A harmadik római–illír háború vagy informális szóhasználatban harmadik illíriai háború a Római Köztársaság és az Illír Királyság közötti, i. e. 229-től i. e. 168-ig húzódó, az Illír Királyság római fennhatóság alá kerülésével záruló háborúk harmadik, egyben utolsó összecsapása volt i. e. 168 januárjától februárjáig. A harmadik római–makedón háború illíriai hadszíntereként is értelmezhető konfliktusban a nagy túlerőben lévő, Lucius Anicius Gallus vezette római sereg egy hónapon belül felmorzsolta Genthiosz katonai erejét, az uralkodót és családját Itáliába deportálta, az Illír Királyságot felszámolta, egykori területét pedig római protektorátus alá vonta.
Gyors adatok
Harmadik római–illír háború |
|
Konfliktus | illíriai háborúk |
Időpont | i. e. 168. január–február |
Helyszín | Illíria (Basszania, Szkodra) |
Eredmény | római győzelem, Genthiosz bukása, az Illír Királyság felszámolása és római meghódítása |
Szemben álló felek |
|
Parancsnokok |
|
Szemben álló erők |
csaknem 30 000 harcos, flotta | 15 000 harcos, 80 hajó |
|
Veszteségek |
nem ismert | 200 harcos (Szkodránál), egyébként nem ismert |
|
Bezárás
A Balkán-félszigeti hídfőállásait az i. e. 229–228-ban megvívott első római–illír háborúban kiépítő Róma az elkövetkező évtizedekben győztes háborúk során át igyekezett pozícióit megszilárdítani, befolyását megerősíteni, a római szenátus által diktált békék pedig hozzájárultak a hellén városszövetségek, Makedónia, Epirusz és Illíria közötti katonai és hatalmi egyensúlyhoz. Az Illír Királyság uralkodói – Szkerdilaidasz és III. Pleuratosz – az i. e. 210-es évektől Róma feltétlen szövetségeseinek számítottak, utódjuk, Genthiosz király azonban igyekezett megszabadulni Róma védnökségétől. A térség legnagyobb hatalma, Makedónia a nyugtalan Perszeusz i. e. 179-es trónra kerülése után a Róma-ellenes szervezkedés élére állt, és i. e. 171-ben kitört a harmadik római–makedón háború. Noha a konfliktus első éveiben Rómának leginkább katonai kudarcokkal kellett szembesülnie, a makedónokkal szövetséges illír Genthiosz mégsem lépett be a háborúba. Erre csak azután volt hajlandó, amikor i. e. 169/168 fordulóján Perszeusz 300 talentumnyi ezüstöt ajánlott fel számára. Genthiosz fegyvert fogott Róma ellen, és megindította Basszania ostromát, flottájával pedig az epidamnoszi partokat támadta. A rómaiak Anicius Gallus praetor vezetésével az illír flottát csakhamar visszavonulásra késztették, Basszaniát pedig felmentették az ostrom alól. Miután az illír városok és koinonok nagy része Róma mellé állt, Genthiosz Szkodra erődítésébe szorult vissza, és itt került a rómaiak kezére. A gyors lefolyású háború következtében az i. e. 5. század óta fennálló Illír Királyság megszűnt létezni, területe római protektorátus alá került.