From Wikipedia, the free encyclopedia
A János evangéliuma az Újszövetség negyedik könyve, a négy kanonikus evangélium egyike.Nagy mértékben eltér a másik három evangéliumtól.
János evangéliuma Kr.u. 90–110 körül érte el végső formáját.[1] A másik három evangéliumhoz hasonlóan ez is névtelen, bár egy meg nem nevezett "tanítványt, akit Jézus szeretett" azonosít szerzőként.
Valószínűleg egy "jánosi közösségen" belül keletkezett,[2] és – mivel stílusában és tartalmában szorosan kapcsolódik a három jánosi levélhez – a legtöbb tudós a négy könyvet a Jelenések könyvével együtt a jánosi irodalom termékeként kezeli, de nem ugyanattól a szerzőtől.[3]
A hagyomány szerint szerzője János evangélista, aki ezen kívül még három apostoli levél és a hagyomány szerint A jelenések könyve szerzője is.
A régi keresztény hagyomány 3 azonosítást tartalmaz:
1. A szerző = a szövegben név nélkül említett "tanítvány, akit Jézus szeretett" (pl. Jn 13,23)
2. A szerző = a 12 apostol egyike, János apostol;
3. Tehát János apostol = a "tanítvány, akit Jézus szeretett".
E három közül a 2. és 3. állítást a modern kommentárok általában elvetik, az 1. viszont tartja magát, pl. Kocsis Imre kommentárjában is.[4] A következőkben ezt a bemutatást foglaljuk össze. A "szeretett tanítvány" Papiász püspök szerint egy bizonyos "János presbiter", akit Paiász nem azonosít az apostollal. Ő alapíthatta azt a "jánosi közösséget" vagy "jánosi iskolát", amely a "szeretett tanítvány" tanúságtételét megőrizte. Eszerint a modell szerint a könyv törzsanyagát, a "Jelek könyvét" és a "Dicsőség könyvét" (lásd lent) a "szeretett tanítvány" írta (vagy diktálta). Biztos ugyanakkor, hogy maga a közösség is aktív volt irodalmilag, és kiegészítette a szövegtörzset. A bevezető "Logosz-himnusz" a közösség egy istentiszteleti éneke lehetett, miután pedig a 20. fejezet végén a törzsszöveg lezárulni látszik, a 21. fejezet egy nyilvánvaló függelék, amelynek a végén megszólal a szeretett tanítvány utóda, magát elkülönítve a szövegtörzs szentírójától: Jn 21,24-25 "Ez az a tanítvány [ő], aki tanúságot tesz mindezekről, és aki ezeket [az eddigieket] írta. Tudjuk [mi], hogy igaz az ő tanúsága. [25] Van még sok egyéb is, amit Jézus tett, s ha azokat egyenként mind megírnák, úgy gondolom [én, az utód], az egész világ sem tudná befogadni a könyveket, amelyeket írni kellene."
Ilyen módon az evangélium megszületéséhez vezető irodalmi folyamat lezárulása Krisztus születése utáni 100 körülre tehető. Említést érdemel ugyanakkor a házasságtörő asszony története, amely egy utólagos betoldás a 8. fejezetbe: vannak olyan ősi kéziratok, amelyek nem tartalmazzák. Így a betoldás a II. század elején-közepén történhetett. Valószínűleg a rövid történet megőrzését akarták biztosítani azzal, hogy beillesztették egy hosszabb szövegbe.
Kocsis Imre elfogadja, hogy az 1-3 Jn levelet ill. a Jelenések könyvét ugyanez a közösség írta, és a Jelenések könyve megírásának a helyszíne jól azonosítható Patmosz szigetén, mivel ezt maga a szentíró említi (Jel 1,9).
A Patmoszhoz közeli ókori nagyváros Efezus, így Efezust tekinthetjük a közösség lakóhelyének, és a János evangélium születési helyének.
A célja a gyülekezetek számára egyfajta erőt adó örömhír (latinul evangélium). Jézust úgy mutatja be, hogy ő maga Isten, aki azért jött el, hogy kegyelmet hozzon mindazok számára, akik elfogadják a bizonyságtételét.
Az evangélium egy teológiailag nagyon fontos, és szép dicsőítéssel, a "Logosz-himnusszal" kezdődik, mely egyrészt bizonyítja Jézus preegzisztens létezését, másrészt megmutatja azt, hogy Jézus Isten megtestesüléseként jelent meg a Földön.
Az első egységet C.H.Dodd beosztása szerint, amit sok modern kommentár átvett,[5] szokták "a jelek könyvének" is nevezni (2-12. fej.), mivel Jézus megmutatja isteni erejét, hogy ezzel az embereket még jobban az Örökkévaló felé irányítsa az igaz hit segítségével.
A második egység - tartalmát tekintve - "a szenvedés és dicsőség könyve" (13-21. fej.) elnevezést kapta, mivel központi eseménye az emberiség megváltásáért hozott keresztáldozat, melynek hozománya a dicsőség, vagyis Krisztus feltámadása lesz.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.