KV–2
Nehéz harckocsi / From Wikipedia, the free encyclopedia
A KV–2 (KV – Kliment Vorosilov) szovjet nehéz harckocsi a második világháború időszakából. 1940 tavasza és 1941 októbere között gyártották a KV–1 alvázát felhasználva, jelentősen módosított toronnyal és főfegyverzettel.
KV–2 | |
![]() | |
A KV–2 1940-es modellje | |
Típus | nehéz harckocsi |
Fejlesztő ország | ![]() |
Harctéri alkalmazás | |
Gyártási darabszám | 334 darab[1] |
Általános tulajdonságok | |
Személyzet | 6 fő |
Hosszúság | 6,75 m |
Szélesség | 3,32 m |
Magasság | 3,20 m |
Tömeg | 57 tonna |
Páncélzat és fegyverzet | |
Páncélzat | 75–110 mm (torony) 60–75 mm (alváz) |
Elsődleges fegyverzet | 152 mm-es M–10 típusú tarack (36 db lőszer) |
Másodlagos fegyverzet | 2 db 7,62 mm-es DT géppuska |
Műszaki adatok | |
Motor | V–2K típusú, V12-es hengerelrendezésű dízelmotor |
Teljesítmény | 373 kW (500 LE) |
Felfüggesztés | torziós rugók |
Sebesség | 25 (úton) km/h |
Fajlagos teljesítmény | 6,5 kW/t |
Hatótávolság | 200[2] km |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz KV–2 témájú médiaállományokat. |
![Thumb image](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/68/Bundesarchiv_Bild_101I-209-0091-11%2C_Russland-Nord%2C_russischer_Panzer_KW-2.jpg/640px-Bundesarchiv_Bild_101I-209-0091-11%2C_Russland-Nord%2C_russischer_Panzer_KW-2.jpg)
Alapvető feladatául a támadott ellenséges frontszakasz áttörését és a megerősített körletek rombolását jelölték meg, ezért főként az ún. áttörő ezredeket szerelték fel a típussal. Nagy méretű és nehéz tornyába egy 152 mm-es M–10 típusú tarackot építettek, amely révén a rendszeresített kumulatív lövedék alkalmazásával harckocsik ellen is bevethetővé vált. Az 52 kg-os lövedék 1500 m-en 76 mm páncélt ütött át.[3] Azonban 12 tonna tömegű tornyát csak lassan tudta forgatni, valamint alulmotorizáltsága sorozatos műszaki problémák elé állította a kezelőszemélyzetet. Leghátrányosabb tulajdonsága az volt hogy a löveg osztott lőszert tüzelt (külön kellett először a lövedéket, utána a kivető töltetet betölteni ami az egyesített lőszerhez képest lassú).
Magas tornya kiváló célpont volt, ráadásul a nagy méretű lőszerből csak keveset vihetett magával. Gyártásuk a harcok elől a hátországba hátravont gyárak leállásával szűnt meg. A Wehrmacht is hadrendbe állította KV–2 754(r) típusjelzéssel. A kiinduló ötlet jó volt, később sok hasonló német és szovjet roham- és önjáró löveg készült, de mint saját kategóriájában elsőnek feltűnt fegyver még sok gyermekbetegséggel küzdött, amit a későbbi típusoknál kijavítottak. A problémát elsősorban a torony okozta, mivel a nagy kaliberű fegyver tömege és mérete miatt túlméretezett és gyengén mozgatható tornyot alakítottak ki. A későbbi hasonló célú járműveket torony nélkül, rögzített löveggel tervezték.