Hálók mesterének kertje
From Wikipedia, the free encyclopedia
A Hálók mesterének kertje (hagyományos kínai: 網師園, egyszerűsített kínai írás: 网师园, pinjin, hangsúlyjelekkel: Wǎngshī Yuán) a négy leghíresebb hagyományos kínai kert egyike Szucsou () városában, egyben a legkisebb közülük.[1] (A másik három kiemelt fontosságú kert a Szerény hivatalnok kertje, a Megmaradt kert és az Oroszlánliget.) A világörökség része Szucsou klasszikus kertjei néven nyolc másik környékbeli kerttel együtt. A kert a város Kuszu () kerületében található.
| Szucsou klasszikus kertjei Hálók mesterének kertje | |
| Világörökség | |
 | |
| Tó a kertben | |
| Adatok | |
| Ország | Kína |
| Világörökség-azonosító | 813 |
| Típus | Kulturális helyszín |
| Kritériumok | I, II, III, IV, V |
| Felvétel éve | 1997 |
| Elhelyezkedése | |
 Hálók mesterének kertje
Pozíció Kína térképén
| |
 é. sz. 31° 18′ 01″, k. h. 120° 37′ 47″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hálók mesterének kertje témájú médiaállományokat. | |
A kert első változatát 1140-ben építtette Tízezer kötet terme néven Si Cseng-cse (), a Szung-dinasztia () déli korszakának magas rangú tisztviselője.[2] Első nevét a kert a könyvtárpavilonjáról kapta. A tulajdonos a kert vezérmotívumát a kínai halászok akkoriban szívesen idealizált egyszerű, magányos életéből merítette. A tulajdonos halála után a kert sok kézen ment keresztül és állapota leromlott. 1785-ben restaurálta Szung Cung-jüan (), a Csing-dinasztia () visszavonult tisztviselője,[2] aki a kínai gyakorlatnak megfelelően drasztikusan áttervezte a kertet és számos új épületet emeltetett, de megőrizte annak hangulatát. Az új tulajdonos is lélekben halásznak tekintette magát és erre való utalásként a kertnek a Hálók mesterének kertje nevet adta.
1795-ben Csü Jüan-cun (), a klasszikus irodalom tudósa lett az új tulajdonos. Ő is hozzáadott és átalakított épületeket, fákat ültetett és átrendezte a sziklákat. A kert ekkoriban vált fokozatosan híressé Csü () kertje néven, ekkor kapta az első kedvező kritikákat. 1868-ban Li Hung-ji () birodalmi tisztviselő és kalligrafikus mester lett az új tulajdonos.[2] A kert kőoszlopainak mintegy felét ő helyezte el. 1940, Ho Csang () szerezte meg a kertet, aki azt alaposan restauráltatta és a nevét is visszaállította a Hálók mesterének kertjére, valamint azt végrendeletileg a kormányra hagyta.[2] 1958-ban lánya eleget téve a végrendeletnek, átadta azt a városi önkormányzatnak.
A kert a 18. században leginkább a bazsarózsáiról volt híres. Csien Ta-hszin (), a neves Csing-kori történész és nyelvész azt írta, hogy kert egyesíti magában a falusi és a városi élet örömeit.[2]
A fél hektáros terület keleti részén vannak a lakóépületek, középen a kis tó és az azt körülvevő pavilonok, a nyugati oldalon a tulajdonképpeni kert található. A lakóépületek négy termet, egy tornyot és három belső udvart is magukba foglalnak. A kis tó neve a Rózsás Felhő Medencéje. A kertben található egy sziklákból kialakított barlang, egy ciprusfa a Ming-dinasztia korából és egy több száz éves fenyő is.
A tavacskától délre lévő területek a társasági rendezvények céljait szolgálták, északra a magányos meditáció helye volt. Az épületek elhelyezésével igyekeztek a kis méretű kertnek a nagyobb belső tér látszatát adni. A tó körüli kisebb pavilonok közvetlenül a vízpartra kerültek, míg a nagyobb épületek kissé hátrébb állnak, és fák rejtik a méreteiket.
A kert egyik részletét választották ki mintául a Metropolitan Művészeti Múzeum számára, amikor a kínai-amerikai kapcsolatok 1970-es évekbeli fellendülése idején létrehoztak egy kínai kertet Astor-udvar néven a New York-i múzeumban.[3][4]
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
