![cover image](https://wikiwandv2-19431.kxcdn.com/_next/image?url=https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/73/King_August_III_in_Polish_costume_by_Louis_de_Silvestre.jpg/640px-King_August_III_in_Polish_costume_by_Louis_de_Silvestre.jpg&w=640&q=50)
III. Ágost lengyel király
lengyel király / From Wikipedia, the free encyclopedia
III. Ágost (lengyelül: August III, litvánul: Augustas III; Drezda, Szászország, 1696. október 17. – Drezda, Szászország, 1763. október 5.), Lengyelország királya és Litvánia nagyfejedelme, valamint Szászország választófejedelme II. Frigyes Ágost (németül: Friedrich August II.) néven 1733-tól 1763-as haláláig. A Wettin-ház alberti ágának második, egyben utolsó tagja a lengyel–litván trónon.
III. Ágost | |
![]() | |
Lengyelország királya | |
II. Ágost | |
Uralkodási ideje | |
1733. október 5. – 1763. október 5. | |
Koronázása | Waweli székesegyház 1734. január 17. |
Elődje | I. Szaniszló |
Utódja | II. Szaniszló Ágost |
Szászország választófejedelme | |
II. Frigyes Ágost | |
Uralkodási ideje | |
1733. február 1. – 1763. október 5. | |
Elődje | II. Ágost Frigyes |
Utódja | Frigyes Keresztély |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Wettin |
Született | 1696. október 17. Drezda |
Elhunyt | 1763. október 5. (66 évesen) Drezda |
Nyughelye | Drezdai székesegyház |
Édesapja | II. Ágost lengyel király |
Édesanyja | Brandenburg–Bayreuthi Krisztina Eberhardine |
Házastársa | Ausztriai Mária Jozefa |
Gyermekei | többek között: Frigyes Keresztély szász választófejedelem Mária Amália spanyol királyné Mária Anna bajor választófejedelmné Mária Jozefa francia dauphine Károly Keresztély kurlandi herceg Albert Kázmér tescheni herceg Kelemen Vencel trieri hercegérsek |
Vallás | római katolikus |
III. Ágost aláírása | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz III. Ágost témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Ő volt Erős Ágost lengyel király egyetlen törvényes fia, aki apjához hasonlóan lutheránus hitéről áttért a római katolikus vallásra, ezzel biztosítva később jelöltségét a lengyel trónra. 1733 februárjában elhunyt édesapja, majd ezt követően kirobbant a lengyel örökösödési háború. Hogy külföldi támogatókat is szerezzen trónigényének, Ágost az 1713-as pragmatica sanctio elfogadásával elnyerte VI. Károly német-római császár támogatását, majd engedményeket tett Anna orosz cárnőnek, hogy növelheti befolyását Kurföldön. A külföldi támogatásnak köszönhetően, 1733. október 5-én megválasztották lengyel királynak és litván nagyfejedelemnek, elűzve a korábban francia támogatással a hatalmat megszerző Stanisław Leszczyńskit.[1]
Ágost, apjához hasonlóan a művészetek nagy mecénása volt hazájában, Szászországban, míg a lengyel államügyeket főtanácsadójára, Heinrich von Brühlre bízta. Külpolitikájában támogatta Ausztriát Poroszországgal szemben az osztrák örökösödési és a hétéves háború során, utóbbi eredményképp Szászország porosz megszállás alá is került. Lengyelországban uralkodását a Poniatowski és a Czartoryski családok egyre növekvő befolyása, valamint Nagy Katalin cárnő lengyel belpolitikába való beavatkozása jellemezte. Uralkodása elmélyítette a társadalmi anarchiát az országban, és növelte a Nemzetközösség függőségét szomszédjaitól, nevezetesen Poroszországtól, Ausztriától és Oroszországtól. Halálát követően a lengyel–litván trónra nem valamely gyermeke, hanem a lengyel nemes, Stanisław August Poniatowski, az orosz cárnő szeretője lépett.
Ágost még 1719-ben vette feleségül Mária Jozefa főhercegnőt, a korábban elhunyt I. József német-római császár leányát. Feleségével való házasságából összesen tizenhat gyermeke született, amelyek közül nem mindegyiket ismernek el a történészek.[2][3]