keleti frank király From Wikipedia, the free encyclopedia
IV. Lajos vagy Gyermek Lajos (németül: Ludwig IV. das Kind), (893 szeptembere[1] – 911. szeptember 24.[1][2][4]) keleti frank király 900-tól haláláig; uralkodása a magyar támadások megindulása mellett egyben a törzshercegségek – lotaringiai, bajor, frank – kialakulásának ideje is, ami egyet jelent az állandósuló belháborúkkal.[5] A fiatal uralkodó a kalandozásokkal csak súlyosbított, a nehéz helyzeten nem tudott változtatni.[5]
| IV. Lajos | |
 | |
| IV. Lajos Arnulf fia | |
| Ludwig das Kind Német király | |
| Uralkodási ideje | |
| 900. január 21.[1] – 911. szeptember 24. | |
| Koronázása | 900. február 4.,[1] Forchheim |
| Elődje | Arnulf keleti frank király |
| Utódja | I. Konrád keleti frank király |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Karoling-ház |
| Született | 893 szeptembere Altötting[1][2] |
| Elhunyt | 911. szeptember 24. (18 évesen) Forchheim[1][2] |
| Nyughelye | Szent Emmerám-apátság, Regensburg[3] |
| Édesapja | Arnulf keleti frank király |
| Édesanyja | Ota |
| Testvére(i) |
|
| Házastársa | nem volt |
| Gyermekei | nem volt |
 A Wikimédia Commons tartalmaz IV. Lajos témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Karintiai Arnulf egyetlen törvényes fiaként született. 897-ben tették meg trónörökössé.[2] 900. február 4-én emelték a keleti frank trónra a forchheimi birodalmi gyűlésen, mely tisztséget 911-ig töltötte be. Ugyanebben az évben egy lotaringiai nemesi csoport letaszította a trónról Lajos féltestvérét, Zwentibold királyt, majd Lajost kiáltotta ki uralkodójuknak.[2] Ez a terület 911-ben kimondta leszakadását, és csatlakozott a Nyugati Frank Birodalomhoz.
Kiskorúsága idején Hatto mainzi érsek és III. Salamon konstanzi püspök gyámsága alatt állt.[4] A 901-es regensburgi, a 903-as forchheimi, valamint a 906-os triburi birodalmi gyűléseket a gyermek uralkodó nevében tartották meg. Teljesen független uralkodást a sokat betegeskedő király azonban nem tudott megvalósítani. A nemesség, valamint a püspökök gyűlései folyamatosan hatást gyakoroltak az uralkodóra. A legbefolyásosabb vezetők az időszakban Hatto mainzi érsek és Salamon konstanzi püspök voltak a királyi udvarban. A királyi hatalom ily módon való gyengülése hozzásegítette a hercegségeket, hogy megerősödjenek.
Lajos uralkodásának központját a délnémet területeken rendezte be, így Bajorországban, később Frankföldön.
A királyi hatalom gyengülését gyorsították a magyarok rendszeres betörései a nyugat-európai területekre. 900-ban Bajorországba, 901-ben Karintiába törtek be.[1] Laibachnál ugyan vereséget szenvedtek, ami azt eredményezi, hogy az előző évben még velük szövetséget vállaló morvák békét kötöttek Lajossal, de ennek már nincs túl nagy jelentősége, a Morva Fejedelemség hamarosan magyar fennhatóság alá került.[1]
903-ban a magyarok újra feldúlták Bajorországot.[1] Hadjárataik ettől kezdve mind mélyebben érintik a birodalom területét.[1] A szláv dalemincekkel szövetségben 906-ban Szászországot zsákmányolták végig.[1]
A királyi hatalom e támadások ellen nem tudott fellépni, egy 600 évvel későbbi írás – a Johannes Aventinus által írt Annales ducum Boiariae (1522) – szerint 907-ben Lajos elrendelte:
| „ | Ibi decretum omnium sententia Ugros Boiariae regno eliminandos esse. / Ott egyhangúlag elhatározták: a magyarokat Bajorország területéről ki kell űzni.[6][7] | ” |
| – Johannes Aventinus | ||
A király a támadással Luitpold őrgrófot, Theotmár salzburgi érseket bízta meg. A pozsonyi csatában serege tragikus vereséget szenvedett. Az Osztrák őrgrófság határa ezzel hosszú időre az Enns folyó vonaláig húzódott vissza.[1]
908-ban Szászország és Türingia, 909-ben Svábföld, 910-ben pedig már négy német hercegség – köztük első ízben Frankföld – volt a magyar kalandozók célpontja.[5] A 16 éves Lajos maga is hadba szállt, de vállalkozása az augsburgi csatavesztéssel végződött.[5] Tíz nappal később Konrád frank herceg is vereséget szenvedett tőlük.[5] A következmények súlyosak voltak: az Enns-határ elfogadása és adó fizetése.[5] 911-ben a magyarok már a Rajnán túli területeket is végigpusztították.[5] Még ebben az évben 18 éves korában meghalt maga Lajos is.[5] Elhunytával a Karolingok német ágának is magva szakadt.[5] Földi maradványait Regensburgban helyezték végső nyugalomra.
Lajos trónra lépésétől kezdve kezd megjelenni a Keleti Frank Birodalom megjelölésére a Németország (Alemannia,Germania) elnevezés.[5]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
