Hidegcsepp
elavult meteorológiai kifejezés From Wikipedia, the free encyclopedia
elavult meteorológiai kifejezés From Wikipedia, the free encyclopedia
A hidegcsepp,[1] vagy DANA (Depresión Aislada en Niveles Altos) egy évente megjelenő meteorológiai jelenség, amely általában az ősz és a tavasz kezdeteivel esik egybe a Földközi-tenger nyugati részén. Különösen Spanyolországban, azon belül pedig a keleti partvidéken és a Baleár-szigeteken tapasztalható, bár hatásai a szárazföld belsőbb területein is érezhetők. Általánosságban elmondható, hogy a hidegcsepp annak az eredménye, hogy egy hideg sarki légfront nagy magasságban (jellemzően 5-9 km) lassan halad Nyugat-Európa fölött, és összeütközik a Földközi-tenger melegebb és nedvesebb levegőjével, erős és károkat okozó viharokat generálva ezzel. A meteorológiában a hidegcsepp kifejezés a légkör felsőbb szintjein található korlátozott mennyiségű hideg levegőre utal, amelyet az időjárási térképen zárt izotermákkal körülvéve ábrázolnak; ez a jelenség a kolumbiai Karib-tenger partján fekvő Sierra Nevada de Santa Marta környékén is megfigyelhető, tekintettel a part menti hegység magasságára, amelynek csúcsai több mint 5000 méterrel vannak a tengerszint felett.[2]
.jpg)
Günter D. Roth a hidegcseppet 5000 és 10000 méteres magasság közötti anticiklonként határozza meg. A mag nagyon hideg levegőből áll. Zivatarokat és nagyon hideg esőt okoz.[3] Bár alapvetően helyes, ez a meghatározás két okból nem kielégítő: először is, nem anticiklonról van szó, hanem éppen ellenkezőleg, azaz egy izolált magaslégköri depresszióról,[4] ezért a megfelelőbb meteorológiai elnevezés a DANA, azaz Depresión Aislada en Niveles Altos,[5] amely akkor alakul ki, amikor az általános nyugati cirkulációban (a középső szélességi körök esetében) törés következik be, és így a futóáramlat egy leszálló ágat hoz létre, amely elszigetelődik az általános cirkulációtól. A sarki futóáramlatnak az alacsonyabb szélességi körökbe való behatolása hideg levegő "cseppjét" hozza létre, amelyet egy nagy meleg légtömeg (szubtrópusi anticiklon) vesz körül. Ez a függőleges hőmérsékleti gradiens következményeként a meleg, nedves levegő nagy tömegének felemelkedéséhez vezet a középső és felső légköri rétegekbe. Másodszor, a "nagyon hideg eső" kifejezésnek nincs értelme: a csapadék mindig annak a levegőnek a hőmérséklete, ahol kialakul. Gyakran előfordul, hogy a légoszlop emelkedése olyan gyors, hogy nagyon hirtelen lehűl, és jégeső keletkezik. Ezért a jelenséget legjobban a DANA névvel illetik, és eredete - ahogy a rövidítés is jelzi - mindig a légkör felsőbb szintjein található. Az e magaslégköri depresszióval kapcsolatos hatások különösen a tengerparti területeken érzékelhetőek, ahol a csapadék a szokásosnál magasabb hőmérsékleten koncentrálódik, ami a meleg, nedves levegő felemelkedését eredményezi, amely nagyon intenzív és hosszan tartó esőt hoz létre.
