I. Mánuel portugál király

I. Mánuel portugál király (Nagy, Szerencsés) (Alcochete, 1469. május 31. – Lisszabon, 1521. december 13.); uralkodott 1495-től 1521-ig; a középkori Portugália legsikeresebb királya; az Avis-házból származott.^[1]

I. Mánuel
Portugál Királyság királya
Uralkodási ideje
1495 – 1521
Elődje	II. János portugál király
Utódja	III. János portugál király
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Avis-ház
Született	1469. május 31. Lisszabon
Elhunyt	1521. december 13. (52 évesen) Lisszabon
Nyughelye	Szent Jeromos-kolostor
Édesapja	Ferdinánd, Viseu hercege
Édesanyja	Beatrix
Testvére(i)	Viseui Eleonóra Viseui Izabella Diogo (Jakab), Viseu hercege János, Viseu hercege
Házastársa	Aragóniai Izabella portugál királyné Aragóniai Mária portugál királyné Habsburg Eleonóra francia királyné
Gyermekei	Portugáliai Mihály asztúriai herceg III. János portugál király Portugáliai Izabella német-római császárné Portugáliai Beatrix savoyai hercegné Lajos, Beja hercege Ferdinánd, Guarda és és Trancoso hercege Alfonz kardinális, Lisszabon érseke I. Henrik portugál király Eduárd, Guimarães hercege Mária, Viseu hercegnője Antal infáns Károly infáns Mária infánsnő
I. Mánuel aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Mánuel témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Származása

Édesapja Ferdinánd (1433. november 17. – 1470. szeptember 18.), Viseu második hercege és Beja első hercege, 6º Condestável de Portugal.^[2] Ferdinánd herceg I. Ékesszóló Eduárd (1391 – 1438) királynak a fia; I. Jó János (1357 – 1433) királynak, az Avis-ház alapítójának, az unokája, és V. Afrikai Alfonz (1432 – 1481) királynak az öccse. I. Mánuel édesanyja (Ferdinánd herceg felesége) Beatrix (1430 – 1506) hercegné volt, János portugál infáns (1400-1442) (I. János királynak – házasságából született – ötödik fia, 3º Condestável de Portugal), és felesége, Bragança Izabella hercegné (1402-1465) leánya.

Élete és uralkodása

Szerencsés Mánuel uralkodásának fontosabb eseményei – azulejo
1. Vasco da Gama eléri Indiát a tengerről,
2. Brazília felfedezése,
3. A zsidók kiűzése,
4. a Belém-torony felépítése

Mánuel herceg távol tartotta magát az apai nagybátyja, II. Tökéletes János (1455 – 1495) király elleni, főúri mozgolódásoktól. Egy összetűzés során a király Mánuel bátyját, Diogo (Jakab) herceget (Viseu negyedik hercege és Beja harmadik hercege) 1484-ben leszúrta. Bátyja halála után Mánuel lett Viseu ötödik hercege és Beja negyedik hercege. Mánuel és Diogo a sógorai is voltak a királynak, mert testvérük, Eleonóra (1458 – 1525), II. János felesége volt.

II. János törvényes fia, Alfonz infáns, még 1491-ben, az apja életében, balesetben meghalt. Eleonóra királyné elérte azt, hogy II. János nem a házasságon kívüli fiát, György herceget (Jorge de Lencastre; 1481 – 1550) jelölte az utódjának (akiből Coimbra második hercege lett), hanem az unokaöccsét, Mánuel herceget. Így a király halálakor Mánuel lépett a trónra.

Mánuel uralkodása alatt Portugália tengeri nagyhatalom lett, gyarmatosításba kezdett, fellendült az ország gazdasági élete, a főváros, Lisszabon, pezsgő életű tengeri kikötővé vált. A király a jogi kérdéseknek is nagy figyelmet szentelt, kodifikáltatta a törvényeket.

