Hegedüs (Hirschl) Andor kereskedelmi utazó és Sonnenfeld Dóra gyermekeként született Budapesten, de szülővárosának mindig is Nagyváradot tartotta.[3] Apai nagyszülei Hirschl Bernát és Schönberger Jetta, anyai nagyszülei Sonnenfeld Dávid és Goldziher Szidónia (1864–1918)[4] voltak. Gimnáziumi tanulmányait a Markó utca állami főgimnáziumban végezte. 1935-ben jogi diplomát szerzett a Pázmány Péter Tudományegyetemen, ahol történelemből és irodalomból is lediplomázott. 1936–1940 között ügyvédjelölt volt.
1945–1973 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola művészetelméleti tanszékvezetője. 1946–1947 között a Köztársaság irodalmi rovatvezetője. 1946–1949 között Budapesten a városházán osztályvezető tanácsosként dolgozott, valamint a Pázmány Péter Tudományegyetem filozófiatörténet-tanára volt. 1947–1949 között a Jövendő irodalmi rovatvezetője és a Március Tizenötödike felelős szerkesztője.[6] 1955–1957 között a Magvető Könyvkiadó igazgatója.
Jó barátságban állt Kosztolányi Dezsővel, Kassák Lajossal, Hóman Bálinttal, Lukács Györggyel. Elsősorban kultúrtörténeti regényeket, drámákat írt. "Hargitai Gábor" fedőnéven a kommunista állambiztonságnak dolgozott, aktívan jelentett a londoni magyar emigrációról, Ignotus Pálról, Faludy Györgyről és Szász Béláról. 1964-től a BM III/III Főcsoportfőnökség foglalkoztatta.
1946–1982 között Balog Zsuzsanna volt a felesége. 1983-tól Semmelweis Margit volt a párja.
Anyagi büntetőjog az árpádházi királyok korában; s.n. Budapest, 1935 (Értekezések Eckhart Ferenc Jogtörténeti Szemináriumából)
A mámor zendülői. Regény; Dante, Budapest, 1937
Olaszország születése; Linea, Budapest, 1943
Bálványrombolók; Urbányi Ny., Budapest, 1944 (Anonymus regénytár)
A magántulajdon lázadása / Két isten árnyékában; Anonymus, Budapest, 1945
A Szovjetunió és a vallás; Dante, Budapest, 1945 (Dante új könyvtár)
Az emberi méltóság. Bevezetés az erkölcstanba; Anonymus, Budapest, 1945
Budai Nagy Antal; Szikra, Budapest, 1946 (Szabad Föld könyvtára)
Polgár Szilárd. Tanúvallomás a tegnap alkonyáról; ill. Győry Miklós; Anonymus, Budapest, 1946
Szent István, az országépítő; Szikra, Budapest, 1946 (Szabad Föld könyvtára)
Az oceán vándora. Mikluho-Maklaj életrajz-regénye; Franklin, Budapest, 1946
A polgári irodalom stílusirányai; Parnasszus, Budapest, 1947 (Parnasszus könyvtár)
Az istentelen Kulin bán. Történelmi regény; Dante, Budapest, 1947
Bevezetés a magyar társadalomtörténetbe; Stúdió, Budapest, 1947
Mátyás király; Szikra, Budapest, 1947 (Szabad Föld téli esték könyvei)
Orosz könyvek között; Új Magyar Könyvkiadó, Budapest, 1947 (Új magyar ismeretterjesztő könyvtár)
II. Rákóczi Ferenc; Szikra, Budapest, 1947 (Szabad Föld könyvtára)
Negyvennyolcas kalendárium. 1848–1948; összeáll. Hunyadyné Balázs Éva, Hegedüs Géza; Székesfővárosi Irodalmi Intézet, Budapest, 1947
A kalmár és a forradalom. Verses vígjáték; Kultúra, Budapest, 1948 (Új magyar könyvtár)
A véres csillag; Budapest Irodalmi Intézet, Budapest, 1948 (Jó könyvek)
Magyar irodalom; Szakszervezeti Tanács Oktatási Osztálya, Budapest, 1948
Hunyadi János; Szikra, Budapest, 1948 (Szabad Föld téli esték könyvei)
Magyar romantika; Budapest Irodalmi Intézet, Budapest, 1948 (Új könyvtár)
Társadalomtörténet; MEFESZ soksz., Budapest, 1949 (Pedagógiai Főiskola előadásainak jegyzetei)
A mindentudás városa. Történelmi regény; Dante, Budapest, 1949
Az ember hídat épít; Athenaeum, Budapest, 1950
