cseh költő From Wikipedia, the free encyclopedia
Jan Neruda (teljes nevén: Jan Nepomuk Neruda) (Prága, 1834. július 10. – Prága, 1891. augusztus 22.)[16] cseh újságíró, író, költő és műkritikus volt; a cseh realizmus egyik legjelentősebb képviselője és a Májusi iskola (Májovci)[17] tagja.
Jan Neruda | |
Született | Jan Nepomuk Neruda 1834. július 9.[1][2][3][4][5] Prága[6][7][5][8][9] |
Elhunyt | 1891. augusztus 22. (57 évesen)[1][2][10][11][3] Prága[12][7][5][9][13] |
Álneve | Janko Hovora |
Állampolgársága | osztrák |
Élettársa | Karolina Světlá |
Foglalkozása | |
Halál oka | rák |
Sírhelye | Nemzeti Temető[14][15] |
Jan Neruda aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Jan Neruda témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Prágában egy fűszeres fiaként. Fiatalon a Kisoldalban élt. Kezdetben az Újezd utcában laktak, később, amikor négyéves volt, az Ostruhová utcába költöztek (ez ma az ő tiszteletére Nerudova utca), ahol egy Ház a két naphoz „(U Dvou Slunců)” nevű házuk volt.
Tanulmányait 1845-ben kezdte a helyi gimnáziumban, majd 1850-ben a Klementinumban lévő akadémiai gimnáziumban folytatta. Kedvenc írói ebben az időben Heine, Byron, Shakespeare, Karel Hynek Mácha és Václav Bolemír Nebeský voltak.
Érettségi után jogi tanulmányokba kezdett, de abbahagyta. Rövid ideig hivatalnokként dolgozott, ami nem elégítette ki ambícióit, ezért úgy döntött, hogy filozófia és filológia szakon tanul a Károly Egyetemen. Ezután tanárként dolgozott 1860-ig, amikor szabadúszó újságíró és író lett.
Pályafutását a Nemzeti Lapoknál (Národní listy) kezdte. Később az Életképek (Obrazy života) és az Idő (Čas) című lapoknál dolgozott. Közreműködött a Virágok "(Květy)" a Lumír című lapokban is.[18]
Egy olyan írónemzedék tényleges vezetőjévé vált, amelyhez Karolina Světlá, Vítězslav Hálek, Adolf Heyduk és Karel Sabina is tartozott. Elkötelezett volt Karel Hynek Mácha örökségének folytatása iránt. Munkáikat az irodalmi almanachban Máj címmel jelentették meg.
1871-re különböző csoportok Nerudát nemzetárulónak bélyegezték, ezért úgy döntött, hogy egy kis időt hazájától távol tölt; meglátogatta Olaszországot, Görögországot, Franciaországot, Németországot, Magyarországot és Egyiptomot.[19] Ezekről az utazásokról részletes feljegyzéseket vezetett, amelyek érdekes tanúságot tesznek életéről és koráról, különböző meglátásokkal, amelyek bizonyítják jó megfigyelőképességét.
1883-tól haláláig a prágai Újvárosban (Nové Město), a Vladislavova utca 1382/14. szám alatt lakott.
Neruda erősen introvertált ember volt, bár barátja volt Bedřich Smetana zeneszerzőnek. Soha nem nősült meg, de szoros kapcsolatot tartott Anna Holinovával és Karolína Světlával.[20] Holinová volt első szerelme; számos versét neki írta. Apja révén találkozhatott Božena Němcová és Karel Jaromír Erben híres cseh nacionalista írókkal is.
Második szerelme Světlá volt, egy férjes asszony, aki szintén író volt. Műveikkel érzelmileg támogatták egymást, a nő anyagilag is támogatta őt. Amikor Neruda eladósodott, a nő eladott egy értékes brosst, és kölcsönadta neki a pénzt. Sajnos a férje rájött erre, és arra kényszerítette, hogy szakítsanak. Az összes levelet át kellett adnia, amit egymásnak írtak. Ezekből a levelekből készült a Příběh lásky a cti (A szerelem és a becsület története) című film. A költő egész életében anyagi nehézségek között élt, noha rendkívül termékeny és elismert újságíró volt. Heti rovata vol a Nemzeti Lapokban, színházi tudósítóként és irodalmi kritikusként dolgozott, és több népszerű tudományos folyóiratot szerkesztett. Édesanyjával szoros kapcsolatot ápolt. Az 1869-ben bekövetkezett halála nagy hatással volt rá, és ez szomorúbb hangot adott műveinek.
Neruda munkásságában támogatta a cseh nemzeti megújulás és a cseh nacionalizmus népszerűsítését. Részt vett nemzedéke valamennyi központi kulturális és politikai küzdelmében, és érzékeny kritikusként szerzett magának hírnevet. Neruda Vítězslav Hálek mellett az új irodalmi irányzatok egyik legjelentősebb képviselőjévé vált.
1880-tól visszértágulattal szenvedett, ami hozzájárult számos betegséghez, amelyek élete hátralévő részében sújtották. 1888 telén, megcsúszott a jégen és összetörte a térdkalácsát. Ettől kezdve futárokkal szállíttatta cikkeit a Národní listy-nek. 1891. augusztus 22-én halt meg emésztőrendszeri gyulladásban, amelyet bélrák okozott.
A prágai Vyšehradi temetőben temették el. Temetése a cseh nacionalista érzelmek kifejezésének jeles napja lett.[21]
Janho Hovora álnévvel adta ki: Knihy versu (Prága 1868); írta még: Kosmicke pisně (ugyanott, 1879) című költeményeket is. Prózai dolgozatai közül a legsikerültebbek a németre is lefordított Genrebilder aus dem Prager Leben (Lipcse, 1883) és Kleinseitner Geschichten (uo. 1884), stb. Írt több irodalomtörténeti és esztétikai értekezést a Národni Listy folyóiratba; megpróbálkozott a drámával is, de kevesebb sikerrel. Tárcái négy kötetben jelentek meg (1876-79); összes munkáit Hermann adta ki (1894 és köv.).
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.