From Wikipedia, the free encyclopedia
Jean Jaurès, teljes nevén Auguste Marie Joseph Jean Léon Jaurès (Castres, 1859. szeptember 3. – Párizs, 1914. július 31.) a francia korai szocializmus egyik legjelentősebb politikusa, humanista és egyben filozófus is volt. Kiváló szónokként kiállt a „gyengébbek” védelmében, így feltűnt a bányászsztrájkok és a Dreyfus-per során is. 1914-ben – háborúellenessége miatt – merénylet áldozata lett.
| Jean Jaurès | |
 | |
| Született | Auguste Marie Joseph Jean Léon Jaurès 1859. szeptember 3. Castres |
| Elhunyt | 1914. július 31. (54 évesen) Párizs |
| Állampolgársága | francia |
| Házastársa | Louise Bois |
| Foglalkozása | |
| Tisztsége |
|
| Iskolái |
|
| Kitüntetései |
|
| Halál oka | emberölés |
| Sírhelye | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jean Jaurès témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Jean Jaurès 1859. szeptember 3-án született Castres-ban, egy polgári család gyermekeként. Kiváló tanuló volt. 1878-ban a felvételi vizsga legjobb eredményével lépett be az École normale supérieure tanárképző főiskolába és 1881-ben a harmadik legjobb eredménnyel vették fel filozófiatanárnak az agrégation országos vizsgán. 1881-től Albi gimnáziumában filozófiát tanított és öt évvel később összeházasodott Louise Bois-val. A politika 25 éves korában keltette fel az érdeklődését. 1885-ben – a republikánus párt színeiben – megválasztották Castres képviselőjének. 1889-ben azonban veszített a carmaux-i kerületi választásokon és Toulouse-ban újrakezdte a tanítást. Három évvel később – a „De la réalité du monde sensible” (Az érzékelhető világ valósága) címmel írt tézisének köszönhetően – a filozófia doktora lett. Ezt követően megírta a terjedelmes „Histoire Socialiste de la Révolution Française” (A francia forradalom szocialista története) című művét. 1890-ben képviselőként indult a helyhatósági választásokon.[1]
1892-ben a carmaux-i bányászsztrájk rádöbbentette a munkásosztály nehéz helyzetére és a szocializmus híve lett. A munkások támogatásának köszönhetően megválasztották Carmaux bányaváros képviselőjének. Ezt a tisztséget 1893-tól haláláig töltötte be (az 1898 és 1902 közötti időszak kivételével). Ezt követően ugyancsak közbelépett az üvegipari munkavállalók carmaux-i sztrájkja alkalmával. Ekkor egy újabb – a munkavállalói szövetkezet irányítása alatt álló – üveggyár létrehozását javasolta. Ennek megalapítására 1896-ban került sor Albiban. Jaurès számos cikkben a szocializmus védelmére kelt, amelyeket a Dépêche de Toulouse-ban és a L'Humanité-ben publikált. Utóbbi lapot ő alapította 1904-ben.[1]
A kapitalizmussal szemben is meglehetősen kritikus volt és a következő kijelentést tette:[1]
A kapitalizmus magában hordozza a háborút, mint a felhő a vihart. (Jean Jaurès a kapitalizmusról)
A Dreyfus-per során Alfred Dreyfus védelmére sietett és minden energiáját az ügy szolgálatába helyezte. A zsidóságról így nyilatkozott:[2]
Nincsenek előítéleteim a zsidósággal szemben. Talán inkább irányukban vagyok elfogult, mivel közülük hosszú ideje számos kiváló barátra tettem szert, akik számomra kétségtelenül kedvező képet nyújtanak az izraelita nép egészéről. (Jean Jaurès a zsidóságról)
Munkássága során az egyik legjelentősebb ellenfele az ugyancsak szocialista Jules Guesde volt. 1905-ben aktívan részt vett a két francia szocialista párt fúziójában, amelyből létrejött a Nemzetközi Munkásszövetség Francia Szekciója (S.F.I.O) nevű szocialista párt. Emellett elősegítette a munkások egységét az Általános Munkásszövetséggel (C.G.T) is és a pártok, valamint a szakszervezetek közötti párbeszéd híve volt.[1]
.jpg)
Jaurès hitt az eszméiben. Mélységesen békepárti nézetei népszerűtlenné tették az első világháború előestéjén. Látnokként hirdette 1914-ben:[3][4]
Ha a háború kitör, borzalmas lesz, és elképzelhetetlen méreteket ölt. Először válik általános világháborúvá, amely elborít minden kontinenst… Bolygónk piroslik majd a kiontott vértől. (Jean Jaurès az első világháborúról)
A népek közötti megbékélés támogatását Jaurès ellenségei hazaárulásnak tekintették és meggyilkolására buzdítottak.[1] 1914. július 31-én Raoul Villain a párizsi Café du Croissant nevű kávéház ablakához sétált, és a kávéház ablakán keresztül, két revolverlövéssel meggyilkolta a bent tartózkodó Jaurést.[5] Villain azt nyilatkozta, hogy csak a „haza ellenségét akarta eltávolítani”. A Jaurès-gyilkosságot követő napon plakátok jelentek meg az általános mozgósításról egész Franciaországban.
A gyilkost 1919-ben a francia esküdtszék felmentette, de 1936-ban, a spanyol polgárháború idején Villain a köztársaságiak kezére került, akik kivégezték.
Halálának tizedik évfordulóján, 1924-ben, Jaurès földi maradványait a Panthéonba szállították, ahol az ország legkiemelkedőbb személyiségei között helyezték örök nyugalomra.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