Az erdőntúli veszedelem; Athenaeum, Budapest, 1950
Irodalmunk harca a nemzeti függetlenségért; Irodalomtörténeti Társaság, Budapest, 1951 (Vezérfonal városi előadók számára)
Kievi küldetés; Ifjúsági, Budapest, 1951 (Fiatalok könyvtára)
Megkondulnak a harangok. Regény; Szépirodalmi, Budapest, 1951
Zálogba tett város. Elbeszélés; Szépirodalmi, Budapest, 1951
Zálogosdi bécsi módra (elbeszélés, 1951)
A szovjet irodalom a nagy honvédő háború után; Művelt Nép, Budapest, 1952 (Vezérfonal városi előadók számára)
Hajnal a tárnák fölött; Ifjúsági, Budapest, 1952
Sztálinváros. Kifestőkönyv. Szecskó Tamás rajzai; Ifjúsági, Budapest, 1952
Az aranypecsét. Regény; Szépirodalmi, Budapest, 1953
A fekete ember históriája; Ifjúsági, Budapest, 1953
Csiky Gergely; Művelt Nép, Budapest, 1953 (Nagy magyar írók)
Útvesztő. Regény; Ifjúsági, Budapest, 1954
Mátyás király Debrecenben. Történelmi játék; Művelt Nép, Budapest, 1954 (Népszerű drámák)
A sötétség utolsó órái. Regény; Szépirodalmi, Budapest, 1955
Az írástudó. Történelmi regény, 1-2.; Szépirodalmi, Budapest, 1956
Bojár Bálint. Regény; Szépirodalmi, Budapest, 1957
A milétoszi hajós. Regény; Móra, Budapest, 1957
Szatírák könyve. Fabulák, humoreszkek, epigrammák; ill. Hegedüs István; Szépirodalmi, Budapest, 1957
A Kálmánszeghyek. Regény; Szépirodalmi, Budapest, 1958
A hadvezér. Stromfeld Aurél életéről; Móra, Budapest, 1958
Előszó a hőskölteményhez. Vergilius ifjúsága; ill. Szlovák György; Móra, Budapest, 1958
Régi istenek; Szépirodalmi, Budapest, 1959
A pengő boszorkánytánca. Regény; Szépirodalmi, Budapest, 1959
Az írnok és a fáraó. Regény; ill. Csillag Vera; Móra, Budapest, 1960
Szerelem a fűzfák alatt / Sakuntala gyűrűje. Verses mesejátékok. Kínai és ind mondák alapján; ill. Kondor Lajos; Magyar Helikon, Budapest, 1960
Az idők mélyén. Hangjáték-tetralógia; Magvető, Budapest, 1961
Összhang és zűrzavar. Versek; Szépirodalmi, Budapest, 1962
Párhuzamos életrajzok / Két év nagy idő. Elbeszélés / Aszály; Szépirodalmi, Budapest, 1962
Szent Szilveszter éjszakája; Magvető, Budapest, 1963
Vasbordájú szentek. Regényes korrajz Oliver Cromwellről és az angol forradalomról; Móra, Budapest, 1963 (Nagy emberek élete)
Az életművész hagyatéka. Regény; Szépirodalmi, Budapest, 1964
Az isten és a részegek; utószó Fenyő István; Szépirodalmi, Budapest, 1965 (Olcsó könyvtár)
Az állam én vagyok. Regény/ Dermesztő hidegben. Novella; Szépirodalmi, Budapest, 1965
Régi szép idők (dráma, 1966)
A néző művészete, avagy Röpke beszélgetés a színházba járás élményéről; Színháztudományi Intézet, Budapest, 1966 (Százezrek színháza)
Földönjáró csillagok. Drámai jellemrajzok; Szépirodalmi, Budapest, 1966
Thézeusz. Verses drámák; ill. Hincz Gyula; Magvető, Budapest, 1967
Akit vörös grófnak neveztek. Károlyi Mihály élete; Móra, Budapest, 1967 (Nagy emberek élete)
A végzet sógora; Szépirodalmi, Budapest, 1967
Kulcsra zárt szobában. Életrajzi regény; Corvina, Budapest, 1969 (Muraközy Jánosról)
Kettesben a tragédiával. Regény; Szépirodalmi, Budapest, 1969
A leghuszárabb huszár / Zálogosdi bécsi módra. Történelmi regények; Móra, Budapest, 1969 (Hadik András élete)
Az a májusi riadó. Hősköltemény prózában; Zrínyi, Budapest, 1969
Hermész pecsétje; Magvető, Budapest, 1970
Várj, madár, várj ... Példázat a veszedelmekről; Szépirodalmi, Budapest, 1970
Palota a hegytetőn / Idegenben / Katonadolog; Athenaeum Ny., Budapest, 1971
Így élt Dózsa György; Móra, Budapest, 1972 (Így élt...)
