angol rockzenész, progresszív rock / (fúziós) jazz basszus gitáros és zeneszerző From Wikipedia, the free encyclopedia
Hugh C. Hopper (Canterbury, 1945. április 29. – 2009. június 7.) angol rockzenész, progresszív rock / (fúziós) jazz basszus gitáros és zeneszerző. Meghatározó tagja volt a canterburyi szcéna nevű irányzatnak.[4]
| Hugh Hopper | |
 | |
| Született | Hugh Colin Hopper 1945. április 29.[1][2] Canterbury |
| Elhunyt | 2009. június 7. (64 évesen)[3][1][2] |
| Állampolgársága | brit |
| Foglalkozása |
|
| Halál oka | leukémia |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hugh Hopper témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
1963-ban, a Daevid Allen Trio basszusgitárosaként indult, a dobos Robert Wyatt-tel, aki a free jazz és a rhythm and blues között ingadozott. 1965-ben Brian nevű testvére, Robert Wyatt, Kevin Ayers és Richard Sinclair társaságában megalakította a Wilde Flowers együttest, azt a pop zenekart, melynek nevéhez fennállása alatt egyetlen felvétel sem fűződött (30 évvel később jelent meg egy válogatás lemezük), de komoly hatással volt a canterburyi szcénát meghatározó két másik együttesre, a Soft Machine-re és a Caravanre.
Hopper kezdetben a Soft Machine road menedzsere volt, de már szerzett zenét első, The Soft Machine című albumukra, sőt az egyik számban játszott is. 1969-ben bemutatkozott az együttes basszistájaként a második lemezen (Volume Two), majd, Mike Ratledge és Robert Wyatt mellett részt vett Syd Barrettnek, a Pink Floyd korábbi muzsikusának – aki rendszeresen fellépett a korai Soft Machine-koncerteken – lemezfelvételén (The Madcap Laughs).[5] Hopper 1973-ig játszott basszusgitáron a Soft Machine-ben, és számos kompozícióban vett részt közreműködőként. Ezen idő alatt az együttes pszichedelikus pop előadóból instrumentális jazz-rock fúziós csapattá vált. 1972-ben, nem sokkal azt megelőzően, hogy elhagyta a Soft Machine-t, felvette első, saját neve alatt megjelenő albumát, az 1984-et (a cím George Orwell regényének hatására keletkezett). Ez egyértelműen nem kereskedelmi forgalmazásra szánt lemez volt, amelyet hosszú szólók jellemeztek, felhasználva bennük a végtelenített szalagok alkalmazásának technikáját, valamint egy együttessel felvett rövidebb darabok.
Az 1970-es évek végén, miután elhagyta a Soft Machine-t, olyan együttesekben játszott, mint a Stomu Yamashta's East Wind, az Isotope, a Gilgamesh és a Carla Bley Band. A Soft Machine korábbi szaxofonistájával Elton Dean-nel együtt megfordult olyan zenei csoportosulásokban, mint például a Hopper/Dean/Tippett/Gallivan (a zongorista Keith Tippett-tel és a dobos Joe Gallivannel), valamint a Soft Heap-ben (a billentyűs-játékos Alan Gowen és a dobos Pip Pyle társaságában).
At 1980-as évek elején rövid időre felhagyott a zenéléssel, de az évtized közepén ismét aktívan dolgozott különböző együttesekben, többek között Pip Pyle Equipe Outjában és a Phil Miller vezette In Cahootsban. Ugyancsak muzsikált egy holland zenészekből álló – kezdetben Hopper Goes Dutch nevű, majd a francia gitáros, Patrice Meyer csatlakozása után Hugh Hopper Franglo-Dutch Band névre átkeresztelt – csapatban.
