(1919–1983) magyar építőmérnök, talajtanász, egyetemi tanár, az MTA tagja From Wikipedia, the free encyclopedia
Kézdi Árpád, 1947-ig Kalcher Árpád (Komárom, 1919. november 19. – Budapest, 1983. október 20.) építőmérnök, a műszaki tudomány kandidátusa (1952) és doktora (1958), a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A talajmechanika és geotechnika terén kifejtett elméleti és gyakorlati munkásságának köszönhetően az alapozási mérnöki munkálatok világszerte elismert szakembere volt. Három évtizeden keresztül, 1951-től 1982-ig vezette a Budapesti Műszaki Egyetem geotechnikai tanszékét.
Kézdi Árpád | |
Született | Kalcher Árpád 1919. november 19. Komárom |
Elhunyt | 1983. október 20. (63 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Gyermekei | három gyermek |
Foglalkozása | építőmérnök |
Iskolái | Magyar királyi József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (–1942) |
Kitüntetései |
|
Sírhelye | Farkasréti temető |
Tudományos pályafutása | |
Szakterület |
|
Tudományos fokozat |
|
Szakintézeti tagság | Magyar Tudományos Akadémia (1976–1983) |
Munkahelyek | |
Budapesti Műszaki Egyetem Geotechnikai Tanszék | tanszékvezető (1951–1982) |
Tudományos publikációk száma | 150 körül |
Akadémiai tagság | Magyar Tudományos Akadémia (rendes, 1976) |
Katonai pályafutása | |
Ország | Magyar Királyság |
Szolgálati ideje | 1944–45 |
Háborúi, csatái | második világháború |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kézdi Árpád témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kézdi Árpád |
Mérnöki oklevelét 1942-ben szerezte meg a budapesti József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. Már 1941-től a műegyetem vasútépítési, talajmechanikai és alapozástani (később geotechnikai) tanszékén gyakornokoskodott Jáky József mellett. 1942-től tanársegédként, 1943-tól pedig adjunktusként oktatott a tanintézményben. 1944 végén mozgósították és Németországba vezényelték, ahol 1945-ben amerikai hadifogságba esett. 1946-ban tért haza, s folytatta az oktatótevékenységet a műegyetemi geotechnikai tanszék adjunktusaként. 1948–1950-ben a vasúti műtárgyak témakörének meghívott előadója volt, 1951-ben pedig intézeti tanári feladatokat is ellátott. 1951-től 1982-ig a geotechnikai tanszék vezetője volt, 1953 után docensi, 1961-től tanszékvezető egyetemi tanári címmel (1952 és 1967 között a műegyetemből szervezetileg kivált Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem keretei között). 1960-ban műszaki doktori oklevelet szerzett a Budapesti Műszaki Egyetemen (BME), 1961–1963-ban az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem oktatási, 1972–1975-ben pedig a BME tudományos rektorhelyettese volt.
1951-ben feleségül vette Hódsági Annát. Három gyermekük született: Kézdi Andrea (1952), Kézdi Alice (1954) és Kézdi Árpád (1956). A Farkasréti temetőben nyugszik.[2]
Kutatásai elsősorban a talajmechanikára, a talaj fizikai tulajdonságainak és viselkedésének mérnöki megközelítésű, átfogó geotechnikai vizsgálatára irányultak. A földnyomás-elméletek összefoglalásával és továbbfejlesztésével, a rézsűk és lejtős földtömegek állékonyságának, a talajok teherbírásának, a külső dinamikus hatások (pl. földrengés) előidézte tranziens folyamatok vizsgálatával jelentősen hozzájárult a földművek, az alapozási és talajszilárdítási mérnöki munkálatok elméleti megalapozásához. E talajfizikai vizsgálatok mellett behatóan foglalkozott a talajok anyagi összetételével és vízforgalmával, a talajjal mint építőanyaggal, az útstabilizálás és teherbírás-javító cölöpalapozás módszertanával.
Pályája során mintegy másfél száz tanulmányt és közel félszáz könyvet írt, amelyek közül kiemelkedik a négy kötetben, német és angol nyelven megjelent talajmechanikai monográfiája.
1970-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1976-ban rendes tagjává választották, több éven át töltötte be a talaj- és kőzetmechanikai bizottság elnöki tisztét. 1973 és 1977 között a Nemzetközi Talajmechanikai és Alapozástudományi Társaság (International Society for Soil Mechanics and Foundation Engineering, ISSMFE) európai alelnöke volt, emellett tagja volt a Brit Mérnökegyletnek (British Engineers Club) és 1956-tól tiszteleti tagja a Német Földmű- és Alapozástudományi Társaságnak (Deutsche Gesellschaft für Erd- und Grundbau).
Tudományos érdemei elismeréseként 1962-ben Jáky József-díjat kapott. 1966-ban Állami Díj II. fokozatával tüntették ki talajmechanikai elméleti és gyakorlati kutatásaiért. 1971-ben a Drezdai Műszaki Egyetem, 1972-ben a Bécsi Mezőgazdasági Főiskola díszdoktorává avatták.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.