Kalinyingrádi terület

A Kalinyingrádi terület (oroszul Калининградская область) Oroszország exklávéja. Itt található az ország legjelentősebb balti-tengeri haditengerészeti és katonai bázisa. Székhelye Kalinyingrád.

Kalinyingrádi terület (Калининградская область)
Kalinyingrádi terület címere Kalinyingrádi terület zászlaja
Közigazgatás
Ország	Oroszország
Szövetségi körzet	Északnyugati szövetségi körzet
Székhely	Kalinyingrád
Kormányzó	Anton Andrejevics Alihanov
Hivatalos nyelv	orosz
Népesség
Teljes népesség	994 599 fő (2023. jan. 1.)[1][2]
Népsűrűség	62 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület
Összterület	15 100 km²
Ebből víz	11,7 %
Időzóna	Kalinyingrádi idő: UTC+2
Elhelyezkedése
Kalinyingrádi terület Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 54° 48′, k. h. 21° 25′54.8, 21.416666666667
A Wikimédia Commons tartalmaz Kalinyingrádi terület témájú médiaállományokat.

Fekvése

Oroszország egyéb területeivel nincs közös határa, vagyis az ország exklávéját képezi. Délen Lengyelországgal, keleten és északon Litvániával, nyugaton a Balti-tengerrel határos.

A tengerparton délen a Visztula-földnyelv, északon a Kur-földnyelv homokdűnéi találhatók.

Története

A vidéket a 13. században a Német Lovagrend foglalta el, majd a 17. században Poroszország fennhatósága alá került. A terület székhelyét, Kalinyingrádot 1946-ig Königsbergnek hívták, Kelet-Poroszország németek lakta székhelye volt. 1945-ben Kelet-Poroszország északi harmadát (15 100 km²) a Szovjetunióhoz, azon belül az Oroszországi SZSZSZK-hoz csatolták, e részből hozták létre 1946. április 7-én a Kalinyingrádi területet. 1991, a Szovjetunió szétesése óta a Kalinyingrádi terület az önálló Oroszországhoz tartozik.

A II. világháború alatt, s után a németek elmenekültek, illetve deportálták őket, helyükre oroszokat telepítettek.^[3]

Napjainkban számos nemzet és etnikai csoport képviselői élnek a Kalinyingrádi régióban. Legtöbbjük a következő:

Oroszok (82%), Ukránok (3,5%), Fehéroroszok (3,4%), Litvánok (1%), Örmények (1%), Németek (kevesebb, mint 1%), tatárok (kevesebb, mint 1%).

Gazdasága

A Szovjetunió felbomlása után a terület gazdasága mély válságba került. Miután a közigazgatási egységet 1996-ban különleges gazdasági övezetté nyilvánították, Oroszország legdinamikusabban fejlődő régiója lett. Fontos a járműgyártás (hajó, vagon, gépkocsi) és az elektronikai ipar.^[3]

Az 1940-es évek végén a birodalom különböző részeiből származó emberek - Oroszországból, Fehéroroszországból, Ukrajnából, Örményországból és Üzbegisztánból - nagy számban érkeztek. Ugyanakkor az őshonos németeket deportálták a régióból.

Az első három háború utáni évtizedben (1950 -1979) a kalinyingrádi régió lakossága pontosan kétszeresére nőtt. Az utóbbi években az ország ezen régiójában a lakosság száma lassan növekszik.

Települések

A Kalinyingrádi terület városai a következők (a városi cím elnyerésének évével és 2010. évi népességükkel):

Magyar név	Orosz név	Város lett	Lélekszám	Közigazgatási beosztás
Kalinyingrád	Калининград	1255	431 902
Szovjetszk	Советск	1288	41 705
Csernyahovszk	Черняховск	1336	40 449	Csernyahovszki járás
Baltyijszk	Балтийск	1686	32 697	Baltyijszki járás
Guszev	Гусев	1724	28 260	Guszevi járás
Szvetlij	Светлый	1640	21 375
Gvargyejszk	Гвардейск	1722	13 899	Gvargyejszki járás
Zelenogradszk	Зеленоградск	1252	13 026	Zelenogradszki járás
Gurjevszk	Гурьевск	1262	12 431	Gurjevszki járás
Nyeman	Неман	1288	11 798	Nyemani járás
Pionyerszkij	Пионерский	1254	11 016
Szvetlogorszk	Светлогорск	1258	10 772	Szvetlogorszki járás
Mamonovo	Мамоново	1301	7 761
Polesszk	Полесск	1258	7 581	Polesszki járás
Bagratyionovszk	Багратионовск	1336	6 400	Bagratyionovszki járás
Ozjorszk	Озёрск	1724	4 740	Ozjorszki járás
Szlavszk	Славск	1292	4 614	Szlavszki járás
Nyesztyerov	Нестеров	1722	4 595	Nyesztyerovi járás
Pravgyinszk	Правдинск	1312	4 323	Pravgyinszki járás
Laduskin	Ладушкин	1314	3 787
Krasznoznamenszk	Краснознаменск	1734	3 522	Krasznoznamenszki járás
Primorszk	Приморск	1268	1 956	Baltyijszki járás

Közigazgatás és önkormányzatok

A járások neve, székhelye és 2010. évi népessége az alábbi:

Magyar név	Orosz név	Székhely	Lélekszám
Bagratyionovszki járás	Багратионовский район	Bagratyionovszk	32 352
Baltyijszki járás	Балтийский район	Baltyijszk	36 047
Csernyahovszki járás	Черняховский район	Csernyahovszk	51 936
Gurjevszki járás	Гурьевский район	Gurjevszk	52 988
Guszevi járás	Гусевский район	Guszev	37 142
Gvargyejszki járás	Гвардейский район	Gvargyejszk	29 926
Krasznoznamenszki járás	Краснознаменский район	Krasznoznamenszk	12 905
Nyemani járás	Неманский район	Nyeman	20 132
Nyesztyerovi járás	Нестеровский район	Nyesztyerov	16 213
Ozjorszki járás	Озёрский район	Ozjorszk	15 316
Polesszki járás	Полесский район	Polesszk	19 205
Pravgyinszki járás	Правдинский район	Pravgyinszk	19 061
Szlavszki járás	Славский район	Szlavszk	21 015
Szvetlogorszki járás	Светлогорский район	Szvetlogorszk	14 875
Zelenogradszki járás	Зеленоградский район	Zelenogradszk	32 271

Politikai vezetés

A Kalinyingrádi terület élén a kormányzó áll:

• Nyikolaj Nyikolajevics Cukanov: 2010. szeptember 28. – 2016. július 28.
• Jevgenyij Nyikolajevics Zinyicsev: 2016. július 28. – 2016. október 6. – a kormányzói feladatokat ideiglenesen ellátó megbízott
• Anton Andrejevics Alihanov: 2016. október 6-tól megbízott, 2017. szeptember 29-től megválasztott kormányzó.^[4]

Jegyzetek

1. 26. Численность постоянного населения Российской Федерации по муниципальным образованиям на 1 января 2018 года. Orosz Szövetségi Állami Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. január 23.)
2. https://www.bbc.com/news/world-europe-18284828
3. Nádori Attila et al.: Britannica Hungarica Nagylexikon. 14. köt., JÓK–KEM, Kossuth Kiadó, Budapest, 2013, ISBN 978-963-09-6808-9, 124. oldal
4. Алиханов вступил в должность губернатора (Ria Novosztyi , 2017-09-29)

A Wikimédia Commons tartalmaz Kalinyingrádi terület témájú médiaállományokat.

• Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap