III. Lajos itáliai király

III. (Vak) Lajos (882 körül – 928. június 28.), Provence királya 887-től, Itália királya 900-tól és rövid ideig római császár III. Lajos néven 901 és 905 között.

III. Lajos
Alsó-burgund király
Uralkodási ideje
887. január 11. – 928. június 28.
Elődje	Boso
Utódja	Hugó
Itáliai király
Uralkodási ideje
900. október 12. – 905
Elődje	Lambert
Utódja	I. Berengár
Frank császár
Uralkodási ideje
901 – 905
Elődje	Arnulf
Utódja	I. Berengár
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Bosonids
Született	882 körül Provence
Elhunyt	928. június 28. Vienne
Édesapja	Boso alsó-burgund király
Édesanyja	Irmengard
Testvére(i)	Guilla of Provence Engelberge of Provence
Házastársa	Anna, VI. Leó bizánci császár leánya Adelheid
Gyermekei	Károly Konstantin (megh. 962)
A Wikimédia Commons tartalmaz III. Lajos témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

Édesapja a Bosonida dinasztiából való Boso alsó-burgund király és provence-i trónbitorló (Boson V de Provence, 844–887), édesanyja Ermengard hercegnő (kb.850–896), II. Lajos német-római császár ifjabbik leánya volt.

Lajos követte apját a provence-i királyi trónon annak halála után, 887 januárjában. A provance-i nemesek a kiskorú Lajos mellé az özvegy Ermengard királynét választották régensnek, hogy a gyermek király a nagybátyjának, Igazságos Richárd burgund királynak támogatásával kormányozza az országot. Májusban Ermengard királyné elutazott rokonának, Kövér Károlynak udvarába, hogy fiát elismertesse királynak. Károly adoptálta Lajost, és védelme alá vette az anyát és fiát. 889-ben az asszony elutazott Karintiai Arnulfhoz, Károly utódjához, hogy megerősítse az engedelmességi esküt. 890-ben Valence-ben, egy főpapi és nemesi gyűlésen megválasztották Lajost Arles, Provence és Burgundia királyává. 894-ben Lajos személyesen tette hódolatát Arnulfnál.

896-ban Lajos hadat viselt a szaracénok ellen. Egész uralkodása alatt szembeszállt a muszlim hódítókkal, akik 889-ben Lajos királyi székhelyétől nem messze, Fraxietben rendezték be a központjukat.

901-ben császárrá koronázták. 905 azonban döntő év: I. Berengár itáliai király Lajost Veronában meglepte, szemét kitolatta és arra kényszerítette, hogy hazájába Provence-ba meneküljön.^[1] Császári címét 928-ban bekövetkezett haláláig megtartotta.^[1] Helyét Arles-i Hugó vette át Alsó-Burgundia régenseként, majd Lajos halála után Hugó itáliai király néven királyként is.

Jegyzetek

1. James Bryce: A Római Szent Birodalom, A Magyar Tudományos Akadémia kiadása, Budapest, 1903, 86. oldal

Előző uralkodó: Boso III. Károly

Frank király Alsó-Burgundia: 887 – 928

Következő uralkodó: Hugó

Előző uralkodó: Arnulf

Itália királya 900 – 905

Következő uralkodó: I. Berengár

Előző uralkodó: Arnulf

római császár 901 – 905 Császárok a Német-római Birodalomban (800–1806) I. Ottó 962-es megkoronázásáig „frank császárok” 800 814 840 843 855 875 877 881 887 891    I. Károly I. Lajos  —  I. Lothár II. Lajos II. Károly  —  III. Károly  —     891 894 898 899 901 905 915 924 962 973 983    Vid Lambert Arnulf  —  III. Lajos  —  I. Berengár  —  I. Ottó II. Ottó    983 996 1002 1014 1024 1027 1039 1046 1056 1084 1105 1111 1125 1133 1137 1155     —  III. Ottó  —  II. Henrik  —  II. Konrád  —  III. Henrik  —  IV. Henrik  —  V. Henrik  —  III. Lothár  —     1155 1190 1197 1209 1215 1220 1250 1312 1313 1328 1347 1355 1378 1410    I. Frigyes VI. Henrik  —  IV. Ottó  —  II. Frigyes  —  VII. Henrik  —  IV. Lajos  —  IV. Károly  —     1410 1437 1452 1493 1508 1519 1530 1556 1564 1576 1612 1619 1637    Zsigmond — III. Frigyes — I. Miksa — V. Károly I. Ferdinánd II. Miksa II. Rudolf II. Mátyás II. Ferdinánd    1637 1657 1705 1711 1740 1742 1745 1765 1790 1792 1806    III. Ferdinánd I. Lipót I. József III. Károly  —  VII. Károly I. Ferenc II. József II. Lipót II. Ferenc    Karoling-ház — Liudolf-ház — Száli-ház — Supplinburg-ház — Stauf-ház — Welf-ház — Wittelsbach-ház — Luxemburg-ház — Habsburg-ház

Következő uralkodó: I. Berengár

• Középkorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap