(1955) magyar biokémikus From Wikipedia, the free encyclopedia
Karikó Katalin (Szolnok, 1955. január 17. –) fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjas, a Magyar Szent István-renddel kitüntetett, Széchenyi-díjas magyar-amerikai[31] kutatóbiológus, a szintetikus mRNS alapú vakcinák orvosi technológiájának kifejlesztését felfedezéseivel megalapozó biokémikus. 2009 óta a University of Pennsylvania (UPenn) Perelman School of Medicine orvostudományi karán az idegsebészeti osztály professzora.[32] Tudományos eredményei lehetővé tették a 2020 tavaszán kirobbant Covid19-pandémiával való gyors szembenézést. A világháló gyors információmegosztási lehetőségével és a kutatótársaival alkotott technológia segítségével a gyógyszergyárak gyorsan elkészíthették a vakcinákat.[33] Anthony Fauci, az amerikai National Institutes of Allergy and Infectious Diseases igazgatója szerint Katalin „pozitív értelemben egyfajta megszállottja volt a messenger RNS koncepciójának.”[34]
| Karikó Katalin | |
.jpg) | |
| Született | 1955. január 17. (69 éves) Szolnok |
| Állampolgársága | |
| Házastársa | Francia Béla |
| Gyermekei | egy gyermek: Francia Zsuzsanna |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái |
|
| Kitüntetései |
|
| Tudományos pályafutása | |
| Szakterület | |
| Kutatási terület | mRNS kutatása |
| Szakintézeti tagság |
|
| Munkahelyek | |
| Temple University, Philadelphia | biokémikus |
| University of Pennsylvania, Philadelphia | molekuláris biológus |
| Jelentős munkái | mRNA is an endogenous ligand for Toll-like receptor 3 (2004); Suppression of RNA recognition by Toll-like receptors: the impact of nucleoside modification and the evolutionary origin of RNA (2005); Sequence-and target-independent angiogenesis suppression by siRNA via TLR3 (2008); mRNA-based therapeutics—developing a new class of drugs (2014); |
| Tudományos publikációk száma | 178 (2020. december)[30] |
| Akadémiai tagság | A Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja (2022) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Karikó Katalin témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
2005-ben Drew Weissmannal együtt kidolgozta a módosított nukleozidokat tartalmazó mRNS terápiás alkalmazások szabadalmát, amely lehetővé tette azt, hogy az mRNS terápia alkalmazható legyen túlzott immunreakciók kiváltása nélkül.[35][36][37] Társfeltalálója nyolc, az mRNS-sel kapcsolatos szabadalmaknak, amelyet az USA-ban nem immunogén, nukleoziddal módosított RNS alkalmazására adtak ki. Az 1980-as évek végére a tudományos közösség nagy része a DNS-re koncentrált a génterápia megvalósítása kapcsán, de Karikó Katalin úgy vélte, hogy az mRNS is ígéretes lehet terápiás felhasználásra, mivel a legtöbb betegség nem örökletes és ezért nincs szükség olyan megoldásokra, amelyek véglegesen megváltoztatnák az ember genetikáját.[38] A biokémikus tudóstársak mély szkepticizmusa ellenére folytatta a kutatásait.[39] Csak kevesen ismerték fel, hogy a témában úttörőnek számító szabadalom megnyitotta a kaput a biomedicina forradalmának.[40] 2006 és 2013 között az RNARx nevű cég társalapítója és vezérigazgatója.[41] 2013-ban a Bőrgyógyászati és Venerológiai Szemlében megjelent tanulmányban a Debreceni Egyetem és az University of Pennsylvania tudósaival együtt megállapította, hogy a különböző génterápiára irányuló eljárások közül az mRNS használata tűnik a legalkalmasabbnak a terápiás fehérjék expresszálására, enzimdefektusok javítására, illetve vakcina készítmények kifejlesztésére.[42]
2020-ban a szabadalma alapján készült el – a világon elsőként – klinikailag is bizonyítottan hatásos, harmadik generációs Pfizer-BioNTech Covid19-vakcina (Comirnaty vakcina).[43][44] Kutatási eredményei nyomán tudományos körökben többen Nobel-díj esélyesnek ítélték,[45] a brit etológus Richard Dawkins éppúgy, mint a kanadai őssejtbiológus, a Moderna cég egyik társalapítója, Derrick Rossi.[46][47][48] A tudósok úgy gondolták, hogy a világ első géntechnológiával módosított vakcinájának technológiája kihat más betegségek terjedésének megakadályozására, a ráktól és agyvérzéstől kezdve a maláriáig és a sclerosis multiplexig.[49]
A 2023-as fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat Karikó Katalin és Drew Weissman kapták megosztva biokémiai felfedezéseikért, amelyek lehetővé tették egy hatékony mRNS-alapú vakcina kifejlesztését a Covid19 ellen.[50]
