IV. Ulászló lengyel király

IV. Ulászló lengyel király (lengyelül Władysław IV Waza), (1595. június 9.,^[1] Łobzówban, Krakkó negyedében – 1648. május 20.,^[1] Merecz,^[1] Litvánia) Lengyelország királya, Litvánia nagyfejedelme és címzetes svéd király 1632-1648 között, 1610-ben Oroszország cárjának választják, címzetes orosz cár 1634-ig, III. Zsigmond és első felesége, Habsburg Anna fia.

IV. Ulászló
Lengyelország királya, Litvánia nagyfejedelme, a ruszinok, a poroszok, a mazurok, a szamogitok, a lívek, valamint a svédek, a gótok és a vandálok címzetes királya, és minden oroszok megválasztott cárja
Peter Paul Rubens portréja Ulászló királyról az 1620-as évekből
Lengyelország királya Litvánia nagyfejedelme
Uralkodási ideje
1632. november 8. – 1648. május 20.
Koronázása	Krakkó 1633. február 6.
Elődje	III. Zsigmond
Utódja	II. János Kázmér
Oroszország cárja
Uralkodási ideje
1610. július 19. – 1613. február 21.
Elődje	IV. Vaszilij
Utódja	I. Mihály
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Vasa
Született	1595. június 9. Łobzów
Elhunyt	1648. május 20. (52 évesen) Merkinė
Nyughelye	Royal Tombs of the Wawel Cathedral
Édesapja	Vasa Zsigmond
Édesanyja	Habsburg Anna
Testvére(i)	Vasa Anna Katalin Konstancia Karol Ferdynand Vasa Alexander Charles Vasa John Albert Vasa II. János Kázmér lengyel király Anne Marie Vasa
Házastársa	Habsburg Cecília Renáta (1637–44) Gonzaga Lujza Mária (1646–)
Vallás	római katolikus
A Wikimédia Commons tartalmaz IV. Ulászló témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

Még csak 15 éves volt, amikor a Borisz Godunov halálát követő zűrzavaros években édesapja Oroszország cárjává választatta; ennek ellenére sohasem sikerült megszereznie a moszkvai trónt.^[1] Az ifjú Ulászló hadvezéri tehetségét bizonyították a Moszkva (1617–1618) és az Oszmán Birodalom (1621) elleni hadjáratok.^[1]

Édesapja halála után, 1632-ben megörökölte a lengyel trónt.^[1] III. Zsigmond lengyel király halálát követő várható zavarodottságban 40 000 fős moszkvai hadsereg lépte át Lengyelország keleti határát;^[1] Ulászló 1633 márciusában áttörte a Szmolenszk környéki ostromgyűrűt, majd ellentámadást indított, és 1634 februárjában foglyul ejtette az orosz parancsnokot.^[1] A háborút lezáró poljanovi békében Mihály cár vállalta, hogy lemond minden, korábban Lengyelországhoz került területről, és fizet 200 000 rubelt – cserébe azért, hogy Ulászló feladja igényét a cári címre.^[1]

Ulászló ezután seregével délre vonult, és megegyezésre kényszerítette a törököket.^[1] A megállapodás szerint Lengyelország és az Oszmán Birodalom fenntartotta a kozákok, illetve a tatárok feletti ellenőrzést, valamint közös felügyeletet gyakoroltak Moldvában és Havasalföldön.^[1]

Miután a harmincéves háború okozta nehézségtől meggyengült Svédország ellen háborút indított, Ulászló 1635 szeptemberében előnyös békét kötött a svédekkel, nem sikerült azonban visszaszereznie a svéd trónt, amelyet édesapja vesztett el.^[1]

1637-ben feleségül vette III. Ferdinánd magyar király és német-római császár nővérét, Cecília Renátát.^[2] Amikor a királyné 1640-ben Zsigmond Kázmér néven fiút szült neki, Ulászló még egyszer megkísérelte megmutatni személyes hatalmát.^[2] Sikertelenül közvetített a német és a skandináv hatalmak között, végül a törökök provokálására rávette a kozákokat, hogy támadják meg Lengyelországot, amely során megkérdőjelezhetetlenné válik saját hadvezéri tehetsége.^[2] A terv azonban idő előtt meghiúsult.^[2] A fia 1647-ben bekövetkezett halálának hírére összetört Ulászló éppen akkor vesztette életét, amikor az ígéretének be nem váltása miatt feldühödött kozákok felkelést robbantottak ki a lengyel uralom ellen.^[2]

Családfa

III. János svéd király sz. 1537. XII. 21. † 1592. XI. 17.

Jagelló Katalin sz. 1526. XI. 1. † 1583. IX. 16.

II. Károly osztrák főherceg sz. 1540. VI. 3. † 1590. VII. 10.

Wittelsbach Mária Anna sz. 1551. III. 21. † 1608. IV.29.

III. Zsigmond (Vasa) sz. 1566. VI. 20. † 1632. IV. 30.

Habsburg Anna sz. 1573. VIII.16. † 1598. II. 10.

1 Jadwiga Łuszkowska OO    1635 előtt		2 Habsburg Cecília Renáta sz. 1611. VII. 11. † 1644. III. 24. OO   1637. IX. 12.		IV. Ulászló sz. 1595. VI. 9. † 1648. V. 20.		3 Lujza Mária Gonzaga sz. 1611. VIII. 18. † 1667. V. 10. OO   1646. III. 10.
	1		2		2
Władysław Konstanty hr. Wasenau  sz. kb. 1635.  † 1698. III. 19.		Zsigmond Kázmér (Vasa)  sz. 1640. IV. 1.  † 1647. VIII. 9.		Mária Anna Izabela Wasa  sz. 1642. I. 8.  † 1642. II. 7.

Jegyzetek

1. Uralkodók és dinasztiák: Kivonat az Encyclopædia Britannicából. A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János. Budapest: Magyar Világ Kiadó. 2001. ISBN 963 9075 12 4 , 660. oldal
2. U. és d., 661. oldal

Kapcsolódó szócikkek

• Lengyel fejedelmek és királyok családfája

Előző uralkodó: III. Zsigmond

Lengyel uralkodó 1632 – 1648

Következő uralkodó: II. János Kázmér

Előző uralkodó: IV. Vaszilij

Orosz cár 1606 – 1610

Következő uralkodó: I. Mihály