Japán diaszpóra
From Wikipedia, the free encyclopedia
A japán diaszpóra tagjai, akik nikkei (日系?) ként ismertek, azok a személyek, akik Japánból kivándoroltak és leszármazottaikkal együtt egy idegen országban tartózkodnak. Japánból az első kivándorlást, mely a Fülöp-szigetekre[1] történt, a 12. században jegyezték fel, de nem vált tömegjelenséggé egészen a Meidzsi-korig, amikor is a Japánok elkezdtek a Fülöp-szigetekre[2] és Észak-Amerikába emigrálni. 1897-ben 35-en vándoroltak Mexikóba,[3] 1899-ben pedig 790-en Peruba[4] költöztek. A gyarmati időszakban szintén jelentős volt a kivándorlás a Japán Birodalom területeire, de ezen emigrálók többsége hazatelepült Japánba miután a második világháború véget ért Ázsiában.[5]
|
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon. |
A Nikkeiek és a Külföldi Japánok Szövetsége szerint körülbelül 2,5 millió nikkei él különböző országokban szerte a világon. A legnagyobbak ezen külföldi közösségek között Brazíliában, az Amerikai Egyesült Államokban, Peruban és a Fülöp-szigeteken találhatóak. A Meidzsi-korban kivándoroltak leszármazottai még mindig felismerhető közösségeket alkotnak ezekben az országokban, a Japánban elő emberektől különvált etnikai csoportot alkotva.[6]