![cover image](https://wikiwandv2-19431.kxcdn.com/_next/image?url=https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/6a/Trzy_krzyze.jpg/640px-Trzy_krzyze.jpg&w=640&q=50)
Katyńi vérengzés
lengyel katonák lemészárlása szovjetek által a második világháborúban / From Wikipedia, the free encyclopedia
A katyńi vérengzés[1] néven ismert tömeggyilkosságot az ÖK(b)P Központi Bizottságának Politikai Bizottsága 1940. március 5-én hozott döntését végrehajtva követték el a Belügyi Népbiztosság (NKVD) egységei a Szovjetunió területén lévő hadifogolytáborokban raboskodó lengyel (részben tartalékos) tisztek és főtisztek ellen. Az áldozatok számát a különböző becslések 22 és 23 ezer fő közé teszik.
![Thumb image](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/6a/Trzy_krzyze.jpg/640px-Trzy_krzyze.jpg)
![Thumb image](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/dc/KatynPL-wejscie.jpg/320px-KatynPL-wejscie.jpg)
![Thumb image](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/fe/KatynPL-kontury.jpg/320px-KatynPL-kontury.jpg)
A gyilkosságok áldozatait a Szmolenszk melletti Katinyban, a Tver melletti Mednojében és a ma Harkiv elővárosát képező Pjatyihatka[2] erdeiben tömegsírokban hantolták el. Mind a gyilkosságokat, mind pedig az áldozatok eltüntetését nagy titokban végezték, de a németek már 1943-ban felfedezték az első tömegsírokat a Harmadik Birodalom által megszállt területeken, Katiny erdeiben. (A több helyszínen végrehajtott tömeggyilkosság ezért kapta a nevét Katinyról.) Szintén ehhez az eseményhez kapcsolják annak a 7000 személynek a meggyilkolását, akiket a szovjetek Nyugat-Fehéroroszország és Nyugat-Ukrajna börtöneiben tartottak fogva hadifogolystátusz nélkül, jóllehet közel 1000 lengyel tiszt is volt köztük. A vérengzéseknek magyar áldozata is volt, Korompay Emánuel Aladár tartalékos százados, a Varsói Egyetem magyar lektora.
A lengyel parlament 2007-es döntése alapján április 13-a a katyńi bűntény áldozatainak emléknapja. (1943-ban ezen a napon tárták a németek a világ nyilvánossága elé a több nemzetközi tudós által is alátámasztott tényeket.)
A számszerű adatokat itt és később főként az Ośrodka KARTA – Indeks represjonowanych című kiadvány alapján közöljük, melyet 2002-ben adtak ki Stanisław Ciesielski, Wojciech Materski és Andrzej Paczkowski professzor szerkesztésében – e kiadvány adatai eltérnek a más kiadványokban megjelentektől.