Hetény (Szlovákia)
község Szlovákiában From Wikipedia, the free encyclopedia
Hetény (szlovákul Chotín) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Komáromi járásában.
| Hetény (Chotín) | |||
 | |||
| A községi hivatal épülete | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Nyitrai | ||
| Járás | Komáromi | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Magyari Ferenc | ||
| Irányítószám | 946 31 | ||
| Körzethívószám | 035 | ||
| Forgalmi rendszám | KN | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1375 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 68 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 109 m | ||
| Terület | 20,425 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 48′ 18″, k. h. 18° 13′ 50″ | |||
| Hetény weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hetény témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Komáromtól 10 km-re északkeletre fekszik, a mátyusföldi síkságon, a Komárom-Nyitra főúttól (64) és vasúttól (megállóhely) 3 km-re. A község közigazgatási területe 20,425 km². Közigazgatásilag határos: Izsával (délről és keletről), Szentpéterrel (északról), Komárommal (délnyugatról). A község déli határát az Öreg-Zsitva alkotja. A falutól északra fekvő dombos területen találjuk a Csenke-erdőt (Čenka), valamint a Hetényi-homokbuckákat. A község katasztere elnyúlik egészen a 64-es főútig, ahonnan a vasútállomásnál ágazik el a Perbete és Kolta felé vezető 589-es út. A falu főutcája egyben az erről az útról Marcelháza felé leágazó mellékút. Korábban hozzátartozott a ma Komáromhoz tartozó Lándor is, valamint a ma már nem létező Örs-puszta.[2]
2013
2015
2016
Hetényben hosszú ideje fészkeltek gólyák. 2011-től tartanak nyilván egy új fészket, amelyben 2011-ben 3, 2012-ben 1, 2013-ban, 2014-ben és 2015-ben is 3-3, 2016-ban 2 fiókát számoltak össze.[3]
Közelében újkőkori, vaskori szkíta és trák, valamint kelta, illetve római kori leleteket és honfoglalás kori magyar temetkezési helyet tártak fel. Különösen jelentős kelta település meglétére utal a mai Hetény területén az, hogy sok hamvvedres sírt találtak a szőlőhegyen.[4] Az avar korból származó leletek a Disznó legelő dűlőben kerültek elő.[5]
Első okleveles említése 1075-ből származik Vaghetum néven. 1138-ban villa Hetten alakban említik. 1233-ban már az esztergomi érsekség birtoka volt, 7 évvel később a komáromi és a banai vár tartozékaként említik. 1245-ben IV. Béla a tatárjáráskor Komárom várát védő kapitánynak adományozta Hetény elnéptelenedett birtokát is.[6] 1272-ben Sixtus mester itteni birtokait (Hetyn) az esztergomi érsekségre és testvérére hagyományozta.[7] 1278 körül Csák Máté nádor megpróbálta visszaszerezni Szécs nembeli Mikótól az egykor a komáromi várhoz tartozó királyi birtokokat, ami birtokjogukat azonban az érintettek oklevelekkel tudták igazolni.[8] A 13-14. század fordulóján a Bána nemzetségbeli Cseszneki család birtoka volt. 1345-ben már a Boldogságos Szűznek szentelt egyházát is említik.[9] 1418-ban Kanizsai János esztergomi érsek halála után Hetény érsekséghez tartozó részeit jogtalanul elfoglalták és a komáromi vár birtokaihoz csatolták.[10]
1502-ben Szentiványi Zsigmond után Hetényt több nemes között osztották fel. 1505-ben parucsai Sarthvány Fóris lemondott az őt illető részről, Attya Miklós esztergomi prépost javára.[11] A 16. századi török pusztítás után sokáig lakatlan volt, 1552-ben mindössze 4 háza állt fenn. Ekkoriban Hethyn néven szerepel. Az esztergomi érsekség birtokán 1597-ben végeztek kárfelmérést.[12]
1615-ben hódolt falu.[13] 1632-ben is.[14] A 17. században népesült be újra Vág- és Garam-menti, valamint gömöri telepesekkel. Lakói ekkor már református vallásúak voltak, 1650-ben már lelkipásztoruk is volt (Patay György). 1666-tól a falu lelkésze volt Sajószentpéteri Márton prédikátor, akit az ellenreformáció 1674-ben gályára küldött. A református gyülekezet csak 1781-ben alakulhatott újjá. Az újjátelepült falu az esztergomi érsekség birtoka maradt. 1701-ben Kollonich Lipót esztergomi érsek több hetényi áttért kálvinistától elvette birtokát és azokat Sándor Menyhértnek, Esztergom alispánjának adományozta.[15] 1711-ben a verebélyi székhez tartozott egy kuriális rész.[16] 1856-ban és 1882-ben is tűzvész pusztított a faluban.
