cseh konzervatív filozófus, fenomenológus From Wikipedia, the free encyclopedia
Jan Patočka (Turnov, Osztrák–Magyar Monarchia, ma Csehország, 1907. június 1. – Prága, 1977. március 13.) cseh filozófus, fenomenológus.
Jan Patočka | |
Született | 1907. június 1.[1][2][3][4][5] Turnov[4][5][6][7][8] |
Elhunyt | 1977. március 13. (69 évesen)[1][2][3][4][9] Prága[4][7][10] |
Állampolgársága | csehszlovák[6] |
Gyermekei | Františka Sokolová |
Szülei | Josef Patočka |
Foglalkozása |
|
Tisztsége | a Charta ’77 szóvivője |
Iskolái |
|
Kitüntetései |
|
Halál oka | agyvérzés |
Sírhelye | Břevnovi temető[11] |
Jan Patočka aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Jan Patočka témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A prágai Károly Egyetemen tanult szláv filológiát, romanisztikát és filozófiát. Később Párizsban, Berlinben és Freiburgban tanult Heidegger és Husserl tanítványaként. A Cercle Philosophique de Prague egyik alapítója. Első tanulmányait 1928-ban a Česká mysl című folyóiratban közölte. Habilitációs munkája, A természetes világ mint filozófiai probléma 1936-ban jelent meg. A második világháború után a Károly Egyetemen tanított antik filozófiatörténetet. 1949-ben a kommunista hatalomátvétel után eltávolították az egyetemről és nem publikálhatott. 1964-ben jelent meg Arisztotelészről szóló könyve. 1965-ben a cseh Filozófiai Szemlében adták ki Bevezetés Husserl fenomenológiájába című tanulmányát.
1968-ban, a prágai tavasz során címzetes egyetemi tanár lett. Fenomenológiáról és történelemfilozófiáról tartott nagy sikerű előadásokat.
1972-ben ismét eltávolították az egyetemről. A cseh demokratikus ellenzék képviselőinek tartott magánszemináriumokat. A Két tanulmány Masarykról és az Eretnek esszék a történelem filozófiájáról című tanulmányai szamizdatban jelentek meg.
Az 1977-ben fellépő Charta ’77 egyik alapítója és szóvivője volt. Ezután a rendőrségi zaklatások fokozódtak ellene. Egy több mint 12 órán át tartó vallatás során halt meg 70 éves korában.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.