A hidegcsepp több 100, de akár 1000 km átmérőjű is lehet. Homogén és a környező tömegektől elválasztó frontvonal nélkül, és döntő befolyással van az időjárásra. A hidegcsepp általában egy olyan zárt légköri cirkulációhoz vezet, amelyben nincs meghatározó szélkomponens, mivel az kirekesztődik az általános nyugati cirkulációból. Magas légköri szinteken elszigetelt hullámvölgy alakul ki.[6]
A "hidegcsepp" kifejezés nem tévesztendő össze a mezoskálán keletkező, zivatar vagy felhőszakadás alatti hideg légtömegekkel, amelyekben a szilárd vagy folyékony csapadékot hideg légtömegek szállítják a felszínre abból a környezetből, amelyben a csapadék keletkezett. Mivel a hideg levegő sűrűbb, mint a meleg levegő, képes felhalmozódni a felszínen, és egy "hideg légkupolát" képez, amelyet hideg légzsebeknek is nevezünk, és mivel a hideg levegő alulról felfelé halmozódik, termikus inverzió jön létre. A környező meleg levegővel való határon azonban "széllökésfront" alakul ki, amely elválasztja a két légtömeget. [7]
A hidegcsepp eredete 1886-ban jelenik meg a német iskolában, amely bevezette a Kaltlufttropfen gondolatát, ami lefordítva „hideg levegőcsepp”. A definíció a következő volt: „a felszínen nem tükröződő, markáns mélyedés, amelynek középső részén a leghidegebb levegő található.”[8][9] Később, a megfigyelési módszerek tökéletesedésével kiderült, hogy a magaslégköri depresszióknak nem feltétlenül kell alacsonyan és a felszínen tükröződniük. Valójában a DANA vagy "hidegcsepp" konfigurációban a felszínen uralkodó hatásközpont egy anticiklon vagy legfeljebb egy termikus mélypont, amelyek akkor alakulnak ki, amikor a felszíni légtömegek a felszínt felmelegítő erős naptevékenység hatására kitágulnak. A hidegcsepp kezdeti és alapvető koncepciója nem foglalkozott a hidegcsepp kialakulásával, és természetesen a légkör megfigyelésének és elemzésének új módszereinek (szondázások, felszíni és magassági megfigyelések, műholdak, numerikus modellek, új dinamikai elméletek stb.) megjelenésével megfigyelt egyéb jellemzőkkel sem. Ezért ez a kifejezés elavulttá vált, és gyakorlatilag az összes meteorológiai iskola használaton kívül helyezte. A kifejezés csak származási országában, Németországban (mint Kaltlufttropfen) [10] és Spanyolországban (mint Gota Fría, vagy DANA) maradt használatban, ahol a médiában népszerűsítették. Az évek során és a 20. század közepén a hidegcseppre egy másik, pontosabb kifejezést alkottak, amelyet az angolszász terminológiában cut-off low-nak vagy izolált depressziónak neveztek, amelynek definíciója:[8]
Olyan zárt magaslégköri depresszió, amely teljesen elszigetelődött és elkülönült a jet-áramláshoz kapcsolódó légköri cirkulációtól, és amely ettől az áramlástól függetlenül mozog, néha helyhez kötött vagy akár hátráló irányba is elmozdulhat (elmozdulása ezekben az esetekben kelet-nyugati irányban történik).
Amint látható, ez a meghatározás tartalmazza az ilyen típusú helyzetekhez kapcsolódó alapvető elemeket, amelyek az elszigeteltség, a különállás és a szinguláris mozgás, amely független a futóáramlat keringésétől, ahol keletkezett. Ebben az új, vagy megújított koncepcióban nem tesznek említést sem az esetleges felszíni visszaverődésekről (ebben az esetben már nem DANA, mivel nem csak magas szinten, hanem egy izolált hideg széllökés lenne), sem a hatásokról, amelyek potenciálisan kapcsolódhatnak hozzá. Spanyolországban ezt a kifejezést DANA (Depresión aislada en niveles altos) néven alkották meg. A "magaslégköri" fogalmát azért adták hozzá, hogy kiküszöböljék a félreérthetőséget, amelyet a csak alacsony szinteken (termikus mélypontokon) előforduló más anyagokkal való összetévesztés okozhat.
Hivatalosan a hidegcsepp kifejezést az AEMET döntése értelmében teljesen elutasították. Napjainkban azonban a kifejezés még mindig (tévesen) megmaradt a köznyelvi szóhasználatban, és olyan zavarokra utal, amelyek néhány órán vagy napon át tartó, kivételesen heves és intenzív csapadékot okozhatnak, jelentős elektromos aktivitással és jégesővel kísérve, amelyek kis vagy közepes területeket érintenek, és kiszámíthatatlan pályát követnek, heves esőzéseket és erős szelet okozva.