Vályi András szerint Hetény - Magyar falu Komárom Várm. földes Ura az Esztergomi Érsekség, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik a’ Kászonyi járásban, Iszának filiája, határja középszerű, mint réttye, ’s legelője.[17]
Fényes Elek szerint Hetény, magyar falu, Komárom vmegyében, Komáromtól 1 mfldnyire, lapályos rónaságon: 27 kath., 1192 ref. lak. Ref. anyaegyház és iskola. Róna határa 5050 holdból áll, melly a Duna, Vágh, Nyitra és Zsitva folyamok áradásaitól igen sokat szenved, ugy hogy 3509 holdat könnyen árvizjárta földnek lehet mondani. Földe homokos, de jó termő. Lakosai szorgalmasok, s földmivelésen kivül marhával is kereskednek. F. u. az eszterg. érsek, és a guttai urad. tartozik.[18]
Borovszky Sámuel vármegye-monográfiája (1907) szerint a falunak 314 háza és 1847 lakosa volt a századfordulón. Ekkoriban a monográfia szerint lakói a hímzést háziiparként űzték, különösen híresek voltak az azsúrnak és toledónak nevezett hetényi kézimunkák.A trianoni békeszerződés előtt Komárom vármegye Udvardi járásához tartozott.
1945-1948 között lakóinak egy részét kitelepítették Magyarországra (sok hetényi került Mórra). A település 1992-ben a Szlovákiai Magyar Képzőművészek Szövetségének székhelye lett, amely Csokonai Vitéz Mihály múzsájának emlékére 1993-ban itt nyitotta meg a társaság tagjainak alkotásai mellett a hetényi kézimunkák állandó kiállításának is helyet adó Lilla Galériát. A falu bortermelő község, a pincesor a falutól keletre húzódik.
1880-ban 1452 lakosa közül 1375 magyar, 1 német, 29 egyéb anyanyelvű és 47 csecsemő volt.
1890-ben 1587 lakosa mind magyar anyanyelvű volt.
1900-ban 1847 lakosa közül 1832 magyar, 8 német és 1 szlovák anyanyelvű volt.
1910-ben 1817 lakosa közül 1811 magyar, 5 szlovák és 1 német anyanyelvű volt.
1921-ben 1755 lakosából 1743 magyar, 3 csehszlovák és 1 német volt.
1930-ban 1890 lakosából 1745 magyar, 132 csehszlovák és 7 zsidó volt.
1941-ben 1824 lakosából 1811 magyar, 5 szlovák és 8 egyéb nemzetiségű volt.
1991-ben 1466 lakosából 1294 magyar, 165 szlovák, 5 cseh és 2 egyéb nemzetiségű volt.
2001-ben a község 1448 lakosából 1261 magyar (87%), 182 szlovák, 3 cseh és 1 német volt. 2001-ben lakói közül 925 református, 347 katolikus és 30 evangélikus vallású volt.
2011-ben 1383 lakosából 1157 magyar, 201 szlovák, 5 cseh, 1-1 német és ukrán, illetve 17 ismeretlen nemzetiségű volt.
2021-ben 1375 lakosából 1132 (+28) magyar, 175 (+19) szlovák, (+1) cigány, 7 egyéb és 61 ismeretlen nemzetiségű volt.[19]
A faluban magyar nyelvű óvoda és általános iskola működik. A korábban református iskolát 1945-ben államosították és megszüntették a magyar nyelvű oktatást, mely 1948-ban indult újra. Ekkor nyílt meg a magyar óvoda is. Az iskola Tarczi Lajos nevét viseli.
- Református temploma a 18. század második felében épült, értékes barokk-klasszicista szószék tartozik hozzá. Kapuzata felett az 1792-es évszám olvasható. A templom mai alakját 1912-ben nyerte el.
- A falutól északnyugatra fekszik a Hetényi-homokdombok (Chotínske piesky) védett terület (4 hektáron 1953 óta), mely a homokpusztai szöcske egyik utolsó előfordulási helye.
- Galériája Lilláról, Csokonai Vitéz Mihály szerelméről kapta a nevét, aki itt volt lelkészfeleség.
- A református parókia 1931-ben épült.
- A régi iskola 1857-ben, az új 1872-1873-ban épült. Ma óvodaként, illetve református gyülekezeti központként működnek.
- Hetényi Újbor Ünnepe.
Emlékművek, emléktáblák
- A faluban egész alakos szobrot állítottak Széchenyi Istvánnak. A szobor Nagy János alkotása és 2000-ben avatták fel.
- Az alapiskola épületének falán 1994-ben avatták fel Tarczy Lajos emléktábláját, mely Nagy Lajos alkotása.
- A református templom falán 1934-ben helyezték el Szentpéteri Márton gályarab prédikátor emléktábláját.
- A községi hivatal falán 2005-ben a falu első írásos említésének 930. évfordulóján emléktáblát helyeztek el.
- A községi hivatal falán található a kitelepítettek emléktáblája, melyet 1998-ban avattak fel.
- Az óvoda falán található a Csemadok megalakulásának 50. évfordulójára 1999-ben elhelyezett emléktábla.
- A községi hivatal közelében áll Tarczy Lajos emlékműve (kőoszlop emléktáblával és plakettel).
- A református templom bejáratával szemben 2007-ben, a reformáció 490. évfordulójára kopjafát állítottak.
- A millenniumi kopjafa a falu központjában, a Széchenyi-szoborral szemben áll, a községcímer díszíti. Buncz János alkotása, 2001-ben avatták fel.
- A temetőben áll a két világháborúban elesett hetényiek emlékműve. Az oszlopos, turulmadárral díszített emlékművet 1924-ben állította a község, később egészítették ki a második világháború áldozatainak névsorával.
Szentpéteri Márton-emléktábla
Tarczy Lajos-emléktábla
Alapítási emléktábla
A kitelepítettek emléktáblája
Csemadok-emléktábla
Tarczy Lajos emlékműve
Millenniumi kopjafa
Millenniumi kopjafa - részlet
A reformáció évfordulójára állított kopjafa
Széchenyi István szobra
A két világháború áldozatainak emlékműve
Szakrális kisemlékek
- Műkőből készült temetői nagykereszt a katolikus temetőben.
- Tarczy Lajos (1807–1881) filozófus, természettudós a faluban született. Tiszteletére évente megrendezik a Tarczy Lajos Napokat, ő az alapiskola névadója és emléktábla is őrzi emlékét.
- Hetényen született 1942. november 6-án Varga Sándor történész, levéltáros, politikus.[20]
- Itt szolgált Farkas Benő (1826-1886) református lelkész.
- Itt szolgál Écsi Gyöngyi (1965) lelkész, népdalénekes, gyűjtő.
- Itt élt Rancsó Dezső (1966) magyar színész.
- Itt ásatott Mikuláš Dušek (1913-1994) régész, igazgató, Ratimorsky Piroska (1944) régész, a komáromi Duna Menti Múzeum egykori munkatársa, illetve Peter Romsauer (1947) nyitrai régészprofesszor.
Címeres falutábla
Református templom
Református templom
A református templom kapuja (1792)
A református templom udvarának kapuja
Tarczy Lajos Alapiskola
A Lilla Galéria
Óvoda
Kis tó a faluközpontban
Szőlőtermesztés a községben
Hagyományos építkezési mód Hetényen
Posta
Futballpálya
Üzletház a faluközpontban
Régi síremlékek a hetényi temetőben
Fafeldolgozó üzem
Új bérlakások a községben
A hetényi homokbuckák
Vasútállomás
Tájkép a község nyugati részén
Bútorüzem a vasútállomásnál
Kétnyelvű helységnévtábla
Temetői nagykereszt
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
