III. János portugál király

III. János (João III.) (Lisszabon, 1502. június 6. – uo. 1557. június 11.) Portugália királya az Avis-házból. Portugáliai Mihály asztúriai herceg féltestvére volt.

III. János
Portugál Királyság királya
Uralkodási ideje
1521 – 1557
Elődje	I. Mánuel portugál király
Utódja	I. Sebestyén portugál király
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Avis-ház
Született	1502. június 6. Castle of Saint George[1]
Elhunyt	1557. június 11. (55 évesen) Ribeira Palace[2]
Nyughelye	Szent Jeromos-kolostor
Édesapja	I. Mánuel portugál király
Édesanyja	Aragóniai Mária portugál királyné
Testvére(i)	Mária, Viseu hercegnője Portugáliai Izabella német-római császárné Portugáliai Beatrix savoyai hercegné Ferdinánd, Guarda és és Trancoso hercege I. Henrik portugál király Eduárd, Guimarães hercege Lajos, Beja hercege Portugáliai Mihály asztúriai herceg Alfonz kardinális, Lisszabon érseke
Házastársa	Habsburg Katalin portugál királyné
Gyermekei	Afonso, Prince of Portugal Mária Manuéla portugál infánsnő Avisi János portugál királyi herceg Manuel, Prince of Portugal Philip, Prince of Portugal Dionisio de Portugal y Austria António, Infante de Portugal Duarte de Portugal, arcebispo de Braga
III. János aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz III. János témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kegyes János uralkodásának fontosabb eseményei – azulejo
1. a portugálok elérik Kínát és Japánt;
2. Az inkvizíció meghonosítása;
3. Brazília gyarmatosításának megkezdése;
4. A reneszánsz művészet fénykora

Élete

I. Szerencsés Mánuel második gyermeke. János uralkodása alatt érte el a Portugál Birodalom legnagyobb kiterjedését, ugyanakkor alatta kezdődött meg az ország szellemi és anyagi romlása is, többek közt egész uralkodását végig kísérte az oszmán-törökök elleni vesztes háború. 1536-ban ő honosította meg az inkvizíciót, és azt a jezsuitákra bízta. Fia, János 3 évvel apja előtt meghalt, így a trónon unokája, Sebestyén követte. Az utókor a Kegyes jelzővel illette. Állítólag apja megeskette őt a halálos ágyán, hogy addig nem nősül meg, amíg húgát, Izabellát feleségül nem adta V. Károly császárhoz, ám János, ígéretét megszegve, 1525-ben elvette Károly legkisebb húgát, Katalint, Izabellát pedig csak egy év múlva adta férjhez Károlyhoz. Így tehát Károly János kétszeres sógora lett.

Családja

1525-ben feleségül vette a Habsburg Katalin kasztíliai infánsnőt, I. (Szép) Fülöp iure uxoris kasztíliai király és II. Johanna kasztíliai királynő leányát, V. Károly császár legfiatalabb húgát, akitől 9 gyermeke született:

• Alfonz (1526)
• Mária (1527–1545), férje Habsburg Fülöp (1527–1598), 1556-tól II. Fülöp néven kasztíliai és aragón (spanyol) király, 1 fiú:
  • Habsburg Károly (1545–1568), Don Carlos, asztúriai herceg, nem nősült meg, gyermekei nem születtek
• Izabella (1529-1530)
• Brites (1530)
• Mánuel (1531-1537)
• Fülöp (1533-1539)
• Dénes (1535-1537)
• János (1537–1554) trónörökös, felesége Habsburg Johanna (1535–1573), V. Károly német-római császár lánya, 1 fiú:
  • Sebestyén (1554–1578), 1557-től I. Sebestyén néven portugál király, nem nősült meg, nem születtek gyermekei
• Antal (1539-1540)

Szeretőjétől, Isabel Muniztól két, házasságon kívüli gyermeke is született:

• Mánuel (?)
• Duarte (1521-1543)

Állítólag felesége, Katalin nővérével, Eleonórával is viszonya volt, mikor az még János apjának volt a felesége, s Eleonóra leánya, Mária valószínű, hogy János gyermeke volt, nem pedig Mánuelé.^[forrás?]

Jegyzetek

1. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 11.)
2. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)

Külső hivatkozások

Előző uralkodó: I. Mánuel

Portugália királya 1521 – 1557

Következő uralkodó: I. Sebestyén