő | ||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Fiatal fa | ||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||
Nem fenyegetett | ||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||
Abies nordmanniana (Steven) Spach | ||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Kaukázusi jegenyefenyő témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Kaukázusi jegenyefenyő témájú médiaállományokat és Kaukázusi jegenyefenyő témájú kategóriát. | ||||||||||||||
Az északi flórabirodalomban a Kaukázusból származik; eredeti termőhelyén:
erdőket alkot.
Főleg mutatós külseje miatt sokfelé betelepítették; Magyarországon is ez az egyik leggyakoribb jegenyefenyő. Nagyon szép példányok állnak az alsószelestei arborétumban.
Húsz–harminc méter magasra növő, tömött, kúpos koronájú fa. Koronája kivételesen szép; ágai enyhén felállnak.
Széles, sötétzöld, kifelé ívelő tűlevelei a hajtás felső részén félkörben, kefeszerűen állnak. Színük fényes, fonákukon két ezüstfehér csíkban sorakoznak a gázcserenyílások, közeikben viaszpöttyökkel. Megdörzsölve kellemesen narancsos illatúak.
Érett tobozai pikkelyekre hullanak szét.
Viszonylag edzett, az időjárás szélsőségeit jól tűrő és a talajra sem különösen érzékeny faj — a kifejezetten rossz talajú és száraz levegőjű termőhelyek kivételével bárhol megmarad. A városi környezetet nem bírja. A kedvező környezetben azonban (párás levegőben, mély rétegű talajon) látványos, nagy fává fejlődik.
Fiatal korában lassan nő. Mivel tavasszal viszonylag későn indul, a kora tavaszi fagyok nem károsítják. Későn fordul termőre.
Tompa kúpos, gyakran szabálytalan koronájú, 25–35 m-esre növő fa. Kérge előbb sima, szürke, később repedezett, vastag kéregpikkelyekre válik. Kopasz vesszői, fényes barnák, 1,5-4,5 cm-es tűlevelei az alsóbb ágakon laposak, vékonyak, párhuzamos éllel lekerekednek vagy rövid hegyben végződnek, gyakran kicsípettek – a termő ágakon felhajlók, húsosabbak. 8–17 cm-es tobozai változatos alakúak; a csúcsuk rövid, felleveleik rendszerint hosszú, keskeny csúccsal hajlanak vissza. Fiatalon (bordós árnyalatú) zöldek, éretten világosbarnák. Éretlenül megtörve épp oly pirosak, mint a bitűniai alfaj tobozai.
Vágott zöldje első osztályú kötészeti anyag; a virágkötészetek igényeit külön e célra telepített ültetvények szolgálják. Karácsonyfának is gyakran nevelik.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.