Valló Bonifác történetei; Szépirodalmi, Budapest, 1972
Versenyt a szelekkel (dráma, 1972)
Őszi divertimento. 1962–1971; Szépirodalmi, Budapest, 1972 (versek)
Szenvedélyek. Kisregények; Szépirodalmi, Budapest, 1973
A menekülő herceg. Regény az ifjú Rákócziról; Móra, Budapest, 1973
Az egyetlen út / Lovagok a Körös-parton / István. Három regény a magyar állam kialakulásának első évszázadából; Szépirodalmi, Budapest, 1974
A megalázott Babilon. Történelmi regény; Móra, Budapest, 1974
Hegedüs Géza–Péter László: Dobsa Lajos emlékezete; Múzeum, Makó, 1974 (A makói múzeum füzetei)
Európa közepén, 1-4.; Szépirodalmi, Budapest, 1975–1978
1. Útvesztő / Dermesztő hidegben / A sötétség utolsó órái / Bojár Bálint; 1975
2. A pengő boszorkánytánca / Párhuzamos életrajzok / Aszály / Az állam én vagyok / Két év nagy idő; 1976
3. A Kálmánszeghyek / Kettesben a tragédiával; 1977
4. Palota a hegytetőn / Katonadolog / Idegenben / Az életművész hagyatéka; 1978
A világosság gyermekei. Regény; Szépirodalmi, Budapest, 1979
A titkosírás titka. Valló Bonifác újabb történetei; Kozmosz Könyvek, Budapest, , 1981
Négyszemközt a mindenséggel; Szépirodalmi, Budapest, 1981
Előjátékok egy önéletrajzhoz; Szépirodalmi, Budapest, 1982
Egy jól nevelt fiatalember felkészül; Szépirodalmi, Budapest, 1984
A méneskúti családirtás; Kozmosz Könyvek, Budapest, 1985
Hősök emlékezete. Versek, 1981–1984; Szépirodalmi, Budapest, 1985
Sötétség és világosság; Szépirodalmi, Budapest, 1986
A tegnap alkonya; Szépirodalmi, Budapest, 1987 (visszaemlékezések)
Bordélyház Bizáncban; Népszava, Budapest, 1987 (Kulcs könyvek)
A néhai bűnöző; Népszava, Budapest, 1988
Ábrahám regéje. Krónikás ének huszonnégy szakaszban; Magvető, Budapest, 1988
A visszanyert élet; Szépirodalmi, Budapest, 1989
Epistulák könyve. Költemények a költészetről; Szépirodalmi, Budapest, 1990
A Nagy Parázna szemtanúja; Szépirodalmi, Budapest, 1990 (Kentaur könyvek)
Börtönfalak ábécéje; Népszava, Budapest, 1990
A szent doktorok tudománya avagy A középkori gondolkodás évezrede; Kozmosz Könyvek, Budapest, 1990 (Az én világom)
Ágyban szerzett diadal; Gondolat, Budapest, 1990
A jóslatok beválhatnak / Egy ágyban szerzett királyság
Kihez szólnak az istenek? / A tehetséghez protekció is kell
Phrüné / A gyűlölet rombol, a szerelem épít
Bordélyház Bizáncban / A világuralom alvilága
Fontatlanságok. 70 történelmi érdekesség és hiteles pletyka; Trezor, Budapest, 1996
Géza fia István. A magyarok legelső királya; Seneca, Budapest, 1997
Szóvarázs. Válogatott költemények, 1940–1997; Trezor, Budapest, 1997
Mózes, a népvezér; Pannonica, Budapest, 1998 (Pannonica kiskönyvtár)
A halhatatlan hamisjátékos; szerk. Benczik Mária; Trezor, Budapest, 1999
Isten jött Thébába. A szerző válogatása életművéből; Trikolor, Budapest, 1999 (Örökségünk)
Körösparti metropolis. Nagyváradi legendárium; Palatinus, Budapest, 1999 (Várad, villanyváros)
Vergilius ifjúsága; Holnap, Budapest, 2005
(Előszó a hőskölteményhez címen is)
Szent Szilveszter éjszakája. Történelmi regény; Palatinus, Budapest, 1999
Szatírák könyve; Jövendő, Budapest, 1999 (Múlt a jövendőben)