Eredete, szorosan kapcsolódik a sarki futóáramlathoz, a jet streamhez vagy egyszerűen a poláris futóáramlathoz. Ez a futóáramlat szakadáson megy keresztül, ami a hideg levegő egy kis részének elszigetelődését eredményezi az általános keringéstől, amely egyértelműen melegebb környezetben helyezkedik el. A futóáramlat ilyen módon történő megszakadása több okból is bekövetkezhet: először is figyelembe kell venni, hogy egy ilyen légköri konfiguráció kialakulásához alacsony zonális cirkulációs indexnek kell lennie, azaz a futóáramlatnak sok gerincet és mélyedést kell tartalmaznia, és egyértelműen hullámzónak kell lennie. Ez főként nyáron fordul elő, amikor kicsi a vízszintes hőgradiens. Következésképpen a futóáramlat lassabban áramlik, könnyebben "kanyaroghat" és északabbra áramlik, ami a sarki frontok északi irányú elmozdulását okozza.[11]
Így vályúk keletkeznek, amelyek déli irányú elmozdulásuk során leválhatnak a futóáramlatról, és hidegcseppé alakulhatnak. Másodszor, létezik egy bizonyos légköri konfiguráció, amely szintén alacsony zonális cirkulációs index mellett jön létre, az úgynevezett "zárt rendszerű konfiguráció". Ilyen konfiguráció akkor jön létre, amikor az áramlat két ágra ágazik, amelyek belső zónájában egy zárt anticiklon marad. Amikor ez az elágazás bekövetkezik, a déli ág hajlamosabb leválni a áramlatról, és kialakul az úgynevezett DANA vagy "hidegcsepp".[12]
A hidegcsepp, mint minden más vihar vagy depressziós rendszer, a konvekció révén felemelkedő légtömegeket ciklonális fordulatra kényszeríti. A DANA-t vagy "hidegcseppet" ugyanúgy két részre oszthatjuk, mint egy mélyedés esetében: a keleti és a nyugati szélére. Bármely depressziós rendszer futóáramlatának keleti széle egyértelműen a leginstabilabb, ez a magasságban divergens perem, vagyis a mélyedés csúcsáról vagy a hidegcsepp déli szakaszáról induló geostrofikus szél gyorsabb, mint maga a csúcsszél, ami a légtömegek vákuumát hozza létre a felső rétegekben. Ezt az emelkedő légtömegek segítségével éri el, mivel konvektív mozgások jönnek létre, amelyek a legintenzívebb viharokat váltják ki.
A nyugati peremén ennek az ellenkezője történik, a rendszer csúcsához közeledő szél gyorsabb, mint maga a csúcsszél, a magasságban konvergencia van, amelyet egy süllyedő mozgással érnek el, ami nagyobb stabilitást eredményez. A hidegcsepp hatása annál jelentősebb lesz, minél magasabb a tengervíz hőmérséklete, mivel a meleg levegő kisebb sűrűsége miatt a vízgőz hirtelen felemelkedik és kondenzálódik, gyorsan nagy magasságú (általában 10 km-nél nagyobb) felhőket képezve, amelyek szinte mindig cumulonimbus típusúak.
Világossá kell tenni, hogy a DANA vagy "hidegcsepp" kialakulásával kapcsolatos észrevehető hatások nem csak a tengerparti területeken jelentkeznek, bár igaz, hogy ott a magasabb páratartalom és a függőleges hőmérsékleti gradiens miatt jobban érzékelhetőek. Hatásuk azonban érezhető a kontinentális felszíneken, ha azokon jelentős relatív páratartalom és függőleges hőgradiens értékek vannak.
A DANA vagy "hidegcsepp" konfigurációk az év bármely szakában kialakulhatnak, hatásuk azonban jobban érzékelhető a nyár végén és kora ősszel, ugyanis ekkor a körülmények adottabbak a kialakuláshoz. A közhiedelem szerint viszont csak az évnek ebben az időszakában fordulnak elő, mert hatásuk ebben az időszakban jobban érezhető, mint bármely más időszakban, ami helytelen érv. Ki kell emelni, hogy a DANA konfigurációk bármelyik hónapban előfordulhatnak anélkül, hogy sokszor kedvezőtlen meteorológiai jelenségeket hoznának magukkal.[13]
A Földközi-tenger partvidékén szeptember és november között általában a legösszetettebb meteorológiai jelenségeket regisztrálják az egész Ibériai-félszigeten, ahol több okból kifolyólag ilyen a konfiguráció.
A környezeti hőmérséklet fontos, mivel minél magasabb a környezeti hőmérséklet, annál nagyobb a függőleges hőmérsékleti gradiens.
