tartalomkezelő rendszer From Wikipedia, the free encyclopedia
A Joomla! egy ingyenes és nyílt forráskódú tartalomkezelő rendszer (Content Management System, CMS), amely saját modell-nézet-vezérlő (MVC) alapú webalkalmazás-fejlesztési keretrendszert tartalmaz. Ezeknek a technológiáknak a segítségével könnyedén oszthatunk meg különböző típusú tartalmakat a világhálón és a helyi intraneten egyaránt.
Joomla! | |
Fejlesztő | Open Source Matters |
Legfrissebb stabil kiadás | 5.1.4 (stabil verzió, 2024. augusztus 27.)[1][2] |
Legfrissebb fejlesztői kiadás | 4.0.0-alpha10 (2019. június 29.)[3] +/- |
Programozási nyelv | |
Operációs rendszer | |
Állapot | aktív |
Kategória | tartalomkezelő rendszer |
Licenc | GNU General Public License, version 2.0 or later |
A Joomla! weboldala |
Maga a Joomla! objektumorientált programozási (OOP) szemléletet követ a fejlesztők által bevezetett szoftvertervezési minta alapján, mindezt PHP nyelven. Az adatok tárolása MySQL, PostgreSQL vagy Microsoft SQL Server relációsadatbázis-kezelő rendszerben történik.[4]
A rendszer egy nagy közösség által fejlesztett moduláris termék, amelynek komponenseit úgy állították össze, hogy a legszélesebb körök igényeit is ki tudja elégíteni, továbbá lerövidítse az üzembe helyezést, valamint a tartalom felvitelének idejét. Előnyei közé tartozik a moduláris felépítés, a magas szintű hozzáférés-vezérlés, amelynek segítségével felhasználókat, illetve felhasználói csoportokat tudunk hozzárendelni egyes adminisztratív feladatokhoz, valamint az egyes tartalmak megtekintéséhez. Áttekinthető adminisztrációs felülete és ennek egyszerű kezelése a kevésbé hozzáértő felhasználó számára is átlátható.
A Joomla! számokban:
2005. augusztus 17-én egy maroknyi kivált fejlesztő létrehoztak egy új tartalomkezelőt a Mambo elágazásaként. A kiválás oka, hogy a Mambo mögött lévő alapítvány csak mérsékelten foglalkozott a fejlesztők és a közösség érdekeivel.[5]
Ezt követően az újonnan megalakult fejlesztőcsapat létrehozta az OpenSourceMatters.org-ot, ahol különféle információkkal láttak el a felhasználókat, a fejlesztőket, a webdizájnereket és a közösség összes többi tagját. A projekt vezetője Andrew Eddie nyílt levélben[6] fordult a közösség tagjaihoz a hivatalos Mambo fórumon, hogy csatlakozzanak a kezdeményezésükhöz. A bejegyzés megjelenítését követően alig egy nap alatt, több mint 1000 ember csatlakozott, akik nyíltan támogatták az új kezdeményezést.
2005. augusztus 18-án Andrew Eddie felkérte a közösséget, hogy javasoljon nevet az új projektnek. A fejlesztő csapat úgy döntött, hogy a projekt végső nevét a közösség javaslatai alapján határozzák meg, de ez végül nem valósult meg. A csapat végül egy olyan nevet választott, amely nem volt a közösség által javasolt nevek között.
2005. szeptember 22-én bejelentették, hogy a projekt neve „Joomla!” lesz. Maga a név egy szuahéli eredetű szó. Fonetikus kiejtése "dzsumla", a jelentése pedig mindenki együtt, egy egészként.[7]
2005. szeptember 26-án a fejlesztő csapat felkérte a közösséget, hogy szavazzák meg a logó koncepcióját, majd a szavazást eredményét 2005. szeptember 29-én hirdették ki.
2005. október 9-én kerültek publikálásra az új CMS iránymutatásai, a kézikönyv és az elfogadott logó forrásai.[8]
2005. szeptember 15-én jelent meg a Joomla! 1.0.[9] Alapja a Mambo 4.5.2.3-as verziója, amiben számos hibajavítás mellett egy közepes szintű biztonsági rés is javításra került.
2008. január 21-én került kiadásra a Joomla! 1.5.[10] Az utolsó verzió az 1.5-ös szériából az 1.5.26, amit 2012. március 27-én publikáltak.[11] Ez volt az első hosszú távú támogatottságot élvező kiadás.