A szabadalmat jegyző két kutató, Karikó Katalin és Drew Weissman 2020. december 18-án, az University of Pennsylvania épületében, együtt kapta meg a Pfizer/BioNTech vakcina első dózisát, több mint 20 évvel azután, hogy megkezdték alapvető tudományos együttműködésüket.[51]
Férje Francia Béla, lánya Francia Zsuzsanna, aki Susan Francia néven amerikai színekben kétszeres olimpiai bajnok evezős.[52] Mindhárman magyar és amerikai állampolgárok.[53]
Kisújszálláson nőtt fel. Édesapja hentes, édesanyja könyvelő volt.[52] A biológiát Kisújszálláson, az Arany János utcai általános iskolában szerette meg. Nyolcadikos korában megnyerte élővilág tantárgyból a megyei tanulmányi versenyt,[54] az országos versenyen pedig harmadik helyezést ért el.[55] Középiskoláit is Kisújszálláson, a Móricz Zsigmond Gimnáziumban végezte, ahol az iskola által alapított, a biológia területén legkiválóbb diáknak járó Jermy Gusztáv-díjat első alkalommal ő nyerte el.[56]
1973–1978 között a Szegedi Tudományegyetem biológia szakos hallgatója volt, majd 1978–1982 között a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban folytatta PhD-képzését.[57] 1983-ban avatták doktorrá. 1975–1978 között népköztársasági ösztöndíjasként végezhette tanulmányait.[58]
1978-ban a Belügyminisztérium III/II. Csoportfőnöksége részéről Salgó László beszervezte Lengyel Zsolt fedőnéven ügynökhálózatába.[59] Ezt Karikó is elismerte, ugyanakkor elmondta, hogy jelentéseket nem írt:[60][61][62] „Tény, hogy 1978-ban, amikor tudományos segédmunkatársként kezdtem dolgozni, felkerestek, megtaláltak, kényszerválasztás elé állítottak. Édesapámnak az 1956-os forradalomban történt részvételére, „bűnös” múltjára hivatkozva, engem a szakmai munkám ellehetetlenítésével fenyegettek meg. Azt tudtam, hogy édesapámat 1957-ben felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték, munkahelyéről elbocsátották, 4 évig munkát nem kapott. Tudtam, hogyan működik az a rendszer, féltem, ezért aláírtam a beszervezésre vonatkozó dokumentumot. Az ezt követő években semmilyen írásos jelentést nem adtam, senkinek nem ártottam.”[60]
2021 szeptemberében felkerült a Time magazin éves listájára, amelyen a világ 100 legbefolyásosabb embere szerepel.[63][64] 2022-ben a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagjává választotta.
2021 decemberében az mRNS-vakcinákkal és a koronavírussal kapcsolatos kutatómunkájukat méltatva Karikó Katalint, Kizzmekia Corbett, Barney Graham és Drew Weissman társaságában a 2021-es "Év Hősének" választotta a Time magazin.[65] A magazin méltatása szerint kutatómunkájuk során „az ambícióikat a közjóra fordították, kommunikáltak egymással és a tényekben bíztak.”[66]
1978-ban az MTA ösztöndíjasaként került a Szegedi Biológiai Kutatóközpontba. Itt kezdett el vírusokkal foglalkozni és először használt módosított nukleozidot – cordycepint.[67] 1985-ben létszámcsökkentés miatt elküldték a kutatóközpontból, ekkor döntött úgy, hogy férjével és kislányával külföldön folytatja kutatásait. Először a philadelphiai Temple Egyetemen sikerült állást szereznie, ahol módosított nukleozidokkal foglalkoztak. Három év után otthagyta a labort, és Washingtonba került, ahol interferonokkal dolgozott. Elmondása szerint ott tanulta meg igazán a molekuláris biológiát. 1989-ben tért vissza Philadelphiába, ahol a Pennsylvaniai Egyetemen folytatta kutatásait 2013-ig. A kardiológián kezdett mint molekuláris biológus. Itt kezdhette el az mRNS-kutatást. Első pályázatát 1990-ben azzal utasították vissza, hogy „az mRNS nem való terápiára, hiszen azonnal lebomlik”. A kardiológiáról átkerült az idegsebészetre, ahol az orvoskollégáknak megtetszett az mRNS-terápia ötlete.[55] Kezdetben a szintetikus mRNS erős gyulladásos reakciókat váltott ki, mivel az immunrendszer betolakodónak tekintette. Azonban ezt a problémát is sikerült megoldani. Később, a sikeres mRNS technológián alapuló Pfizer–BioNTech Covid19-ellenes védőoltások nagy-britanniai indulásakor így nyilatkozott erről a Magyar Nemzet című napilapnak:
Végül az mRNS négyféle építőeleméből egyet, az uridint annak módosított változatára, a sejtjeink RNS-ében gyakran előforduló pszeudouridinra[68] cseréltem, és Drew kimutatta, hogy az ilyen mRNS „csendes”, azaz nem aktiválja az immunsejteket. Meglepetésünkre vakcinának is jobb volt az ilyen „csendes” mRNS. Az egyetem szabadalmaztatta a módszert, amit Karikó–Weissman-technikának neveznek, s ami ma számos Covid-vakcina fejlesztésének alapja.