A körülményeknek ez a számítása az, ami szinte tökéletesen összekapcsolja a "hidegcsepp" illetve a DANA kifejezéseket a Földközi-tengerrel ebben az időben. Azonban nem ez az egyetlen régió, amelyre ez a konfiguráció hatással lehet, mivel a fennsíkokon a nagy napszakos felszíni felmelegedéshez kapcsolódóan nagy függőleges hőmérsékleti gradiens is kialakul. A Földközi-tenger felől viszont a nedvesség advekciója is létrejöhet (szórványosabban érkezik és keletről nyugatra csökken), mindez pedig vihartevékenységet generálhat, amely a félsziget belsejében is fokozódik.
A hidegcseppek tehát a futóáramlat hatására minden középső szélességi fokon gyakoriak, de mint az, különösen fontosak a mediterrán éghajlaton, ahol a tenger bőséges nedvességet biztosít, és rövid ismétlődési idejük miatt az éghajlat csapadékrendszerének jellegzetes vonásának tekinthetők.
A spanyol Földközi-tenger partvidékén, különösen a Valenciai Közösségben és Murcia régióban, az erőssége akár pusztító is lehet, tucatnyi vihar sorozatot produkálva, alig hagyva köztük szünetet, nagyon erős széllel (bár nem túl elterjedt, figyelembe véve, hogy ez a depresszió nem tükröződik a felszínen), nem találunk egymáshoz nagyon közel olyan izobárokat, amelyek nagyon közel vannak egymáshoz, ami erős szelekre utalna; az erős szelek ebben az esetben a mezoskála feltételeinek és a csapadéknak köszönhetőek, amelyek képesek meghaladni az intertrópusi zónában a medreket feltöltő viharok által okozott csapadékot, ami nagyon súlyos áradásokat okoz. Ezek a jelenségek Katalóniában is gyakoriak. [14]
Összefoglalva, a hidegcsepp egy olyan jelenség, amelyet a közhiedelem (tévesen) csak a Földközi-tengerhez köt, mivel hatásai ebben a régióban jobban érzékelhetőek, mivel itt nagyobb a hőmérsékleti különbség, mint más területeken. A tenger nyáron nagyon felmelegszik, és a parthoz közeli területeken a harminc fokot is megközelítheti, de amikor beköszönt az ősz, a felsőbb rétegekben általában hideg légtömegek áramlanak a térségbe. Mivel a Földközi-tenger feletti melegebb levegő könnyebb, gyorsan emelkedik. Ha ezen a ponton keleti szél fúj, amely több nedvességet hoz és a szárazföldre sodorja, akkor kibontakozik az ereje. A hidegcsepp, akárcsak a hurrikánok, a tenger energiájától függ, így a legerősebb szelek és a legnagyobb csapadék általában a partvidéken fordulnak elő, akárcsak a hurrikánok. A hideg csepp forog, és sokszor még a „szeme” is megpillantható a közepén.
A hidegcsepp rendkívül veszélyes meteorológiai jelenség azokon a területeken, ahol megjelenik. A félsziget keleti partjainál mindig is az ilyen típusú jelenségek idején volt a legnagyobb őszi csapadék, amelyek súlyos áradásokat, eróziókat, számos áldozatot és jelentős pusztítást okozhatnak, vagy akár kiterjedt területeken, mint például Murcia városában 1876-ban. Szélsőséges intenzív esőzések is előfordulnak, mint például 1987-ben Gandíában (Valencia), amikor a csapadékmennyiség meghaladta az 500 l/m²-t, ami alig több, mint amennyit a térségben egész évben esik.
A szél a tengerparton elérheti a 140 km/h-t is, ami fákat dönt ki, de a szárazföld belsejében jelentősen csillapodik.
A keletkező viharhullámok tönkretehetik a strandokat, csónakokat és sétányokat, a tenger a szárazföldre is betörhet, és akár a part menti telephelyeket is tönkreteheti. A viharhullámok nem olyan erősek, mint a hurrikánoké, de még így is képesek 1 méterrel vagy annál is többel megemelni a tengerszintet, elnyelve a strandokat és a sétányokat. A hullámok általában több mint 4-5 méter magasak, a rövid hullámhosszuk miatt nem túl magas, de nagyon erős hullámok.[14][15]
.JPG)
A hidegcsepp-jelenségnek tulajdonítható a Spanyolországban 1987. november 3-án, 24 óra alatt lehullott legnagyobb csapadékmennyiség rekordja, amely 817 mm volt a valenciai Olivában. Ismert egy másik eset is (amelyet az AEMET nem erősített meg), amely szerint 1957. október 2-án 871 mm eső esett Xábiában (Alicante). A jelenségről térképeket találunk az El Mundo című újságban.[44]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
