A jogalkotás jogszabályok, jogrendszerek megalkotására irányuló tevékenység.[1] A társadalmi norma rendszere két kategóriára épül: az erkölcsi és jogi normákra. A legszigorúbb, konkrét állami közhatalom által előírt, szükség esetén állami kényszerrel betartandó normarendszer a jogi. Fontos tulajdonsága, hogy konkrét társadalmi formációhoz kapcsolódik. Az erkölcsi normarendszer kisebb emberi közösségek (akár település szintű pl. falu) által előírt magatartásformát és ahhoz való alkalmazkodást követel meg, enyhébb szankcionálással, mint a jogi. A társadalmi norma a civilizált emberi közösségek általános magatartásformáját írja elő, s tartatja be kisebb-nagyobb szankcionálással.
Magyarország alaptörvénye az Alapvetés és az Állam fejezetben részletesen leírja a jogalkotási folyamatot.[2] Ennek lényege, hogy a lejjebb felsorolt jogalkotó szervek meghatározott szintű jogszabályokat alkothatnak. Ezek alapján
alkothat.
Az alaptörvény és a törvények megalkotásánál szükség esetén[3][4] beavatkozik Magyarország Alkotmánybírósága.
Magyarországon a 2010. évi CXXX. törvény a jogalkotásról[5] részletesen meghatározza az intézményesített jogalkotás folyamatát, feltételrendszerét. A jogszabály nyolc fejezetet, tizennyolc alcímet tartalmaz.A törvény hatálya kiterjed
- a jogszabályokra, valamint
- a normatív határozatra és normatív utasításra.
A jogszabálynak a címzettek számára egyértelműen értelmezhető szabályozási tartalommal kell rendelkeznie.
Jogszabály a hatálybalépésétől visszamenőleg nem állapíthat meg kötelezettséget, kötelezettséget nem tehet terhesebbé, valamint nem vonhat el vagy korlátozhat jogot, és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé.
A jogszabály hatálybalépésének időpontját úgy kell megállapítani, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a jogszabály alkalmazására való felkészülésre.
A jogszabályok megalkotásakor biztosítani kell, hogy a jogszabály
- megfeleljen az Alaptörvényből eredő tartalmi és formai követelményeknek,
- illeszkedjen a jogrendszer egységébe,
- megfeleljen a nemzetközi jogból és az európai uniós jogból eredő kötelezettségeknek és
- megfeleljen a jogalkotás szakmai követelményeinek.
Az azonos vagy hasonló életviszonyokat azonos vagy hasonló módon, szabályozási szintenként lehetőleg ugyanabban a jogszabályban kell szabályozni. A szabályozás nem lehet indokolatlanul párhuzamos vagy többszintű. A jogszabályban nem ismételhető meg az Alaptörvény vagy olyan jogszabály rendelkezése, amellyel a jogszabály az Alaptörvény alapján nem lehet ellentétes. Ha egy tárgykört törvény szabályoz, törvényben kell rendezni az alapvető jogintézményeket és a szabályozási cél megvalósulásával összefüggő lényeges garanciákat.
A jogszabály alkotására adott felhatalmazásban minden fontos tényezőt (felhatalmazás jogosultja, tárgya, keretei) meg kell határozni. Tiltja a törvény
- a felhatalmazás továbbadását, továbbá a
- szabályozás tárgykörébe tartozó alapvető jogintézmények, jogok és kötelezettségek alapvető szabályainak megállapítására (minden alapvető dolog az Alaptörvényben v. abból eredően meghatározott),
- a jogszabály egészének végrehajtására, valamint
- eltérő tárgykörben történő szabályozást.
A törvény harmadik fejezete a jogszabályok területi, személyi hatályával, annak módosításával, hatályon kívüli helyezésével, valamint átmeneti szabályok megállapításával foglalkozik.
A jogszabály területi hatálya Magyarország területére, az önkormányzati rendelet területi hatálya a helyi önkormányzat közigazgatási területére terjed ki.
