III. Gyula pápa
a római katolikus egyház 221. pápája / From Wikipedia, the free encyclopedia
III. Gyula (eredeti nevén: Giovanni Maria Ciocchi del Monte; Monte San Savino, 1487. szeptember 10. – Róma, 1555. március 23.) a 221. római pápa 1550-től haláláig.
III. Gyula pápa | |||||
a katolikus egyház vezetője | |||||
Eredeti neve | Giovanni Maria Ciocchi del Monte | ||||
Született | 1487. szeptember 10. Róma | ||||
Megválasztása | 1550. február 7. | ||||
Beiktatása | 1550. február 22. | ||||
Pontifikátusának vége | 1555. március 23. | ||||
Elhunyt | 1555. március 23. (67 évesen) Róma | ||||
A Wikimédia Commons tartalmaz III. Gyula pápa témájú médiaállományokat. |
Tíz hetes konklávé után került a pápai trónra, ami kiújuló ellentétekre enged következtetni a bíborosi kollégiumon belül. Gyula mindössze ötéves pontifikátusa vegyes eredményeket hozott. Elődje, III. Pál pápa ugyan reneszánsz uralkodói jegyekkel, mégis újjáépítette az egyházi fegyelmet, amivel – mindenki úgy vélte – elindult a régen áhított reformfolyamat az egyházon belül. Gyula személyisége bíborosként megfelelni látszott ennek a vonalnak, de amikor az egyházfői trónt elfoglalta, leginkább a művészetpártolók örülhettek. A pápa lenyűgöző palotákat emelt, csodás szobrokkal és fényűzéssel.
Az erkölcsök terén újabb mélypontra jutott a pápaság. Hírnevének és a katolikus egyháznak is nagyot ártott fogadott unokaöccsével, Innocenzo Ciocchi Del Monte-vel ápolt kapcsolata.[1] Uralkodását botrányok jellemezték és a túlzott nepotizmus elhomályosítja pontifikátusát.[2] Extravagánsan ajándékozta meg a rokonait és bíborosi kalapot adományozott egy 17 éves tinédzsernek, akit testvére fogadott örökbe.[2]
A kissé ledér egyházfő mindentől eltekintve fontosnak tartotta a megkezdett reformok folytatását, ezért újra megnyitotta a tridenti zsinatot. Külpolitikájában újra felerősödött a Franciaország és a Német-római Birodalom között egyensúlyozó hatalmi szerep, amely a Parmáért kirobbant háborúban teljesedett ki. Uralkodása alatt sikerült az anglikán egyházat is visszaterelni Róma elsőbbsége alá, legalábbis ideiglenesen.