2011. január 10-én került kiadásra a Joomla! 1.6.[12][13] Ebben a verzióban jelent meg az új hozzáférés-kezelő rendszer, az átdolgozott kategória architektúra, továbbá a megújult adminisztrációs felület is itt mutatkozott be először.[14]
2011. július 19-én került kiadásra a Joomla! 1.7.[15] A számos biztonsági hiba javítása mellett már továbbfejlesztett adatmigrációt is támogatott.[16]
2012. január 24-én jelent meg a Joomla! 2.5.[17] Ez a kiadás eredetileg Joomla! 1.8-ként érkezett volna, de mivel a soron következő verziót hosszú támogatottságúnak szánták, ezért a fejlesztők egy egységes nevezéktan mellett tették le a voksukat, amiben minden .5-ös végződésű kiadás hosszú távú és minden .0, .1 és .2 végződésű kiadás rövid távú támogatottságot élvező verzió lesz.[18][19]
2012. szeptember 27-én került kiadásra a Joomla! 3.0.[20] A számos újdonságai közül a legfontosabb, hogy a legnépszerűbb CMS-ek közül elsőként támogatja rendszerszinten a weboldalak reszponzív megjelenítését.[21]
2013. április 24-én érkezett a Joomla! 3.1.[22] A verzió legnagyobb újdonsága, hogy a szolgáltatások közé bekerült a natív címkézési funkció.[23]
2013. november 6-án került kiadásra a Joomla! 3.2.[24] A megjelent verzió az egyik legtöbb újdonságot tartalmazó kiadás a Joomla! életében. Bevezetésre került a tartalom verziókövetés, a Joomla! áruház, a RAD réteg, a kétfaktoros azonosítás, a BCrypt titkosítás, valamint továbbfejlesztették a kiszolgálói oldal adminisztrációs eszközeit, a sablonkezelőt, valamint számos kisebb fejlesztés is az alaprendszer részévé vált.
2014. április 30-án jelent meg a Joomla! 3.3.[25] A verzió újdonságai közé tartozik, hogy a fejlesztők növelték a biztonságot, valamint az oldalak betöltési sebességet, valamint a belső MooTools szkripteket jQuery-re cserélték.
2015. február 24-én érkezett a Joomla! 3.4[26] verziója. A verzió főbb újdonságai, hogy továbbfejlesztésre került az adminisztrációs oldal megjelenítése, valamint integrálásra került a ReCaptcha 2.0-ás verziója.
2016. március 15-én jelent meg a Joomla! 3.5.[27] Az új verzió mérföldkő volt a Joomla! fejlesztésében. 34 új funkcióval bővült a rendszer, többek között a PHP 7 szkriptnyelv támogatásával, ami jelentősen megnövelte a webhelyek sebességét.
2016. július 12-én érkezett a Joomla! 3.6[28] verziója. Ez több mint 400 frissítést, illetve fejlesztést tartalmaz. A webhelyek könnyebben kezelhetőek és számos UX (felhasználói élmény fokozására szolgáló) fejlesztést tartalmaznak.
2017. április 25-én került kiadásra a Joomla! 3.7,[29] melyet két fontos frissítés követett 2017. május 16-án. Ez a verzió lényegesen átformálta a Joomla! használatát és funkcióit.
2017. szeptember 19-én került kiadásra a Joomla! 3.8.[30] Az új verzióban bevezetésre került az új útvonalválasztási rendszer, a Joomla! 4 kompatibilitási réteg, továbbfejlesztésre került a mintaadat telepítés, valamint bekerült a rendszerbe a Sodium titkosítás támogatása.
2018. október 30-án érkezett meg a Joomla! 3.9[31] verziója. Az új kiadásban felhasználói adatvédelemmel kapcsolatos fejlesztések kerültek be.
Az Joomla! tartalomkezelő moduláris felépítésű, így a szolgáltatások önálló részegységekből állnak, amelyek külön-külön adminisztrálhatók. A Joomla!-ban öt fajta bővítménytípust különböztethetünk meg, amelyek használatával, további funkciókkal bővíthetők a weboldalak.
A legnagyobb és legösszetettebb bővítmények, úgy tekinthetünk rájuk, mint valamilyen mini alkalmazásokra. A legtöbb komponens két részből áll, egy adminisztrátor oldali részből és egy felhasználó oldali részből. Minden alkalommal, amikor meghívunk egy oldalt, akkor egy komponens töltődik be. A Joomla!-ban található menüpontok egy-egy Joomla! komponensből állnak.
Segítségükkel könnyedén és rugalmasan jeleníthetők meg tetszőleges tartalmak. A modulok úgy néznek ki, mint valamilyen információs blokkok, ilyen például a Keresés vagy a Bejelentkezés modul. A modulokat a Joomla! sablon által definiált pozíciókban helyezhetők el.
Kis, fejlett bővítmények, amelyek egy esemény bekövetkezésekor végrehajtanak egy adott funkciót. Több típusa is van, amelyek segítségével például rendszerszintű módosításokat alkalmazhatók, vagy egy WYSIWYG-szerkesztő jeleníthető meg.
Ezek a bővítmények felelősek az oldal kinézetéért. Segítségükkel jeleníthetők meg az oldalon található komponensek és modulok. A mai sablonok legtöbbször valamilyen saját keretrendszert használnak (pl. Gantry, T4, YOOtheme Pro), amelyek segítségével további szolgáltatásokat tudnak nyújtani, például „fogd és vidd”-alapú elrendezés kialakítást.
Nagyon egyszerű kiterjesztések. Segítségükkel lokalizálhatjuk a Joomla! alaprendszerünk és a hozzá tartozó bővítményeinket.
A fejlesztők körében népszerűek az úgy nevezett alkalmazáskiszolgáló programcsomagok, amelyek együttesen tartalmazzák a futtatáshoz szükséges rendszerösszetevőket. Ilyen például a WampServer vagy a XAMPP.
Háromszor nyerte el az első helyezést az Open Source Awardson az Open Source CMS kategóriában, valamint hatszor választották meg a legjobb ingyenes tartalomkezelőnek a CMS Critic People's Choice Awardson.[32]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.