A jogszabály személyi hatálya alapvetően
- Magyarország területén a természetes személyekre, jogi személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, valamint Magyarország területén kívül a magyar állampolgárokra,
- önkormányzati rendelet esetében a helyi önkormányzat közigazgatási területén a természetes személyekre, jogi személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre terjed ki.[6]
A törvény negyedik fejezete részletezi a jogszabályok előkészítésének feladatait, mint:
- a jogszabály szakmai tartalmának és jogrendszerbe illeszkedésének biztosítására vonatkozó rendelkezéseket,
- előzetes hatásvizsgálatot (szükség szerint)
- indokolási kötelezettséget mindenkor
- jogszabálytervezetek véleményeztetését (szükség szerint)
- a jogszabálytervezetek egyeztetését az Európai Unió intézményeivel és tagállamaival (szükség szerint).
A törvény ötödik, hatodik és hetedik fejezete meghatározza a jogrendszer folyamatos felülvizsgálatának követelményrendszerét és folyamatát, valamint a közjogi szervezetszabályozó eszközöket, a kihirdetés és közzététel időpontját, helyét a következők szerint:
- Utólagos hatásvizsgálat elvégzését szükség szerint.
- A jogszabályok tartalmi felülvizsgálatát.
- A közjogi szervezetszabályozó eszközök (normatív határozat, utasítás) alkalmazására jogosultak körét.
- Magyarország hivatalos lapja a Magyar Közlöny (kihirdetés helye kormányzati portál, időbélyegző használata stb.). Nyomtatásban megjelenés feltételrendszere.
- A jogszabályok kihirdetésekor alkalmazandó hivatalos megjelölést (törvény kihirdetésének évét, sorszámát, a törvény elnevezést és a törvény címét illetve más jogszabály esetén jogszabály megjelölése annak kihirdetése során magában foglalja a jogszabály megalkotójának megjelölését, a sorszámát, a kihirdetésének napját, a jogszabály elnevezését és címét).
- A helyesbítés és egyes más jogi aktusok szabályrendszerét.
- A Nemzeti Jogszabálytár feladatát, formátumát és megjelenési felőlésségét.[7]
A törvény nyolcadik fejezete a felhatalmazásokat, hatálybaléptetést és az átmenetet szabályozza.
Magyar értelmező kéziszótár. 2. kiadás. Budapest: Akadémiai. 1975. ISBN 963-05-0731-5 626. oldal Magyarország Alaptörvénye szemelvények a jogalkotási folyamatról"Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.)
Alapvetés
T) cikk
(1) Általánosan kötelező magatartási szabályt az Alaptörvény és az Alaptörvényben megjelölt, jogalkotó hatáskörrel rendelkező szerv által megalkotott, a hivatalos lapban kihirdetett jogszabály állapíthat meg. Sarkalatos törvény eltérően is megállapíthatja az önkormányzati rendelet és a különleges jogrendben alkotott jogszabályok kihirdetésének szabályait.
(2) Jogszabály a törvény, a kormányrendelet, a miniszterelnöki rendelet, a miniszteri rendelet, a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete, az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete és az önkormányzati rendelet. Jogszabály továbbá a Honvédelmi Tanács rendkívüli állapot idején és a köztársasági elnök szükségállapot idején kiadott rendelete.
(3) Jogszabály nem lehet ellentétes az Alaptörvénnyel.
(4) A sarkalatos törvény olyan törvény, amelynek elfogadásához és módosításához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
AZ ÁLLAM Az Országgyűlés
6. cikk
(1) Törvényt a köztársasági elnök, a Kormány, országgyűlési bizottság vagy országgyűlési képviselő kezdeményezhet.
Alapvetés T) cikk (3) Jogszabály nem lehet ellentétes az Alaptörvénnyel.
Rendelet
A Kormány
15. cikk
(3) Feladatkörében eljárva a Kormány törvényben nem szabályozott tárgykörben, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján rendeletet alkot.
(4) A Kormány rendelete törvénnyel nem lehet ellentétes.
16. cikk
(1) A Kormány tagjai a miniszterelnök és a miniszterek.
18. cikk
(3) A Kormány tagja (törvényben vagy kormányrendeletben kapott felhatalmazás alapján, feladatkörében eljárva, önállóan vagy más miniszter egyetértésével rendeletet alkot, amely törvénnyel, kormányrendelettel és a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletével nem lehet ellentétes.
