![cover image](https://wikiwandv2-19431.kxcdn.com/_next/image?url=https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/25/Anna_Austria.jpg/640px-Anna_Austria.jpg&w=640&q=50)
Habsburg Anna magyar hercegnő
magyar trónkövetelő, cseh királyi hercegnő, osztrák hercegnő, Luxemburg örökösnője, Türingia tartománygrófnéja / From Wikipedia, the free encyclopedia
Ausztriai Anna (francia nyelvterületen ismert még, mint Luxemburgi Anna; Bécs, Ausztria, 1432. április 12. – Eckartsberga, Türingia, Német-római Birodalom, 1462. november 14.), saját jogán Luxemburg hercegnéje, valamint türingiai tartománygrófné Bátor Vilmos hitveseként.
![]() | Albert magyar király leányaként Anna magyar hercegnő is volt, így hasonló címmel lásd még az Anna magyar hercegnő egyértelműsítő oldalt. Hasonló névvel lásd még: Habsburg Anna (egyértelműsítő lap). |
Ausztriai Anna | |
![]() | |
Anton Waiss festménye, készült 1579 és 1587 között (Bécsi Szépművészeti Múzeum) | |
Uralkodóház | Habsburg |
Született | 1432. április 12. Bécs, Ausztria |
Elhunyt | 1462. november 14. (30 évesen) Eckartsberga, Türingia, Német-római Birodalom |
Nyughelye | Reinhardsbrunn |
Édesapja | II. Albert német, magyar és cseh király |
Édesanyja | Luxemburgi Erzsébet |
Testvére | György herceg Erzsébet lengyel királyné V. László magyar király |
Házastársa | III. Vilmos türingiai tartománygróf |
Gyermekei | Margit brandenburgi választófejedelemné Katalin münsterbergi hercegné |
Vallása | nyugati keresztény |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Ausztriai Anna témájú médiaállományokat. |
V. Albert osztrák herceg (később német, magyar és cseh király) és Luxemburgi Erzsébet elsőszülött gyermekeként látta meg a napvilágot 1432-ben. Az 1442-es győri békeegyezmény értelmében III. Ulászló lengyel király (ekkor már megkoronázott magyar király is volt) jegyese lett, ám az 1444-es várnai csatában elhunyt fiatal király halála miatt a tényleges házasságot nem kötötték meg. Végül 1446-ban a türingiai tartománygróf, Bátor Vilmos felesége lett, amely házasságból két leány, a későbbi Margit brandenburgi választófejedelemné és Katalin münsterbergi hercegné származott.
Anna Zsigmond német-római császár és magyar király legidősebb unokájaként követte anyját, Luxemburgi Erzsébetet, mint Magyarország trónörököse. Ezt a jogát öccsének, Postumus Lászlónak 1457-ben bekövetkezett halála után is fenntartotta Hunyadi Mátyás ellenében. Férje, Vilmos az ő születési jogán kívánta elfoglalni a Magyar és a Cseh Királyságok trónját, ám ebbéli ambícióinak nem tudott érvényt szerezni. Ennek ellenére Anna 1462-es saját haláláig viselte a „Magyarország és Csehország királynője” címet.