Kamenz
város Németországban From Wikipedia, the free encyclopedia
Kamenz (szorb nyelven Kamjenc) egy város Szászországban, Németországban. Lakossága 2012-ben 15 432 fő volt.
| Kamenz (Kamjenc) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Németország | ||
| Polgármester | Roland Dantz | ||
| Irányítószám | 01917 | ||
| Körzethívószám | 01917 | ||
| Testvérvárosok | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 17 015 fő (2022. dec. 31.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 173 m | ||
| Terület | 53,15 km² | ||
| Időzóna | |||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 51° 16′ 12″, k. h. 14° 05′ 43″ | |||
 | |||
| Kamenz weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kamenz témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Kamenz nevezetességei között van a Lessingmuseum, a St. Marien templom, a St. Annen, azaz a Szent Anna-templom, a Begrabniskirche St. Just. A Lessing-museum mellett található a Museum der Westlausitz helytörténeti tár. A Lessingmuseum alapkőletételére 1929-ben került sor.
- Bernbruch
- Biehla
- Brauna
- Cunnersdorf
- Deutschbaselitz (Němske Pazlicy)
- Gelenau
- Hausdorf
- Hennersdorf
- Jesau (Jěžow)
- Kamenz (Kamjenc)
- Liebenau
- Lückersdorf
- Petershain
- Rohrbach
- Schiedel (Křidoł)
- Schönbach
- Schwosdorf
- Thonberg (Hlinowc)
- Wiesa (Brěznja)
- Zschornau
- Čornow
Először 1225-ben említik, 1319-ben vált függetlenné. A történelem során Cseh Királysághoz (1319–1469, 1490–1635) és a Magyar Királysághoz (1469–1490)[2] is tartozott. 1707-ben a városban tűz pusztított. Itt született 1729-ben Gotthold Ephraim Lessing drámaíró, dramaturg, ő is öregbítette a város hírnevét. Lessing tiszteletére 1863-ban szobrot emeltek, 1929-ben múzeumot alapítottak.
A városban működik a Daimler járműgyártó konszern első akkumulátorgyára. Tervek szerint 2019-ben elkészül a cég itteni második akkumulátorgyára is.[3]
- Szentirmai József, Németország, Panorama Kiadó, ISBN 963 243 802 7
- Bajorország, Merhavia Könyvkiadó, Dürer Nyomda Kft., 2005, ISBN 963 9172 64 2
- Ausztria, Budapest, 2004, ISBN 963 352 842 9
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
