Hosszú hadjárat
From Wikipedia, the free encyclopedia
A hosszú hadjárat más néven balkáni hadjárat egy Hunyadi János, I. Ulászló és burgundi Fülöp herceg által vezetett, és számos európai uralkodó török elleni hadjárata volt a Balkánon 1443. július 22. és 1444. január 25. között. Ezt IV. Jenő pápa hirdette ki 1443. január 1-jén.
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon. |
Gyors adatok
Hosszú hadjárat | |||
A magyar-török háborúk része | |||
Jan Matejko: Ulászló király a várnai csatában | |||
Dátum | 1443. július 22. – 1444. január 25. | ||
Helyszín | Szerbia, Bulgária területén | ||
Eredmény | oszmán győzelem | ||
Harcoló felek | |||
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. | |||
| |||
Parancsnokok | |||
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. | |||
| |||
Haderők | |||
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. | |||
|
Bezárás
A hosszú hadjárat és annak döntő ütközete, az 1444. november 10-én vívott várnai csata, melynek során elesett I. Ulászló király és az expedíció pápai képviselője, Giuliano Cesarini bíboros is, a keresztes szövetség meghatározó vereségét eredményezte.