![cover image](https://wikiwandv2-19431.kxcdn.com/_next/image?url=https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/64/Capillarity.svg/langhu-640px-Capillarity.svg.png&w=640&q=50)
Hajszálcsövesség
folyadékok fizikai tulajdonsága / From Wikipedia, the free encyclopedia
A hajszálcsövesség (idegen szóval kapillaritás, kapilláris hatás vagy kapilláris effektus) a folyadékok azon tulajdonsága, hogy képesek szűk, keskeny térben a nehézségi erő ellenében is mozogni. Ez a jelenség sok helyen tapasztalható, mint például porózus papíron, papírtörölközőn, hajszálcsövekben, a talajban stb.[1]
![Thumb image](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/64/Capillarity.svg/320px-Capillarity.svg.png)
A kapilláris jelenség a folyadék és az azt körülvevő cső közötti intermolekuláris erők miatt lép fel. Ha a cső átmérője elegendően kicsi, akkor a felületi feszültség, valamint a nedvesítő folyadék és a cső közötti adhéziós erők együttes hatása felemeli a folyadékot a nehézségi erő ellenében. A nem nedvesítő folyadék felszíne a kapillárisban viszont lesüllyed. Az üveget a víz nedvesíti, a higany nem nedvesíti, ezért a hajszálcsőben a víz a külső felszínnél magasabban, a higany alacsonyabban helyezkedik el.
A kapilláris szó a latin caput (fej), és ebből a capillus (haj) szavakból származik, mivel feltehetően először a hajnál, vagy ecsetnél tapasztalták a jelenséget. A kapilláris szót használják vékony, nagyon kis átmérőjű csövekre is.