Az úttörőnek számító tervezete, azaz hogy a hírvivő RNS felhasználható bármely fertőzés szimulációjaként, több más tanulmánnyal Derrick Rossi kezébe került, aki 2010-ben Cambridge-ben (Massachusetts) megalapította a „ModeRNA” nevű céget. Noha a cég Karikó Katalinnak is állásajánlatot tett, ő több más biokémikussal 2013-ban úgy döntött, hogy belép a németországi Mainzban működő Uğur Şahin és Özlem Türeci[69] által alapított BioNTech RNA Pharmaceuticals GmbH gyógyszergyártó versenytárs cégébe. A cég piaci értéke 2019-ben meghaladta a 21 milliárd dollárt. A „BioNTech” vezető alelnöke lett.[70] 2014-ben Karikó Katalin, Uğur Şahin és Özlem Türeci közös tanulmányt írt az in vitro módosított (IVT) mRNS témájáról mint potenciális új gyógyszerosztályról, amely új alkalmazások széles körének alapját jelenthetik majd a jövőben.[71] Egyedüli szerzőként, 2019 márciusában a Molecular Therapy című kiadványban átfogó cikket jelentetett meg „In vitro módosított mRNS terápiák: Az árnyékból a reflektorfénybe” címmel, amelyben áttekintette az mRNS technológia különféle terápiás alkalmazásainak fejlődését.[72]
1998-ban került az egyetemre Drew Weissman immunológus, aki HIV-elleni vakcinát akart készíteni. DNS-sel próbálkozott, de miután megismerkedett az mRNS-sel, közösen folytatták a kutatást. 2005-ben jutottak el odáig, hogy az egyetem szabadalmaztatta a technológiájukat, amelyben a módosított nukleotidokból kiindulva, enzimekkel készíttette el a kívánt mRNS-eket.[73] Ezzel a módszerrel sokkal több fehérje képződött róluk, mint az eredeti, módosítatlan RNS-ről.[55] A szintén a Pennsylvania Egyetemen dolgozó, ugyancsak egykori szegedi kutató, Pardi Norbert bizonyította,[74] hogy milyen előnyökkel járnak az erős és hosszú életű antitestválaszok létrehozása szempontjából[75] a módosított mRNS immunhatásai a vírusellenes vakcinák területén.[76] Karikó és munkatársai először számoltak be a természetben is előforduló, módosított nukleozidok felhasználásával, in vitro szintézissel készült mRNS alkalmazásáról.[77] A Karikó és Weissmann nevéhez fűződő szabadalom jogait a Pennsylvaniai Egyetem (UPenn) szerezte meg, miután a pereskedés során a bíróság elfogadta érvelésüket az általuk befektetett költségekre vonatkozóan. Az egyetem később a jogokat eladta a CellScript LLC-nek, majd a német BioNTech és a teljes működését a módosított mRNS-re építő, ma 24 milliárd dollárt érő amerikai Moderna cég összesen 150 millió dollárt fizetett ki a Karikó–Weissman-szabadalom használati jogaiért.[78]
2005-ben Weissmannal RNARx néven[78] közös céget alapított. 2006-ban kutatásaik folytatására pályáztak az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézetnél (National Institute of Health, NIH), ahol egy évre 100 000 dollárt kaptak, hogy ezalatt bebizonyítsák, ha eritropoetint kódoló mRNS-t adnak az egérnek, akkor meg tudják duplázni a retikulocitáik (az érett vörösvérsejt prekurzorainak) számát.[79] Ez volt a feltétele egy egymillió dolláros támogatásnak, amit sikerült teljesíteniük.[55]
_E.jpg)
2013-ban japán kollégájával, Hiromi Muramatsuval[80][81] elhatározták, hogy egy klinikai programmal is rendelkező cégnél folytatják munkájukat, ahol az mRNS-terápia megvalósításán dolgozhatnak. A mainzi BioNTechet,[82] Európa legnagyobb magántulajdonban levő biotechnológiai vállalatát választották, mert ott már készítettek szintetikus mRNS-t terápiás célra. Karikó és Muramatsu pedig beindította a BioNTech módosított mRNS-programját, és a cég alelnöke lett. Az mRNS-alapú rák immunterápiák és a fertőző betegség elleni vakcinák fejlesztései a klinikai alkalmazás fázisába léptek.