emlősfaj From Wikipedia, the free encyclopedia
A közönséges makákó vagy jávai makákó (Macaca fascicularis) a makákók leggyakoribb, legnagyobb területen elterjedt faja, aminek a változatos élőhelyeken számos földrajzi változata alakult ki.
Közönséges makákó | ||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett | ||||||||||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||
Macaca fascicularis (Raffles, 1821) | ||||||||||||||||||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Közönséges makákó témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges makákó témájú médiaállományokat és Közönséges makákó témájú kategóriát. | ||||||||||||||||||||||||||||||
Otthonos Hátsó-Indiától a Bengáli-öbölig, az Indiai-óceánban a Szunda-, az Andamán- és Nikobár-szigeteken, a Csendes-óceánban a Fülöp-szigeteken.
Eredeti elterjedési területén kívül számos helyre betelepítették, így ma már vadon él Hongkong, Pápua Új-Guinea, a Palau szigetek és Mauritius területén is.
Sűrű esőerdők, másodlagos erdők, mangroveerdők lakója, gyakran folyók közelében él.
Teste 60–65, farka 50–55 centiméteresre nő meg, testtömege 3–9 kg. A nőstények jelentősen kisebb termetűek, mint a hímek. Pofája sötét, hasa bőrének színezete kékes, a szem körüli bőr színe fehér. Körszakálla rövid, különösen a vén hímek hajzata erősen hátrasimított; a nőstényeké és fiataloké többé-kevésbé taréjosan feláll, középütt felkunkorodik. Az egyes alfajuk bundája rendkívül változatos színárnyalatokat ölt; a törzsváltozaté felül feketével átitatott, zöldes olajbarna, alul gyérebb és piszkosfehér, lába belül szürkés. Végtagjai feketések, miként a farka is. Szempillái fehérek, szivárványhártyája barna. A nőstények hátsó testfele az ivarzás körüli időszakban igen változó mértékben megduzzad.
A közönséges makákó különlegesnek számít a makákók között, mivel táplálékát gyakran a tengerpart árapályzónájának területeiről szerzi be. Apály idején kisebb-nagyobb rákokat, kagylókat, csigákat ejt zsákmányul. Eredetileg fán lakó állat, azonban szívesen tartózkodik a talajon, sőt bemegy a vízbe is, ahol kitűnően úszik. A javai makákók 6-100 fős, kevert ivarú csoportokban élnek, ahol egy felnőtt hímre két-három felnőtt nőstény jut. A fennmaradó hímek vagy egyedül vagy csapatokba verődve élnek. A nagy csoport két alcsoportra tagozódik. Az egyik a központi csoport, amelynek egy hím a vezetője, és a nőstények, valamint a növendékek nagy része ide tartozik. A másik alcsoport alkotja a perifériát, amelybe a szubdomináns hímek tartoznak, esetleg néhány nősténnyel. Mindkét ivarnál teljesen tiszta rangsor alakul ki, amely az életkoron, a rokonsági fokon és az egymás közötti szövetségeken alapul. A nagyon idős állatok fokozatosan kiesnek a hierarchiából.
Ellés az év bármely szakában történhet, melyet 160-170 napos vemhesség előz meg. Az egyetlen kölyök mintegy 350 gramm körüli testtömegű, és a főemlősök többségéhez hasonlóan állandóan anyjához bújik, illetve a későbbiekben a nővérek, nagynénik szállítják. Anyjától 6-12 hónapos korban választódik el, 4 – 5 éves korban eléri ivarérettségét. Egy magányosan tartott jávai makákó fogságban 37 évet élt.
A közönséges makákók jól alkalmazkodnak a különböző élőhelyekhez és táplálékforrásokhoz, ezért az ember által átalakított területeken is még mindig nagy számban fordulnak elő. Mi több, egyes területeken egyre jelentősebb a kártételük is, amikor csapatosan fosztogatják a földeket, ültetvényeket, kerteket, orvosi kutatások során is felhasználják őket, így például a gyermekbénulás elleni védőoltás kifejlesztésében volt szerepük.
A fajt az európai tengerészek a 16. században behurcolták Mauritius szigetére, ahol a populáció létszáma már eléri a 35 ezret, jóllehet az Indiai-óceánban található sziget területe mindössze 1865 km². Mauritiuson a betelepített makákók nagyon károsak, a szigeten őshonos madárfajok fészkei kifosztják és a tojásokat vagy a fiókákat pedig felfalják. Emiatt nem egy őshonos faj fennmaradását veszélyeztetik, ezért a szigeten bármikor vadászható fajok.
Eredeti élőhelyeiken is igen elterjedtek. Kultúrakövető faj, több csapata beköltözött a városokba, ahol ellopnak bármi ehetőt. A hinduk számára szent állatok, ezért főleg a hinduista Bali szigetén élnek nagy számban az emberek körül.
A fogságot jól tűri, fogságban jól szaporodik. Nemcsak házi kedvencnek tartják, de cirkuszokban idomítják is.
Állatkertekben gyakori fajnak számít, Magyarországon azonban csak két helyen tartják: a Jászberényi Állat- és Növénykertben és a Felsőlajosi Magán Zooban. A táplálékra nem kényes faj. Viszont mivel alapvetően trópusi területről származik, télen a fűtött helyet igényli.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.