Hét évszázad magyar versei 2. kötet (Helikon, 1966)
Szakirodalom, műfordítások
Anyagi büntetőjog az árpádházi királyok korában; s.n., Budapest, 1935 (Értekezések Eckhart Ferenc Jogtörténeti Szemináriumából)
A magyar dramaturgia haladó hagyományai; összeáll. Csillag Ilona, Hegedüs Géza, bev. Háy Gyula; Művelt Nép, Budapest, 1953
A költői mesterség. Bevezetés a magyar verstanba; Móra, Budapest, 1959
A görög színháztól a szovjet színházig: az európai színjátszás rövid története (1960)
Byron; Gondolat, Budapest, 1961 (Irodalomtörténeti kiskönyvtár)
Idegen mezőkön. Válogatott műfordítások; Európa, Budapest, 1961
Hegedüs Géza–Kónya Judit: A magyar dráma útja; Gondolat, Budapest, 1964
Filla István–Hegedűs Géza: Történelem. Az ált. isk. 5. oszt. számára; Tankönyvkiadó, Budapest, 1964
Korona és kard. Magyarország a XI-XIII. században; képvál. Cz. Wilhelmb Gizella; Móra, Budapest, 1965 (Képes történelem)
A színfalak között; szerk. Hegedüs Géza, Pukánszkyné Kádár Jolán, Staud Géza; Minerva, Budapest, 1967 (Minerva zsebkönyvek)
A kentaur és az angyal. Esszék a világirodalom, a dramaturgia és az esztétika köréből; Szépirodalmi, Budapest, 1968
Hegedüs Géza–Kónya Judit: Kecskeének, azaz Két és fél évezred drámatörténete; Gondolat, Budapest, 1969
A magyar irodalom arcképcsarnoka. Irodalmi portrék száz magyar íróról; Móra, Budapest, 1976
Évezredek szépprózája. Az európai széppróza klasszikusai; Móra, Budapest, 1976
G. B. Shaw világa; Európa, Budapest, 1970 (Írók világa)
Heltai Jenő alkotásai és vallomásai tükrében; Szépirodalmi, Budapest, 1971 (Arcok és vallomások)
Hegedüs Géza–Kónya Judit: Kalandozás a dramaturgia világában; Gondolat, Budapest, 1973
Filla István–Hegedűs Géza: Történelem; 11. jav. kiad.; Tankönyvkiadó, Budapest, 1974
A költői mesterség. Bevezetés a magyar verstanba; 2. átdolg. kiad.; Móra, Budapest, 1978
Az olvasás gyönyörűsége. Beszélgetések könyvekről, irodalomról, költészetről; Móra, Budapest, 1978
Arcképvázlatok. Száz magyar író; Móra, Budapest, 1980
Kalliopé bűvöletében, avagy Az európai verses epika évezredei; Kozmosz Könyvek, Budapest, 1988 (Az én világom)
Tudniillik tudni illik. Száz fogalomról röviden; Göncöl, Budapest, 1991
Szent László és városa, 1192–1992; tan. Kolba Judit, Alexandru Săşianu, fotó Hapák József, előszó Tempfli József, Tőkés László, szöveg Ady Endre, Hegedüs Géza, Nagy Endre; Officina Nova, Budapest, 1992
Az európai gondolkodás évezredei; Trezor, Budapest, 1992
A magyar irodalom arcképcsarnoka, 1-2.; bőv. kiad.; Trezor, Budapest, 1992
A szépirodalom műfajai; Trezor, Budapest, 1993
Világirodalmi arcképcsarnok, 1-2.; Trezor, Budapest, 1994
Aktuális Aiszkhülosz. Aiszkhülosz két világa avagy A drámatörténet kezdete; Trezor, Budapest, 1995
Korona és kard. Magyarország a XI-XIII. században; 4. felújított kiad; Móra, Budapest, 1995 (Képes történelem)
Magyar századok. A magyarság és a magyar kultúra története a honfoglalástól napjainkig; Trezor, Budapest, 1996
Hegedűs Géza–Kónya Judit: Kecskeének. Két és fél évezred drámatörténete; 2. átdolg., jav. kiad.; Új Mandátum, Budapest, 1999