Miután néhány évig elsősorban instrumentális, jazz-orientált együttesekben dolgozott, mások mellett a Short Wave-ben, az 1990-es évek közepétől alkalomszerűen ismét rock-irányultságú, vokális zenét játszott, olyan zenekarokkal, mint a Caveman Shoestore (ekkoriban a Hughscore nevet használva), vagy mint az énekes Lisa S. Klossner. Visszatért továbbá a korai, végtelenített szalagos technika alkalmazásához, de egyre inkább a számítógépes lehetőségekkel élve. Jól példázza ezt a 2002-es Jazzloops című felvétele.
Az 1990-es és a 2000-es években több projekttel is visszakalandozott a Soft Machine fémjelezte korszakba. 1998-ban felkérést kapott a Polysons nevű francia jazz kollektíva tagjaitól, hogy csatlakozzon hozzájuk néhány előadás erejéig, melyeken a Soft Machine klasszikus darabjait adták elő. Felléptek még – rajta kívül – a Polysons tagjai (Pierre-Olivier Govin és Jean-Rémy Guédon – szaxofon, Serge Adam – trombita és François Merville – dob), továbbá az orgonista Emmanuel Bex. A társaság 2002-ben és 2003-ban újra aktiválta magát és kiegészülve a Soft Machine egykori tagjával, Elton Deannel, előadásokat tartottak a párizsi Le Triton klubban. E fellépések eredménye lett a Tribute To Soft Machine című CD, mely a klub saját kiadásában jelent meg. 2002 és 2004 között Hopper, Dean és további két egykori Soft Machine-tag (a dobos John Marshall és a gitáros Allan Holdsworth) SoftWorks néven turnézott és készített felvételeket. A trió egy másik inkarnációja (egy másik korábbi Soft Machine-személyiséggel, az ugyancsak gitáros John Etheridge-dzsel Holdsworth helyén) Soft Machine Legacy néven koncertezett, néhány eredeti Soft Machine-klasszikust és új számokat is előadva. Ez utóbbi aktivitás három hanghordozót eredményezett, két élőt (Live in Zaandam – CD, 2005; New Morning – The Paris Concert – DVD, 2005), valamint egy stúdió CD-t (Soft Machine Legacy – 2006). Elton Dean 2006 februárjában meghalt, helyébe Theo Travis lépett. Vele vették fel a 2007-ben megjelent Steam című albumot. Hopper 2004-ben feltűnt a No-Man énekesének Tim Bownessnek bemutatkozó szóló albumán is.
Egyéb alkalmi projektjei: Soft Bounds (a francia Sophia Domancich és Simon Goubert, valamint eleinte Elton Dean, később Simon Picard társaságában); Clear Frame, egy improvizációkat alkalmazó együttes, Charles Hayward, Lol Coxhill és Orphy Robinson a tagok, (első felvételük alkalmával Robert Wyatt is társult hozzájuk).
Hugh nemrég két szóló albumot is megjelentett és létrehozott egy online boltot, mely a jól ismert brit internetes lemezkiadón, a Burning Sheden keresztül érhető el. .
A HUMI nevű duóban együtt dolgozott a japán zeneszerzővel és komponistával, Yumi Hara Cawkwellel. 2008 elejére japán turnét terveztek, azonban ez Hopper egészségi állapota miatt meghiúsult.
2008 júniusában Hoppernél leukémiát állapítottak meg, ezért kemoterápiás kezeléseket kapott. Emiatt és egészségi állapotára hivatkozva minden fellépését törölte. 2008 decemberében Londonban koncertet szerveztek a javára, melyen felléptek a Soft Machine Legacy tagjai, az In Cahoots, a Delta Sax Quartet, Sophia Domancich és Simon Goubert, Yumi Hara Cawkwell és az Alex Maguire Quartet. Az újabb koncertet 2009. júniusára tervezték.
Hugh Hopper 2009. június 5-én feleségül vette barátnőjét, Christine-t és június 7-én meghalt leukémiában.
Kívánságára tibeti buddhista szertartás szerint temették el 2009. június 25-én.
a Soft Machine-nel
másokkal
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