A földrajzi felfedezéseket fémjelzi az, hogy

• Vasco da Gama (1468/1469 – 1524) – Afrika megkerülésével – 1498-ban elérte Indiát (később a harmadik indiai alkirály, és a hatodik indiai kormányzó volt), míg
• Pedro Álvares Cabral (1467? – 1520 körül) 1500-ban felfedezte Brazíliát, és portugál birtokba vette.

Rajtuk kívül a korszak kiváló portugál hajósai közé tartóztak:

• João Vaz Corte-Real (1420/1429 – 1496), és három fia:
  • Gaspar Corte-Real (1450 körül – 1501 /tengeren eltűnt/),
  • Miguel Corte-Real (1450 körül – 1502 /ő is tengeren eltűnt/), és
  • Vasco Anes Corte-Real (1465? – 1537); valamint
• Tristão da Cunha (1460 körül – 1540 körül),
• António de Abreu (1480? – 1514?, avagy 1526 után?), és
• Nicolau Coelho (1460 körül – 1504 /tengeri viharban meghalt/).

Hajósok és hadvezérek is voltak a gyarmatosításban fontos szerephez jutó:

• Francisco de Almeida (1450 körül – 1510 /afrikai bennszülöttek ellen elesett/), az első indiai alkirály (és kormányzó),
• Afonso de Albuquerque (1450/1453 – 1515), a második indiai alkirály (és kormányzó),
• Lopo Soares de Albergaria (1442 körül – 1520 körül), a harmadik indiai kormányzó,
• Diogo Lopes de Sequeira (1465/1466 – 1530?), a negyedik indiai kormányzó,
• Duarte de Meneses (1488 előtt – 1539 után), az ötödik indiai kormányzó, és
• Francisco Serrão (? – 1521 /Ternate sziget szultánja megmérgezte?/) kapitány.

A portugálok indiai térnyerésében döntő szerepe volt annak, hogy 1509-ben a portugál flotta, Diu kikötőjében, Francisco de Almeida vezérletével, tönkreverte az egyesült egyiptomi és török flottát.

I. Mánuel 1509-ben, Sintrában, egyezményt kötött V. Katolikus Ferdinánd királlyal, országaik afrikai érdekeltségi (hódítási) övezeteinek az elhatárolásáról.

Azonban azt is meg kell említeni, ahogyan elődjétől, II. Jánostól kapott visszautasítás miatt Kolumbusz Kristóf (1451 – 1506) Kasztíliába távozott, úgy a Mánueltől kapott elutasítás miatt Ferdinand Magellan (1480-1521) spanyol lobogó alatt valósította meg a Föld első körülhajózását.

Az ország meggazdagodása a késő gótikus és korai reneszánsz, Mánuel stílusú építészet olyan remekműveinek a megalkotásában fejeződtek ki, mint a lisszaboni Belém-torony és Szent Jeromos-kolostor.

A király a Cortes, a portugál rendi-nemesi parlament nyomására, 1497-ben tíz hónapot adott arra, hogy a zsidók vagy elhagyják az országot, vagy keresztény hitre térjenek át (ami a muzulmánokra is vonatkozott). Az áttérteket – még színleges áttérés esetén is –, a király védelmébe vette, de az áttértek elleni támadásokat nem tudta mindig megakadályozni (1506, pogrom a zsidók ellen, Lisszabonban).

Mánuel 1521-ben, egy pestisjárvány utolsó áldozatai egyikeként halt meg.

Családja, utódlása

I. Mánuelnek három felesége volt.

Az első feleség Aragóniai Izabella (1470 – 1498); akinek a szülei: V. Katolikus Ferdinánd (Aragóniai Ferdinánd) (1452 – 1516), II. Ferdinánd néven Aragónia, V. Ferdinánd néven Kasztília és León királya, valamint első felesége, I. Katolikus Izabella (1451 – 1504), Kasztília és León királynője (mindketten: Trastámara-ház). Egy gyermekük született:

• Mihály (1498 – 1500) infáns.

