(1922–1970) magyar fizikus From Wikipedia, the free encyclopedia
Horváth János István (Szeged, 1922. január 11. – Szeged, 1970. június 28.) a József Attila Tudofmányegyetem Elméleti Fizikai Tanszékének vezetője, a fizikai tudományok kandidátusa (1952), a kari Fizikai Szakbizottság titkára, a Magyar Tudományos Akadémia Matematikai és Fizikai Tudományok Osztálya Fizikai Bizottságának tagja, a Művelődésügyi Minisztérium Fizikai Szakbizottságának titkára, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat Országos Választmányának tagja és helyi Bizottságának elnöke, a Természettudományi Kar Szakszervezeti Bizottságának elnöke, az Oktatásügy Kiváló Dolgozója.[1] Magyar fizikus, egyetemi tanár, a fizikai tudományok doktora (posztumusz, 1970). A Magyar Tudományos Akadémia Fizikai Bizottságának és Atomhéjfizikai Albizottságának tagja. Fia, Horváth László (1949–2006) biofizikus, az MTA doktora.
Horváth János | |
Született | 1922. január 11. Szeged |
Elhunyt | 1970. június 28. (48 évesen) Szeged |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | fizikus |
Tisztsége | egyetemi tanár |
Sablon • Wikidata • Segítség |
1942–1945 között a szegedi Horthy Miklós Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a József Attila Tudományegyetem Természettudományi Karának Elméleti Fizikai Tanszékén gyakornok volt. 1944-ben a Szegedi Tudományegyetemen matematika–fizika szakos középiskolai tanári oklevelet szerzett, mint Eötvös-kollégista. 1945-ben bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1945–1946 között a Szegedi Tudományegyetem tanársegéde volt. 1946–1952 között budapesti József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Kémiai Fizikai Intézete és a Debreceni Egyetem Orvosfizikai Intézete tudományos munkatársa volt. 1952–1970 között a Szegedi Tudományegyetem elméleti fizikai tanszékének tanszékvezető egyetemi docense lett. 1953–1969 között az Eötvös Loránd Fizikai Társulat szegedi tagozatának elnökségi tagja, 1970-ben elnöke volt. 1962-ben elvégezte a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetemet.
Eleinte fizikával, kvantummechanikával és az atomfizikai többtestproblémával foglalkozott, ahol a Gombás-iskola módszereit fejlesztette tovább. Ezt követően a differenciál-geometrián alapuló fizikai térelméleteket vizsgálta. A fluoreszcens molekulák színképvizsgálatával s a tér-idő kérdéskörével is foglalkozott. Mintegy 70 tudományos publikációja jelent meg. Számos egyetemi tankönyv és jegyzet szerzője. Több fizikatörténeti tanulmányt is írt. Átdolgozta Dmitrij Ivanovics Blohincev: A kvantummechanika alapjai című művének magyar fordítását.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.