Jovan Cvijić

Jovan Cvijić, cirill betűkkel: Јован Цвијић (Loznica(wd), 1865. szeptember 29. – Belgrád, 1927. január 9.) szerb geológus és geográfus.

Jovan Cvijić
Született	1865. október 11.[1] Loznica
Elhunyt	1927. január 16. (61 évesen)[2][1][3][4] Belgrád
Állampolgársága	szerb Szerb–Horvát–Szlovén Királyság Szerb Fejedelemség
Foglalkozása	geográfus geomorfológus diplomata etnológus egyetemi oktató geológus
Tisztsége	rector of the University of Belgrade (1906–1907) rector of the University of Belgrade (1919–1920)
Iskolái	Belgrádi Egyetem Bécsi Egyetem First Belgrade Gymnasium
Kitüntetései	Patron’s Medal (1920)[5] Cullum Geographical Medal (1924) doctor honoris causa from the University of Paris (1924)[6]
Sírhelye	Belgrád–Újtemető
A Wikimédia Commons tartalmaz Jovan Cvijić témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Munkássága

Belgrádban, Bécsben, Berlinben és Párizsban folytatott tanulmányai után 1893-ban a belgrádi egyetem földrajzi tanszékét foglalta el. Az első világháború után a jugoszláv tudományos akadémia elnöke volt. A magyar és több külföldi geológiai társulatnak is tiszteletbeli tagja volt. Igen értékes morfológiai, néprajzi, geológiai tanulmányokat végzett a Balkán-félszigeten. Munkái szerb, német, francia és magyar nyelven jelentek meg. Legismertebbek a karsztos jelenségekről, a Balkán-félsziget jégkorszakáról írt műve és 1924-ben megjelent geomorfológiája.

Fontosabb művei és tanulmányai

"A Balkán-félsziget néprajzi térképe", Jovan Cvijić, 1918

• Das Karstphänomen (Penks Geogr. Abhandl., Leipzig, 1893)
• Karst (Belgrád, 1895)
• Das Rilagebirge (Berlin, 1898)
• A macedóniai tavak (magyarul: Földr. Közlem. 1900)
• Die dinar.-alban. Scharung (Wien, 1901)
• Geolos. Atlas Makedonije i St. Srbije (Macedónia és Ó-Szerbia Térképe, Belgrád, 1903)
• Naselja srp. Zemalja (Szerb telepek, Belgrád, 1902, 1903, 1905 és 1906)
• Remarques sur l'etnog. de la Macedoine (Ann. de Géogr. Tom. XV. 1906)
• L'annexion de Bosnie et le probléme serbe (Paris, 1909)
• Osnove za geografiju geologiju Makedonije i Stare Srbije (Belgrád, 1911)

Magyarul

• A Balkán-félsziget és a délszláv országok. Az emberföldrajz alapjai; ford. Papp Árpád; Kiss Lajos Néprajzi Társaság–Vajdasági Művelődési Intézet, Szabadka–Újvidék, 2009
• Papp Árpád: Közép-Európa, Vajdaság / Centralna Evropa, Vojvodina / Central-Europe, Voivodina; ford. Mačković Papp Márta, Novák Attila; Szabadkai Városi Múzeum, Subotica, 2017

Jegyzetek

1. Proleksis enciklopedija (horvát nyelven)
2. Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
3. Hrvatska enciklopedija (horvát nyelven). Miroslav Krleža Lexicographical Institute, 1999
4. The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
5. Brit Királyi Földrajzi Társaság: Gold Medal Recipients (angol nyelven). Brit Királyi Földrajzi Társaság, 2022
6. Liste des docteurs honoris causa de l'Université de Paris de 1918 à 1933 inclus (francia nyelven), 1934

Források

• Révai Nagy Lexikona, 5. kötet: Csata-Duc (1912) 211. old.. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. október 31.)
• Tolnai Új Világlexikona 3. Bur-Don (Budapest, 1926) 178. old.. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. október 31.)
• Gutenberg Nagy Lexikon, 8. kötet. Combes - Depó (Budapest, 1932) 160. old.. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. október 31.)
• Uj Lexikon 2. BRE-FÉNY (Budapest, 1936) 746-747. old.. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. október 31.)