Önálló szabályozó szervek 23. cikk
(4) Az önálló szabályozó szerv vezetője törvényben kapott felhatalmazás alapján, sarkalatos törvényben meghatározott feladatkörében rendeletet ad ki, amely törvénnyel, kormányrendelettel, miniszterelnöki rendelettel, miniszteri rendelettel és a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletével nem lehet ellentétes. Az önálló szabályozó szerv vezetőjét rendelet kiadásában az általa rendeletben kijelölt helyettese helyettesítheti.
A helyi önkormányzatok (alcím az Állam Kormány alcíme alatt)
32. cikk
(1) A helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között
a) rendeletet alkot;
(3) Az önkormányzati rendelet más jogszabállyal nem lehet ellentétes." Magyarország Alaptörvénye"Alapvetés S cikk (3)7 Az elfogadott Alaptörvényt vagy az Alaptörvény elfogadott módosítását az Országgyűlés elnöke öt napon belül aláírja, és megküldi a köztársasági elnöknek. A köztársasági elnök a megküldött Alaptörvényt vagy az Alaptörvény megküldött módosítását a kézhezvételétől számított öt napon belül aláírja, és elrendeli a hivatalos lapban való kihirdetését. Ha a köztársasági elnök úgy ítéli meg, hogy az Alaptörvénynek vagy az Alaptörvény módosításának a megalkotására vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelményeket nem tartották meg, ennek vizsgálatát kéri az Alkotmánybíróságtól. Ha az Alkotmánybíróság a vizsgálata során nem állapítja meg e követelmények megsértését, a köztársasági elnök az Alaptörvényt vagy az Alaptörvény módosítását haladéktalanul aláírja, és elrendeli annak a hivatalos lapban való kihirdetését. (4) Az Alaptörvény módosításának kihirdetés során történő megjelölése a címet, a módosítás sorszámát és a kihirdetés napját foglalja magában. Magyarország Alaptörvénye ÁLLAM fejezet Az országgyűlés alfejezet 6. cikk "(2) Az Országgyűlés - a törvény kezdeményezője, a Kormány, illetve az Országgyűlés elnöke zárószavazás előtt megtett indítványára - az elfogadott törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára megküldheti az Alkotmánybíróságnak. Az Országgyűlés az indítványról a zárószavazást követően határoz. Az indítvány elfogadása esetén az Országgyűlés elnöke az elfogadott törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára haladéktalanul megküldi az Alkotmánybíróságnak." 2010. évi CXXX. törvény a jogalkotásról"
(2) A jogszabály személyi hatálya
a) Magyarország területén a természetes személyekre, jogi személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, valamint Magyarország területén kívül a magyar állampolgárokra,
b) önkormányzati rendelet esetében a helyi önkormányzat közigazgatási területén a természetes személyekre, jogi személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, az 5. § (1a) bekezdés szerinti esetben a társulásban részt vevő helyi önkormányzatok, az 5. § (1b) bekezdés szerinti esetben a társult képviselő-testületben részt vevő települési önkormányzatok közigazgatási területén a természetes személyekre, jogi személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre
terjed ki.
(3) A jogszabály területi, illetve személyi hatályát a jogszabályban az 5. § (1a) és (1b) bekezdés szerinti esetben, valamint akkor kell kifejezetten meghatározni, ha az az (1) és (2) bekezdéstől eltérő területre, illetve személyi körre terjed ki. 2010. évi 130. törvény 15. alcím "15. Nemzeti Jogszabálytár
29. § (1) A Nemzeti Jogszabálytár a Kormány rendeletében45 meghatározott tartalommal és honlapon, elektronikus közszolgáltatásként működő, bárki számára térítésmentesen hozzáférhető, egységes szerkezetű szövegeket tartalmazó elektronikus jogszabálygyűjtemény.
(2) A helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszter gondoskodik az önkormányzati rendeleteknek az erre a célra fenntartott honlapon történő közzétételéről. "
Jogportál
• összefoglaló, színes tartalomajánló lap
.jpg)
