IV. Henrik kasztíliai király
kasztíliai és leóni király From Wikipedia, the free encyclopedia
kasztíliai és leóni király From Wikipedia, the free encyclopedia
IV. (Tehetetlen) Henrik (Casa de las Aldabas, 1425. január 5. – Madrid, 1474. december 11.), a Trastámara-házból származó kasztíliai és leóni király (1454–1474). Ő volt az utolsó Kasztília gyengekezű, késő középkori királyai közt. Uralkodása idején a nemesség hatalma megnőtt és az ország központi hatalma meggyengült.
| IV. Henrik | |
 | |
| Kasztíliai király | |
| Uralkodási ideje | |
| 1454 – 1474 | |
| Elődje | II. János |
| Utódja | I. Johanna I. Izabella |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Trastámara-ház |
| Született | 1425. január 5. Valladolid |
| Elhunyt | 1474. december 11. (49 évesen) Madrid |
| Nyughelye | Santa María de Guadalupe királyi kolostor |
| Édesapja | II. János |
| Édesanyja | Aragóniai Mária |
| Testvére(i) |
|
| Házastársa | 1. Navarrai Blanka 2. Portugáliai Johanna |
| Gyermekei | 2. feleségétől: Johanna (1462–1530) |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz IV. Henrik témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
II. János (1405–1454) királynak a fia és utóda. Édesanyja a király első felesége, Aragóniai Mária (1396–1445) volt, I. (Antequerai) Ferdinánd (1380–1416) aragóniai királynak és feleségének, Leonor de Alburquerquének (1374–1435) a lánya.
1425-ben született a néhai a Casa de las Aldabasban a Teresa Gil utcában, Valladolidban. Ekkor ő lett a kasztíliai trón várományosa, Asztúria hercege, és kiszorította nénéjét, Eleonórát.[1] Születésének idején Kasztíliát Álvaro de Luna, Trujillo hercege ellenőrizte, aki ki akarta választani Henrik barátait és igazgatni neveltetését. Legközelebbi bizalmasává Juan Pacheco vált, aki vele egykorú volt. A hatalomért folyó küzdelmek, egyeztetések és cselszövések a nemesség, Álvaro de Luna és az aragon infánsok közt állandósult. 1444. október 10-én Jaén első és egyetlen hercegévé vált.[2] 1445-ben megnyerte az első olmedói csatát, amelyben vereséget mért az aragon infánsokra. Az olmedoi győzelem következtében Álvaro de Luna hatalma hanyatlásnak indult és Henrik hercegé és Juan Pachecoé pedig emelkedett.
IV. Henrik uralma válságos időszak a két királyság történetében, annak ellenére, hogy uralkodása alatt – 1462-ben – a kasztílaiaknak sikerült Gibraltárt visszafoglalniuk a granadai móroktól. Országai anarchiába süllyedtek, a nemességen belül fegyveres konfliktusok törtek, mind a polgárok, mind a király megszenvedték az uralkodó viszálykodó kegyenceinek, két főúrnak, Juan Pacheconak, Villena márkijának és Beltrán de la Cuevának küzdelmeit.
A király 15 éves korában házasságot kötött Navarrai Blankával (1424–1464), a házasságot – állítólag – nem hálták el, és innen ered a király jelzője; házasságukat egyébként később a pápa érvénytelenítette. (Blanka a Trastámara-ház aragóniai ágából származott, az apja II. János (1398–1479) aragóniai király (aki szintén II. János néven navarrai király volt), I. Ferdinándnak a fia; az édesanyja II. János első felesége, az Évreux-házból származó I. Blanka (1387–1441) navarrai királynő (akinek II. János egyébként a második férje volt).
IV. Henrik 1455-ben feleségül vette Portugáliai Johannát (1439–1475), az Avis-házból származó I. (Ékesszóló) Duarte (1391–1438) portugál királynak és feleségének, Aragóniai Eleonórának (1402–1455) a lányát. A házasságból született lányt, Johannát (1462–1530), La Beltraneja néven emlegették, ugyanis sokak szerint az apja valójában Beltrán de la Cueva volt.
IV. Henrik halála után Kasztíliában polgárháború tört ki. Ugyanis még IV. Henrik életében a nemesség jelentős része arra kényszerítette a királyt, hogy a lányával, Johannával szemben, féltestvérét, II. János királynak a második házasságából született lányát, Izabellát (1451–1504) ismerje el örököseként. A király halálakor azonban a kasztíliai nemesség egy része mégis szembefordult Izabellával, Johanna mellé állt, akinek érdekében a portugálok is beavatkoztak a küzdelembe. A polgárháború, illetve a Portugáliával folytatott harcok 1479/1480-ban Izabella győzelmével értek véget, ő lett I. (Katolikus) Izabella) kasztíliai és leóni királynő (1474–1504). Johanna Portugáliába vonult vissza, ott is halt meg.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
.svg)
