Portugália királya From Wikipedia, the free encyclopedia
Ferdinand August Franz Anton von Sachsen–Coburg–Koháry (Bécs, 1816. október 29. – Lisszabon, 1885. december 15.), a Szász–Coburg–Gothai-ház hercege, több országban nagybirtokos, II. Ferdinánd (Fernando II) néven 1837 és 1853 között Portugália királya. A Koháry-birtokok örököse, a magyar főnemesség tagja. A Koháry-örökségről lemondott öccse javára, mikor házasságot kötött a portugál királynővel 1836-ban.
II. Ferdinánd | |
Portugália királya | |
Uralkodási ideje | |
1837 – 1853 | |
Elődje | II. Mária portugál királynő |
Utódja | V. Péter portugál király |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | House of Saxe-Coburg and Gotha-Koháry |
Született | 1816. október 29. Bécs |
Elhunyt | 1885. december 15. (69 évesen) Lisszabon |
Nyughelye |
|
Édesapja | Ferdinánd szász–coburg–gothai herceg |
Édesanyja | Koháry Mária Antónia |
Testvére(i) |
|
Házastársa |
|
Gyermekei |
|
II. Ferdinánd aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Ferdinánd témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Ferdinánd Szász–Coburg–Gotha-i hercegnek és csábrági és szitnyai herceg Koháry Antóniának elsőszülött gyermekeként született. 1836-ban feleségül vette II. Mária da Gloria portugál királynőt, és elsőszülött fia, Péter herceg születése után, 1837-ben megkapta a Portugália királya címet, de a tulajdonképpeni uralkodó a felesége maradt. Neje halála után 1853 és 1855 között kiskorú fiának, V. Péter portugál királynak a nevében Portugália régense volt, és ezalatt Portugáliát bölcsen kormányozta. 1869-ben felajánlották neki a spanyol trónt, de nem fogadta el azt.
1836. április 9-én Lisszabonban feleségül vette II. Mária (da Glória) portugál királynőt, akitől tizenegy gyermeke született:
Az özvegy Ferdinánd király 1869. június 10-én másodszor is megnősült, Elise Friederike Hensler operaénekesnőt (1836–1929) vette feleségül, akit Edla grófnőjévé emelt, és aki Ferdinánd haláláig (1885-ig) vele maradt.
Előző uralkodó: II. Dicsőséges Mária |
Következő uralkodó: V. Reményteljes Péter |
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.