[83] A módosított mRNS több területen eljutott a klinikai kipróbálás szakaszába, embereket kezelnek már vele. Az évtizedek alatt elvégzett kutatások eredményei alapján kiderült: a különböző vírusfertőzések ellen védelmet nyújthat az emberbe injekciózott megfelelő, szintetikusan előállított mRNS is.[84] A szintetikus mRNS alapján a sejtek elkészítik a testidegen vírusfehérje megfelelő szakaszát, majd arra reagálva azt az ellenanyagot, amivel a szervezet képes leküzdeni magát a vírust, ha találkozik vele. Ezzel a technológiával hozta létre 2020-ban a BioNTech az amerikai Pfizer céggel közösen a Covid19-vakcinát.[78] A BioNTech-nél több magyar kollégájával, Boros Gáborral és Szabó Gáborral is együtt dolgozott ezen a feladaton.[85] A terápiás fehérjéket kódoló mRNS-ek használata a tumoros betegek gyógyításában is jelentősen előrehaladott állapotba került.[86] Ha az állatok tumorjába juttatnak mRNS-t, a frissen kódolt fehérjék odahívják az immunsejteket. Már arra is van példa, hogy ilyenkor nemcsak az a tumor sorvad el, amelyikbe az mRNS-t injektálták, hanem az áttét is. A fertőzések elleni védőoltások kidolgozására folytak kísérletek. A kutatócsapat részletes értékelést adott a teljes hosszúságú SARS-CoV-2 tüskefehérjét vagy a tüskereceptort kötő domént kódoló, lipid nanorészecskékbe kapszulázott, nukleoziddal módosított mRNS (mRNS-LNP) vakcinák immunogenitásáról.[87] Ha influenzajárvány tör ki, az mRNS-vakcina sokkal gyorsabban elkészülhet, mint a hagyományos, (in vitro) tojásban tenyésztett változat.[88] Az mRNS-en alapuló vakcina esetén a szervezetünk készíti el az mRNS által kódolt vírus tüskefehérjéjét (Spike Protein RBD[89]), ami kijut a sejtből. A vírus többi része tehát nincs ott, csak az immunitás szempontjából fontos felszíni fehérje, ami önmagában nem veszélyes. A szervezet ezt azonosítja idegenként, és erre reagál az ellenanyag elkészítésével. Végül pedig, ha a vírus belép a szervezetbe, az már fel van készülve rá, a fehérje alapján felismeri és hatástalanítja. Amikor 2020 januárjában kínai tudósok közzétették a SARS-CoV-2 genetikai szekvenciáját, a biotechnológusok felismerték, hogy a koronavírus jellegzetes tüskefehérjéje tökéletes célponttá tette az mRNS-oltástechnológiák számára. A BioNTech órákon belül – Karikó Katalin három évtizedes kutatására épített eszközökkel – megtervezte az első mRNS-oltást a COVID-19 fertőzés leküzdésére.[90] Az mRNS-en alapuló vakcina előnye, hogy gyorsan előállítható, nem okoz fertőzést, mert nincs benne a vírus teljes génállománya, ezért biztonságos.[78][91] A technológia alapján a világon elsőként elkészült vakcina a túl gyors lebomlást gátló, lipid nanorészecskében utazó, mRNS molekulát tartalmazó készítmény lett,[92] amely egy specifikus konformációban kódolja a SARS-CoV-2 koronavírus tüskefehérje receptorkötő doménjét (Receptor Binding Domain RBD).[93] A szintetikus mRNS egy genetikai anyag, amely nem továbbítható a következő generáció számára. Az mRNS vakcina beadása után a makromolekula irányítja a fehérjetermelést az izomsejtekben, amely 24–48 órán át éri el a csúcsszintet. A hagyományos oltóanyag-fejlesztés nagyon időigényes és nem képes gyorsan reagálni az olyan új járványok ellen, mint a 2020-ban kitört Covid19-pandémia. Az új oltóanyag alkalmazásához rendkívül alacsony hőmérsékletre van szükség.[94]
Karikó, terve szerint, a Covid19 járvány csillapodását követően sem hagy fel az mRNS-sel kapcsolatos kutatásaival, melyek középpontjában a tumorokba injektált RNS, az autoimmun betegségek, valamint a rák elleni vakcináció áll majd.[95]
