mainzi érsek, hercegprímás From Wikipedia, the free encyclopedia
Karl Theodor Anton Maria Reichsfreiherr von und zu Dalberg ( Mannheim, 1744. február 8. – Regensburg, 1817. február 20.) 1802 és 1806 között választófejedelem és a Német-római Birodalom főkancellárja, majd 1813-ig a Rajnai Szövetség hercegprímása.
Károly Tivadar | |
mainzi érsek | |
Uralkodási ideje | |
1802 – 1803 | |
Elődje | Frigyes Károly |
Utódja | Joseph Ludwig Colmar (mint püspökök) |
Wormsi püspökök | |
Uralkodási ideje | |
1802 – 1803 | |
Elődje | Frigyes Károly |
Utódja | megszűnt |
Regensburgi érsekek | |
Uralkodási ideje | |
1802 – 1817 | |
Elődje | Joseph Konrad Freiherr von Schroffenberg-Mös (mint püspökök) |
Utódja | Sede vacante 1817–1821 Johann Nepomuk von Wolf (mint püspökök) |
Frankfurti Nagyhercegség uralkodója | |
Uralkodási ideje | |
1810 – 1813 | |
Elődje | nem volt |
Utódja | Eugène de Beauharnais |
Konstanzi püspökök | |
Uralkodási ideje | |
1799 – 1817 | |
Elődje | Maximilian Augustinus Christoph von Rodt |
Utódja | megszűnt |
Uralkodóház | Dalberg |
Született | 1744. február 8.[1][2][3][4][5] Mannheim[6] |
Elhunyt | 1817. február 10. (73 évesen)[1][2][3][4][5] Regensburg[7] |
Nyughelye | Szent Péter-katedrális |
Édesapja | Francis Henry of Dalberg |
Károly Tivadar aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Károly Tivadar témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
1772-ben a mainzi helytartó Erfurtban lett. Jó viszonyban volt az Anna Amália weimari udvarával.
1787-től 1802-ig mainzi koadjutor volt. 1787. november 11-én szentelték pappá Bambergben.
1788. március 10-én VI. Piusz pápa kilikiai tarsusi címzetes érsekké nevezte ki, 1788. augusztus 31-én pedig püspökké szentelték Aschaffenburgban.
1789-ben a Leopoldina Német Természettudományos Akadémia tagjává választották. 1808-ban Károly Tivadar megalapította Aschaffenburgban a Károly Egyetemet, amelynek rektora is volt.
1813 októberében menekült Konstanz keresztül Svájcba. 1814 márciusától Regensburgban élt és csak a püspöki szolgálatának szentelte magát.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.