dukljai király From Wikipedia, the free encyclopedia
I. Mihály vagy Mihailo Vojislavljević (szerbül: Михаило Војислављевић, meghalt 1081) a mai Montenegró területén fekvő középkori délszláv állam, Duklja első királya. Az 1070-es évekig a bizánci császár hűbérese volt protoszpathariosz-i rangban, de miután támogatta az 1071-72-es szláv felkelést, elvesztette konstantinápolyi támogatását. 1077-ben VII. Gergely pápa elismerte a "szlávok királyának".
| I. Mihály | |
 | |
| I. Mihály a stoni Szent Mihály-templom freskóján | |
| Duklja királya | |
| Uralkodási ideje | |
| 1050 – 1081 | |
| Elődje | Stefan Vojislav |
| Utódja | Konstantin Bodin |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Vojislavljević-ház |
| Született | 11. század |
| Elhunyt | 1081 |
| Édesapja | Stefan Vojislav |
| Édesanyja | Neda, dukljanska kneginja |
| Gyermekei |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz I. Mihály témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
1043-ban meghalt Stefan Vojislav, Duklja ura, akit a bizánciak "a szerbek fejedelmének" (ὁ τῶν Σέρβων ἄρχων) ismertek el; birodalmát öt fia között osztotta szét. Az északi Travuniát Gojislav kapta, de őt hamarosan megölték a helybeliek és maguk közül egy Domanek nevű nemest választottak uruknak. Mihály elűzte őt és fivérének, Saganeknek adta a birtokot, őt azonban a visszatérő Domanek elkergette. Mihály ezután másik öccsének, Radoslavnak ajánlotta fel Travuniát, ő azonban ragaszkodott saját, Zéta-beli földjéhez.
A Bizánci Birodalom felfigyelt a belső bajokkal küszködő szláv államra. A fenyegető külső veszély miatt a négy fivér összefogott és megkötötték a szerb történelem első ismert szerződését. Miután már nem kellett tartania fivéreitől, Radoslav megtámadta és megölte Domaneket, visszahódítva Travuniát. Mihályt a többiek 1046-ban elfogadták Duklja "kenézének", fejedelmének. Az államot a kortárs Kedrénosz Triballorum ac Serborum principatum-nak, triballik és szerbek fejedelemségének nevezte.
Mihály el akarta hárítani nagy déli szomszédjától fenyegető veszélyt és 1050-ben kiegyezett a bizánci császárral. IX. Kónsztantinosz Monomakhosz protoszpatharioszi rangot adományozott neki és feleségül adta hozzá egyik unokahúgát, cserébe Mihály névlegesen elfogadta a császárt urának. Döntése húszévnyi békét és fejlődést biztosított országának.
1071-ben a manzikerti csata katasztrófája és Dél-Itália normann meghódítása után Bizánc helyzete megrendült. 1072-ben Szkopje bolgár kormányzója, Georgi Vojteh fellázadt Konstantinápoly ellen. A felkelők Mihály segítségét kérték, cserébe egyik fia számára felajánlották a bolgár trónt. 1072 őszén Mihály fia, Konstantin Bodin, 300 katona kíséretében Prizrenben találkozott Vojtehhel és a felkelés vezéreivel, majd III. Péter néven Bulgária cárjává koronázták. Kezdeti hadi sikerek után azonban a bizánciak elfogták Bodint. Mihály egy elfogott bizánci főtisztet - akihez egyik lányát is hozzáadta -, Langobardopuloszt küldte fia kiszabadítására, ő azonban átállt a császár oldalára.
A felkelés segítése miatt Mihály elvesztette a császár bizalmát, aki 1078-ig fogságban tartotta a fiát.
A bolgár felkelés leverése után Mihály nyugaton keresett szövetségest. Az 1054-es egyházszakadás után a pápa szívesen vette a volt bizánci szövetséges pálfordulását és hajlandó volt önálló királyként elismerni. 1077-ben koronát küldött neki és "a szlávok királyának" (Sclavorum regi) nevezte. Ennek révén Duklja is királysággá vált, egészen következő századbeli bukásáig.
Miután örököse kiszabadult a bizánci rabságból, Mihály szövetséget kötött a dél-itáliai normanokkal és Jakvinta bari hercegnővel házasította össze fiát. 1081-ben halt meg, több mint 30 éves uralkodás után. Testét a Raguzától északra fekvő Ston templomában helyezték örök nyugalomra. A templomban látható az őt ábrázoló freskó is, az egyik legkorábbi délszláv uralkodói képmás.
Mihály Kónsztantinosz Monomakhosz császár unokahúgát vette feleségül, akitől hét fia született, közülük négy neve ismert:
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
