From Wikipedia, the free encyclopedia
Ez a szócikk összeveti a bosnyák, a horvát és szerb nyelv közti különbségeket. Újabban a montenegrói nyelv is külön nyelvnek számít hivatalosan, bár a nagyfokú hasonlóság miatt sokan inkább a szerb nyelv egyik nyelvjárásának tekintik.
Jugoszlávia fennállása idején a politikai vezetés mesterségesen igyekezett ezeket az – egyébként egymással rokonságban álló – nyelveket közelíteni egymáshoz, ezért is hívták szerbhorvát nyelvnek az ország hivatalos nyelvét. A délszláv háború és Jugoszlávia szétesése után az önálló államiságra szert tevő népek igyekeztek saját nyelvjárásaik felhasználásával minél jellegzetesebb saját irodalmi nyelvet formálni.
Standardvariáns | Típus | Hosszú Jat: *rěka ’Folyó’ |
rövid Jat: *viděti ’nézni’ |
Jat az o előtt: *vidělъ ’nézett’ |
bosnyákul | ije-ző | rijeka | vidjeti | vidio |
horvátul | ||||
szerbül (Boszniában) | ||||
montenegrói nyelvben | ||||
szerbül | e-ző | reka | videti | video |
Csak néhány szóban különbözik a [x] hang és [u] hang. Az utóbbi hang a szerbre jellemző. A szerb standardban suv ’száraz’, duvan ’dohány’, kujna ’konyha’ használnak, míg a bosnyákban és a horvátban suh, duhan, kuhinja. A bosnyák nyelvben a [x] hang mára eltűnt (kivéve a lahko ’könnyű’ és a kahva ’kávé’ szót). E hangot a török nyelvből kölcsönözték.
A horvát és a bosnyák nyelv a latin ábécét használja, míg a szerb nyelv a cirill ábécét. A szerb nyelvet azonban latin betűkkel is le lehet jegyezni. Mindkét ábécét tanítják a szerb, a montenegrói és a boszniai iskolákban. A szerb alkotmány értelmében a cirill ábécét előtérbe helyezik a latin ábécével szemben.[1]
A korábbi évszázadokban katolikus szerzetesek is használták a cirill betűket (főleg Dalmáciában). A középkori horvát írás, a glagolita a 15. századra eltűnt, azonban a horvát felsőoktatásban ma is kötelező tantárgy.
Mindhárom nyelvben az „írj, ahogy beszélsz” ("Piši kao što govoriš") elv érvényesül. Az elvet Vuk Karadžić határozta meg, aki szerint így a legkönnyebb elsajátítani az írást és olvasást.
Az egyik különbség a jövő időnél van.
horvátul | bosnyákul | szerbül | magyarul |
---|---|---|---|
Napisat ću to. | Napisaću to. | Én felírom ezt | |
Bit će. | Biće. | lesz |
A latin q, w, x és y hangok nem tartoznak a szerbhorvát ábécéhez, azonban külföldi szavaknál alkalmazzák. A cirill átírása viszont kiejtés elve szerint működik. Shakespeare szóból Шекспир lesz.[2]
A szerbben és a bosnyákban mellékmondatként használnak több egyszerű mondatot, amelyet a da ’hogy’ szóval kapcsolnak össze.
horvátul | bosnyákul | szerbül | magyarul |
---|---|---|---|
želim vas informirati | želim da vas informišem vagy želim vas informirati | Szeretném Önt tájékoztatni szeretném, hogy Önt informáljam | |
moram raditi | moram da radim vagy moram raditi | Dolgoznom kell Muszáj, hogy dolgozzak | |
mogu vam kazati | mogu da vam kažem vagy mogu vam kazati | Mondhatom Önöknek Lehet, hogy elmondjam Önöknek | |
ja ću to napisati vagy napisat ću to |
ja ću to da napišem vagy ja ću to napisati vagy napisat ću to |
ja ću to da napišem vagy ja ću to napisati vagy napisaću to |
Én ezt fel fogom írni |
Az eldöntendő kérdéseknél a da szót teszik a mondat elejére a szerb és a bosnyák nyelvben. A horvátban viszont a ragozott igét teszik az első helyre, azonban ritkán ott is használják a da-konstrukciót.
kijelentő mód | egyszerű | da-konstrukció |
---|---|---|
Petar može doći. „Péter jöhet.” |
Može li Petar doći? „Jöhet Péter?” |
Da li Petar može doći? „Jöhet Péter” |
Petar je došao. „Péter megjött.” |
Je li Petar došao? „Péter megjött?” |
Da li je Petar došao? „Péter megjött?” |
Petar će doći. „Péter jönni fog” |
Hoće li Petar doći? „Fog jönni Péter?” |
Da li će Petar doći? „Fog jönni Péter?” |
A szókincsre nagy hatással főleg a német és a török nyelv volt.
A horvát nyelv igyekszik megőrizni a nyelv tisztaságát.
horvátul | bosnyákul | szerbül | magyarul |
---|---|---|---|
odrezak | šnicla (németből) | (hús)szelet | |
časnik | oficir (németből/franciából) | tiszt | |
zrakoplov | avion (franciából) | repülő | |
kolodvor | stanica (óegyházi szláv nyelvből) | pályaudvar | |
tisuća | hiljada (görögből) | ezer | |
povijest | historija (görögből) | istorija vagy historija (görögből) | történelem |
glazba | muzika (latinból) | zene | |
znamenka | cifra (arabból) | számjegy | |
kralježnica | kičma (törökből) | gerinc | |
susjed | komšija (törökből), susjed | sused, komšija (törökből) | szomszéd |
nogomet | nogomet, fudbal (angolból) | fudbal (angolból) | labdarúgás |
perilica suđa | suđerica | špilmašina (németből) | mosogatógép |
hladnjak | frižider (franciából) | hűtő | |
stručnjak | ekspert (latinból) | szakértő | |
rajčica | paradajz (németből) | paradicsom |
A horvát nyelvben a hónapoknak szláv nevük van, míg a szerb és a bosnyák nyelvben a nemzetközi latin alapú a használatos, úgy mint a magyarban. A szláv nevek Boszniában is egyaránt használatosak, de a latin alapú az elterjedtebb.
horvátul | bosnyákul | szerbül | magyarul |
---|---|---|---|
siječanj | januar | január | |
veljača | februar | február | |
ožujak | mart | március | |
travanj | april | április | |
svibanj | maj | május | |
lipanj | juni | jun | június |
srpanj | juli | jul | július |
kolovoz | august | avgust | augusztus |
rujan | septembar | szeptember | |
listopad | oktobar | október | |
studeni | novembar | november | |
prosinac | decembar | december |
A bosnyák nyelvbe sok perzsa és arab szó épült be.
horvátul | bosnyákul | szerbül | magyarul |
---|---|---|---|
tata | babo | tata | apa |
baka | nena vagy nana | baka vagy baba | nagymama |
ujak | daidža | ujak | anyai nagybácsi |
stric | amidža | stric | apai nagybácsi |
horvátul | bosnyákul | szerbül | magyarul |
---|---|---|---|
Dobar tek! (kajkav.) vagy U slast! | Prijatno! | Jó étvágyat! | |
tjedan (kajkav.) | sedmica, hevta (török) | nedelja (egyházi szláv), sedmica | hét |
sat (török) | sat, sahat (török) | čas, sat (török) | óra |
otok | ostrvo | sziget | |
vrt | bašča | bašta | kert |
vlak (kajkav.) | voz | vonat | |
kruh (kajkav.) | hljeb, somun (török) | hleb | kenyér |
talijanski | italijanski | olasz | |
nitko; svatko | niko; svako | senki, mindenki |
A görög uralom alatt a középkorban több szó is beépült a szerb nyelvbe. A török uralom alatt pedig a bosnyák nyelv vett át több szót.
Ebből adódóan több szó is különbözik a szerben, a horvátban és a bosnyákban:
horvátul | bosnyákul | szerbül | magyarul |
---|---|---|---|
ocean | okean | óceán | |
barbar | varvar | barbár | |
kemija | hemija | kémia | |
Betlehem | Vitlejem | Betlehem | |
demokracija | demokratija | demokrácia | |
Europa | Evropa | Európa |
Az egyházi szlávból származik a község szó is. Az egyházi szlávban a община jelentette ezt a szót, majd ebből lett a szerb opština és a horvát općina.
A 19. században alkotta meg a horvát és a szerb nyelv a maga nyelvtanát:
horvátul | bosnyákul | szerbül | magyarul |
---|---|---|---|
Španjolska | Španija | Spanyolország | |
priopćiti | saopćiti | saopštiti | közölni |
spol | pol | nem (sex) |
A latinból a horvát általában az -irati ragot használja, míg a szerb az -ovati és az -isati szavakat.
horvátul | bosnyákul | szerbül | magyarul |
---|---|---|---|
identificirati | identifikovati | azonosítani | |
informirati | informisati | informálni |
Néhány főnévnél a végződés eltér.
horvátul | bosnyákul | szerbül | magyarul |
---|---|---|---|
planet | planeta | bolygó | |
minuta | minut | perc | |
večer | veče | est |
Vannak olyan szavak, amelyeknek jelentése különbözik
kifejezés | horvát jelentés | bosnyák jelentés | szerb jelentés |
---|---|---|---|
majka | ’anya’ (’nagymama’ baka) |
’nagymama’ | ‘anya’ (’nagymama’ baka, baba) |
slovenski | ’szlovén’ (’szláv’ = slavenski) |
‘szláv’ (‘szlovén’ = slovenački) |
A következő szavak a Wikibookban megtalálhatók.
horvátul | bosnyákul | szerbül | magyarul |
---|---|---|---|
Bijela sol za kuhanje kemijski je spoj natrija i klora. | Bijela so za kuhanje je hemijski spoj natrijuma i hlora. | Bela so za kuvanje je hemijsko jedinjenje natrijuma i hlora. | A konyhai fehér só nátriumból és klórból áll. |
Vlak sa željezničkoga kolodvora krenut će točno u deset sati. | Voz sa željezničke stanice krenut će tačno u deset sati. | Voz sa železničke stanice krenuće tačno u deset sati/časova. | A vonat pontosan 10 órakor indul a pályaudvarról. |