A király második felesége Aragóniai Mária (1482 – 1517), az első feleségének a húga volt. A házasságukból tíz gyermek született:

• III. Kegyes János (1502 – 1557) király, ő lett I. Mánuel utóda,
• Izabella (1503 – 1539), férje: I. (Habsburg) Károly (1500 – 1558), a spanyol és a dél-olasz királyságok, Kasztília, Aragónia, Nápoly, Szicília királya (lemondott), (V. Károly német-római császár), (Habsburg-ház),
• Beatrix (1504 – 1538), férje: III. Károly (1486 – 1553), Savoya hercege, (Savoyai-ház),
• Lajos (1506 – 1555), Beja ötödik hercege, 9º Condestável de Portugal,
• Ferdinánd (1507 – 1534), Guarda első hercege,
• Alfonz (1509 – 1540), kardinális, Lisszabon érseke,
• Mária (1511 – 1513),
• I. Kardinális Henrik (1512 – 1580) király, az utolsó uralkodó az Avis-házból,
• Eduárd (1515 – 1540), Guimarães negyedik hercege, és
• Antal (1516 – 1516).

I. Mánuel harmadik felesége Kasztíliai Eleonóra, más néven Habsburg Eleonóra (1498 – 1558) volt; az ő szülei: II. (Őrült) Johanna (Kasztíliai Johanna) (1479 – 1555), Kasztília és León királynője, – Mánuel első két feleségének testvére (Trastámara-ház) –, és a férje, I. (Szép) Fülöp (1478 – 1506), Kasztília és León Habsburg-házból származó királya. Két gyermekük született:

• Károly (1520 – 1521), és
• Mária (1521 – 1577), Viseu hatodik hercegnője (ő nem ment férjhez, habár egy darabig úgy volt, hogy V. Károly német-római császár fiához, a leendő II. Fülöphöz megy majd feleségül).

I. Mánuel azt tervezte, hogy a házassági kapcsolatok révén megszerzi a hispaniai (spanyol) királyságok trónját, hiszen elsőszülött fia, Mihály nemcsak Portugáliának, hanem Kasztíliának és Aragóniának is a trónörököse volt egyszerre, ami előrevetítette e három ország perszonálunióját, ha nem is teljes egyesítését; ez az elképzelése nem vált valóra, mert a fia kétévesen 1500-ban a nagyanyja, I. Izabella kasztíliai királynő karjaiban halt meg Granadában (sőt, az Avis-ház utolsó törvényes tagjának a halálakor, 1580-ban, II. Okos Fülöp (1527 – 1598) megszerezte a portugál trónt, aki bár I. Mánuel unokája volt, de már egy másik dinasztia tagja, és 1640-ig a spanyol Habsburgok uralták Portugáliát).

Megjegyzések

1. A forrásoknak csak kisebb része tesz különbséget olyan módon, hogy I. Mánuel (avagy I. Emánuel) király (és utódai) az Avis-Beja házból, avagy az Avis-ház Beja(i)-ágából származtak.
2. A condestável tulajdonképpen a Portugál Királyság összes haderejének a főparancsnoka volt; a szám pedig azt jelöli, hányadik ebben a tisztségben, a tisztség létrehozása óta.

Források

• Dicionário de Historia de Portugal, I-III, Lisboa, 1963–1967
• Diccionario de historia de España, I-III, Madrid, 1968–1969
• Britannica Hungarica Világenciklopédia, Budapest, 1994–

Külső hivatkozások

• – 2015. április 18.
• – 2015. április 18.
• – 2015. április 18.
• – 2015. április 18.
• – 2015. április 18.
• – 2015. április 18.
• – 2015. április 18.
• – 2015. április 18.
• – 2015. április 18.

Kapcsolódó szócikkek

• Portugál királyok és királynők családfája – 2015. április 18.

Előző uralkodó: II. János

Portugália királya 1495 – 1521

Következő uralkodó: III. János

• Történelemportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap