Joe Biden
az Egyesült Államok 46. és jelenlegi elnöke, korábbi alelnöke (2009–2017) (* 1942) / From Wikipedia, the free encyclopedia
Joseph Robinette Biden, Jr. (IPA: ˈˈd͡ʒəʊzəf ˌrɒbᵻˈnɛt ˈbaɪdən)[4] vagy röviden csak Joe Biden (Scranton, Pennsylvania, 1942. november 20.[5] –) amerikai politikus, az Amerikai Egyesült Államok 46. elnöke,[6] beiktatására 2021. január 20-án került sor.[7] 2009. és 2017. január 20-a között az ország alelnöke volt Barack Obama elnöksége alatt.
Joseph R. Biden | |
Hivatalos elnöki portréja (2021) | |
Az Amerikai Egyesült Államok 46. elnöke | |
Hivatalban Hivatalba lépés: 2021. január 20. | |
Alelnök(ök) | Kamala Harris |
Előd | Donald Trump |
Az Amerikai Egyesült Államok 47. alelnöke | |
Hivatali idő 2009. január 20. – 2017. január 20. | |
Elnök | Barack Obama |
Előd | Dick Cheney |
Utód | Mike Pence |
Az Amerikai Egyesült Államok szenátora Delaware államból | |
Hivatali idő 1973. január 3. – 2009. január 15. | |
Elnök | Richard Nixon (1973–1974) Gerald Ford (1974–1977) Jimmy Carter (1977–1981) Ronald Reagan (1981–1989) George H. W. Bush (1989–1993) Bill Clinton (1993–2001) George W. Bush (2001–2009) |
Előd | J. Caleb Boggs |
Utód | Ted Kaufman |
Született | 1942. november 20. (81 éves) Scranton, Pennsylvania |
Párt | Demokrata Párt |
Szülei | Jean Biden Joseph Robinette Biden Sr. |
Házastársa | Neilia Hunter (1966–1972; elhunyt) Jill Tracy Jacobs (1977–) |
Gyermekei |
|
Foglalkozás | |
Iskolái | |
Vallás | római katolikus |
Díjak |
|
Joseph R. Biden aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Joseph R. Biden témájú médiaállományokat. |
Több mint három évtizeden keresztül volt Delaware állam szenátora, mely tisztségre 1972-ben választották meg először. Az évek során hatszor választották újra, míg 2009-ben alelnök nem lett. Elnöke volt a szenátus külpolitikai és igazságügyi bizottságának, számos kiemelkedő fontosságú törvény fűződik a nevéhez, többek között az általa előterjesztett 1994-es „büntetőjogi törvény”,[8] amit „Biden-törvény” néven is emlegetnek.
Biden az 1988-as és a 2008-as elnökválasztást megelőzően is beszállt pártja előválasztási versengésébe, de végül mindkét alkalommal visszalépett a jelöltségtől. A 2020-as amerikai elnökválasztáson Donald Trump hivatalban lévő elnök ellen indult a Demokrata Párt színeiben, és megnyerte a választást.[9] Alelnöke Kamala Harris, az Egyesült Államok első női alelnöke.
Elnökként fő céljai a Covid19-pandémia és az azt követő gazdasági válság megoldása volt. Ezek közé tartozott az American Rescue Plan Act, a kétpárti Infrastructure Investment and Jobs Act, illetve az Inflation Reduction Act átjuttatása a kongresszuson. Biden írta alá az azonos neműek házasságát törvénybe iktató javaslatot és visszavonta a DOMA törvényt, ami 1996 óta tiltotta a szövetségi kormánynak, hogy elfogadja az államokban azonos nemű párok között kötött házasságokat. Ő nevezte ki Ketanji Brown Jacksont a Legfelsőbb Bíróságba és visszalépett a párizsi éghajlatvédelmi egyezménybe. Az ő elnöksége idején ért véget az afganisztáni háború, aminek következtében az országban tálib hatalomátvétel történt, illetve Oroszország Ukrajna elleni inváziója során szankciókat vezetett be az oroszok ellen és támogatta Ukrajnát fegyverekkel, illetve segéllyel.