Hedmark megye

	Hedmark megye
; Hedmark megye címere	; Hedmark megye zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Norvégia
Székhely	Hamar
Polgármester	Arnfinn Nergård
	Népesség
Teljes népesség	197 406 fő (2019. jan. 1.)
	Földrajzi adatok
Terület	27 397,845541405 km²
Időzóna	UTC+01:00
	Elhelyezkedése
	é. sz. 60° 50′, k. h. 11° 40′
	Hedmark megye weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Hedmark megye témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Hedmark Norvégia egyik megyéje (norvégül fylke) az ország délkeleti Østlandet földrajzi régiójában.

Gyors adatok

Bezárás

Közigazgatási központja a 27 593 lakosú (2006) Hamar. Legjelentősebb városai Hamaron kívül Kongsvinger, Elverum és Tynset. Hedmark Norvégia 19 megyéje közül a harmadik legnagyobb, területe 27 397 km² (több mint háromszorosa a legnagyobb magyar vármegye, Bács-Kiskun területének.) Lakossága 197 406 fő (2019. jan. 1.)^[1] (Norvégiában a 11., csak mintegy négyötöde a legkevésbé népes magyar vármegye, Tolna népességének). Három hagyományos régiója Hedmarken, Østerdalen és az Odalen és Vinger régiókat is tartalmazó Solør.

Nevének óészaki nyelvű alakja Heiðmörk. Ennek előtagja, a heiðnir egy germán törzs neve. Utótagja, a mörk jelentése „erdős vidék, határvidék”). 1919-ig neve nem Hedmark fylke, hanem Hedemarkens amt volt.

Hedmark Østlandet északkeleti része. Határos Svédország Dalarna és Värmland megyéivel. Norvég szomszédai Sør-Trøndelag, Oppland és Akershus megyék. Oppland megyével együtt egyedülállók abban a norvég megyék közt, hogy nincs tengerpartjuk.

Legnagyobb tavai a Femunden és a Mjøsa. A megyén keresztülhalad Norvégia legnagyobb folyója, a Glomma.

Földrajzilag a következő területekre osztható: a Mjøsától keletre Hedmarken, Elverumtól északra Østerdalen és Elverumtól délre Glåmdalen.

Hedmark Norvégia egyik legkevésbé urbanizált vidéke. Lakosainak mintegy fele nem városokban él. A népesség főleg a Mjøsa, Norvégia legnagyobb tavától délkeletre elterülő mezőgazdasági vidéken koncentrálódik.

Norvégia faszükségletének legnagyobb részét Hedmark szolgáltatja. A fát hagyományosan a Glomma folyón úsztatták le a tengeren, ma teherautókon és vonaton szállítják.

A kora vikingkorban, a Széphajú Harald (kb. 850 – kb. 933) előtti időkben Hedmark kis királyság volt. Királyai közül néhány:

Halfdan Hvitbeinn
Sigtryg Eysteinsson
Eystein Eysteinsson, Sigtryg bátyja
Halfdan the Black, Harald király apja, aki Sigtryg és Eystein legyőzése után lett Hedmark királya.

Hedmark eredetileg a nagy Akershus amt (megye) része volt, de 1757-ben Akershusról leválasztották Oplandenes amtot, amit aztán 1781-ben kettéválasztottak: Hedemarkes amtra, a mai Hedmark megye elődjére, illetve Kistians amtra (a mai Oppland megye).