Publikációinak részletes jegyzéke a scholar.google.com oldalon található.[30]
Több szabadalom fűződik a nevéhez: CN102947450A,[96] US2009286852[97] és US2013261172.[98] Ezek tárgya a pszeudouridint (Ψ) vagy módosított nukleozidot tartalmazó RNS-, oligoribonukleotid- és poliribonukleotid-molekulák, és az ezekből álló génterápiás vektorok szintetizálásának módszereit írja le, valamint módszereket ad meg a génpótlásra, génterápiára, génátírási csendesítésre és a terápiás fehérjéknek a molekulákat tartalmazó élő szövetbe juttatására. A találmány tárgyát képezik az RNS, az oligoribonukleotid és a poliribonukleotid molekulák immunogenitásának csökkentésére szolgáló eljárások is. A szabadalom az emberi sejtekben lévő messenger RNS (mRNS) módosított változatának megtervezésével, majd a célba juttatására szolgáló rendszer kifejlesztésével megalapozta, hogy a szintetikus mRNS oltás hosszú ideig biztosíthatja a kódolt terápiás fehérje helyi szekrécióját, így az RNS-technológiák az emberek egészségének javítását szolgálják.[99] Az mRNS széles terápiás potenciállal rendelkezik. A jelenlegi klinikai erőfeszítések az oltásra, a fehérjepótló terápiákra és a genetikai betegségek kezelésére összpontosulnak.[100]
Férje Francia Béla, akivel 2020-ban ünnepelték negyvenedik házassági évfordulójukat. Lányuk, Francia Zsuzsa, kétszeres olimpiai és ötszörös világbajnok evezős. Unokájuk Alexander Bear Amos (2021).[101]
A kisújszállási és szegedi éveket követően az Amerikai Egyesült Államokba, Philadelphiába költöztek, de nem mondtak le magyar állampolgárságukról. Mivel 2013-ban a BioNTech székhelyére, Mainzba férje nem tartott vele, ezért 2013 óta ingázik Európa és Amerika között. Gyakran jár Magyarországra is.[102][103]
Karikó Katalin önéletrajzi könyve magyarul két napra a Nobel-díj elnyerését követően, 2023. október 4-én jelent meg Áttörések – Életem és a tudomány címmel.[104][105] A könyv eredeti, angol nyelvű kiadója a Penguin Books kiadó Breaking Through: My Life in Science címmel jelentette meg a művet.[106][107] Magyarországon a könyv a Helikon Kiadó gondozásában jelent meg Fenyvesi Anna fordításában.[108]
A könyv a 2023-as év legnagyobb példányszámban eladott tényirodalmi könyve lett, ezért 2024. júniusában megkapta a Libri Irodalmi Díjat.[109] Ekkorra már 9 nyelvre lefordították memoárját.[110]
2023. október 2-án a Svéd Királyi Tudományos Akadémia bejelentette, hogy a 2023. évi fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat Karikó Katalinnak és Drew Weissmannek ítélték oda az mRNS-technológia kifejlesztéséért.[116][117][118] A díjat 1901 óta 227 tudós vehette át, Karikó Katalin a tizenharmadik nő, aki megkapta a díjat.[119][120] Tíz magyar tudós és alkotó után Karikó Katalin szerezte meg a tizenegyedik magyar Nobel-díjat, egyben ő az első magyar Nobel-díjas nő.[50] Karikó Katalin a Nobel-díjával járó több mint félmillió dollárt egykori alma materének, a Szegedi Tudományegyetemnek adományozta 2024.. április 16-án.[121][122]
Karikó a Nobel-díj mellett több mint 130 magyar és nemzetközi díjat és kitüntetést kapott a biokémia területén végzett úttörő és világviszonylatban is jelentős munkásságáért. Ezeket a Karikó Katalin díjainak és kitüntetéseinek listája szócikk sorolja fel.
2021 óta nevét viseli a 166028 Karikókatalin,[123][124] 2022 óta pedig az 511955 Katalinkarikó kisbolygó is.[125]
2023 decemberében az újszegedi magasházon 28 méter (10 emelet) magas portréfestményt adtak át Szeged két Nobel-díjasáról, Szent-Györgyi Albertről és Karikó Katalinról. A portrékat a Színes Város Csoport készítette.[126]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
